Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-02-07 / 10. szám
SI II misil MMlM Schroll ágynemű anyagok (íjból kaphatók Meiszner Rudolf üzletében ha érdekeset tud közölje velünk levélben, telefonon. Titoktartók vagyunk 1 2157/1936.tk. sz. Árverési hirdetmény-kivonat Klein Sándor fakereskedő váci lakos végrehajtatnak Jakus Lajos kosdi lakos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében, mivel az 1688/1928 sz. árverési hirdetmény következteben az 1929 január 19-én megtartott utóajánlati árverésen Klein Sándor árverési vevő által az 1275 P árverési vételár be nem fizettetett — Ferencsik János csatlakozott végrehajtató kérelmére a tkvi hatóság az 1881 LX. te. értelmében elrendeli a végrehajtási újabb árverést 299 P 20 f tőke- követelés, ennek 1926 május 15-től 1927 június 15-ig 18%. attól járó 10°/8 kamata, 88 P 60 f eddig megállapított per- és végrehajtási költség, valamint a csatla- kozottaknak kimondott Ferencsik János 32 P, Kösd község 117 P 20 f, Kunschner József 247 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a rétsági kir. járásbíróság területén levő Kösd községben fekvő s a kosdi 1276.sz. tjkvben A 1. 1. sorsz., 2097. hrsz. alatt felvett alsómező dűlőben fekvő szántóföldből 20 alatti Jakus Lajos nevén álló 5/56-rész jutalékára 1100 P kikiáltási árban. Az árverés által nem érintetik a C. 14. sorsz. alatt 216/1916. tksz. végzéssel Jakus Pál javára bekebelezett életfogytigtartó haszonélvezeti jog. A tkvi hatóság az árverésnek Kösd községházánál megtartására 1937. évi február hó 24. napjának d. e. 10 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket a következőkben áltapitja meg; Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási árnál alacsonyabb áron eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10°|#-át készpénzben, vagy az 1881 LX t. c. 42 §-ában meghatározott árfolyamnak számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letennni, vagy bánatpénznek előzetesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet Ígérni 3enki nem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészieni. Rétság, 1936 július 8. Dr Baross s. k., kir. jbiró VÁCI HÍRLAP Alaptőkét emel az Egyházmegyei Takarék Az Egyházmegyei Takarék- pénztár január 28-án tartotta mérlegmcgállapiló gyűlését. Az elfogadott mérleg ismét fejlődésről és belső megerősödésről számol be. Egyrészt belső tartalékolással, alap tőkeemel éssel az intézet a félmilliós alaptőkét meghaladó takarékpénztárak sorába léjaett és belső tőkéje, az 50.000 pengős alaptőkeemeléssel, valamint a régebbi és újabb tartalékolással meghaladja a 730 ezer pengőt. Ezzel a belső megerősödéssel lépést tart a közönség bizalmának fokozódása is, mely a 2,514.914 pengőt kitevő takarékbetétekben jut a legjobban kifejezésre. A takarékbetét- állomány 34.000 pengős növekedése a Váci Egyház ntegyei 1’a- karékpénztár fejlődésének legbiztosabb jele, mert egyrészt az emelkedést természetes úton érte el, másrészt ezzel túlhaladta a bankzárlat előtti esztendő betétiállományának szintjét. E tény nagy jelentőségére legjobban akkor világíthatunk rá, ha a vidéki takarékpénztárak összes beá tétállományát összehasonlítjuk 1930. év végén és 1936. év Végén. A bankzárlat előtti év végén a vidéki pénzintézetek 377 millió pengő értékű betétet kef- zeltek, mig 1936 végén a betétállomány ennek csak 60 o/o-át, 227 millió pengőt tett ki. Ezzel szemben az Egyházmegyei Talc ar ékj) énz í ár b été t áll om ány a 1930 december 31-én 2,504.789 P, 1936 december 3 l-én jiedig 2,514.914 P, ami azt mutatja, hogy elérte, sőt 10.000 pengővel túl is haladta a gazdasági válság kitörése előtti esztendő betéteinek nagyságát. Ritka az a vidéki pénzintézet, mely ilyen széji eredménnyel dicsekedhetik! Az intézet mérlege a múlt esztendőhöz képest nem mulat nagymérvű változást. 6,733.600 pengő vagyont kezel. Ezzel a vagyonnal szemben 651.000 P saját tőke, 2.514,914 P takarék- betét, 1,242.212 P folyószámla- betét áll. A visszleszámitolt váltók összege 2,214.680 P, 60.728 P átmenő tétel és 49.651 P nyereség. Amint említ ettük, nagyobb változás csupán a takarékbetér tek és a váltó tárca mintegy 300 ezer pengős növekedésében tapasztalható, ez is arra muftat, hogy az intézet a legnagyobb mértékben eleget tett minden hozzáérkező jogos hiteligénynek. Az igazgatóság jelentése részr letesen kitér a mutatkozó gazda,- sági föllendülésre, melynek kedvező hatását azonban a nyomába lépő drágulás miatt a vidéki pénzintézetek egyenlőre nem érzik. A nagyközönség a drágulás miatt nem takarékosr kodhatik, sőt kénytelen több esetben megtakarított tőkéjéhez nyúlni. A nyereség felosztásáról az igazgatóság úgy határozott, hogy 2.50 pengőt fordít osztalékra részvényenkint, 23.000 P-t tartalékol belső megerősítés céljából, mig a fennmaradó összeget a felügyelő bizottság és az igazgatóság dotálására, valamint jótékony célra fordítják. Az Egyházmegyei Takarékpénztár közgyűlését a szokásos időben, március első csütörtői- kén tartja. mama meghali E hírünk olvasására sok váci száj) asszonynak és férjnek dobban meg a szive és futja el szemét a könny, melyen át régi, szent emlékek is élednek, miközben r eb égik: — Hát élt még? Rostetter mama 87 évet élt és szép csendesen, mfint egész életlében tette, anélkül, hogy valakinek terhére lett volna, elment örökre. A mai fiatalságnak, ha nem tudná, megírjuk, hogy Rostetter Kérész télv cukrász volt és cukrászdája évtizedeken át ott állott a Kissörliázzal, a Csillaggal szemben, a Iíossuth-tér sarkán. Ám Rostetter Keresztélyről senkisem tudta, hogy létezik-e, mindenki Rostetter mamát ismerte, ki nap, mint nap, pontosan megjelent édességei körében és fáradhatatlanul szolgálta ki a sok, sok vevőt. Szép asz- szony volt, ha kissé molett is lett később. Talán ezért kapta a népszerű Rostetter mama nevet. így ismerték az elegáns huszártisztek, vagy a szép kisassz onykák, kiknek Rostetter mama diszkrét gardedámjuk volt. Ahány szerelmes pár Vácon találtatott, az mind a Rostetter- cukrászdában adott találkozót. Ne merjenek rosszra gondolni! Rostetter mama vállalkozott mindig a diszkrét gardedámság- ra, de nem tűrt meg semmiféle rendetlenkedést. Most flörtnek hívják azt, amit 25—30 évvel ezelőtt már gyakoroltak a Rostet- ter-cukrászdában, mely azért is oly nagyon népszerű volt. Az egész város ismerte Rostetter mamát. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy félévszázadon át dolgozott itt ez a fáradhatatlan asz- szony, ki most csendben, de minden régi váci emlékei között a legkedvesebben, elmegy. Szombaton délután temették a katolikus temetőből a reformátusba, mert a férje mellett akart pihenni. írjuk meg, hogy leánykori neve Vigh Erzsébet volt és az anyaság fájdalmai között (sok gyermekét temette el) felragyogott életében a szép napsugár: még dédunokáit is karjaira vehette. Pech-sorozat a r>ef. ülöegjfleiben A szereplők megbetegedése és közbejött akadályok sorozata miatt a Ref. Nőegylet kénytelen volt tervezett Magyar-estjét hus- vét utánra halasztani. — A lefoglalt dátumon, január 30-án ehelyett családias jellegű teaestet rendezett kisváci nagytermében. A műsor is rövid volt, két számból állott, mert a pech sorozatként a kisebbigényű műsor két másik szerejáője is megbetegedett. A csonka műsor első száma Bene Zoltán segédlelkész előadása volt a lélek nemes indulatairól. Utána a váci születésű Csikány Sándor kosdi kisgazda mutatkozott be szülőföldje közönségének néhány igen hangulatos és költői lélekre valló versével. Megérdemelt nagy sikere volt. A műsort tea, majd éjfél után 2-ig tánc követte. 5 ASSZONY VAGYOK A „VILÁGOS FEJ' VÉDJEGYŰ DEOEI „BACKIN" SÜTŐPORT AMIÓTA Az olimpiász győzteseinek váci bemutatkozása Kiderült, hogy a berlini olim- júász magyar győzteseinek bemutatkozása nemcsak kitűnő ötlet volt, hanem nagyon jó üzlet is. A mi városunknak oly széj> sportközönsége van, melyért sok város irigyelhet bennünket. Ez a nagy társaság kitörő örömmel és lelkesedéssel köszöntötte ama már világszerte ismert magyar nevek tulajdonosait hétfőn este a kultúrnivón álló egyetlen Kul- turházunkban. Megállapíthatjuk, hogy az olimpikonok között legnépszerűbb Csík Ferenc, ki az úszó- hegemóniát négy évre megint Európának szerezte meg. Ezután Kabos Endre, a világ legjobb vívója, azután pedig a sorrendben talán a kedves Pluhár István következik,kinél népszerűbb kon- ferálót nem ismer a rádió mikrofonja. Majd Zombory Ödön következik a sorban, aki valóban vére hullásával erőszakolta ki a magyar sikert. Az olimpikonok a stílszerűen berendezed színpadon állottak fel. Vitéz László Árpád, a Reménység alelnöke tolmácsolta a váciak üdvözletét, mire az oszlopra felfutott a magyar nemL zeti trikolór. Sok-sok éljenzés után Pluhár István elmondotta, hogy odakint, Rerlinben nem ment ez olyan könnyen és hogy hogyan ment, azt meg kellett hallgatni az ő vonzó előadásában. A széjj fehér terem zsúfolva volt, de künn is elkelt volna a hangosan beszélő azok részére, akik hozzátartozóknak érzik magukat a sporthoz, de belépődíjra nem telik. Kényelmes ülésekről néztük végig az olimpiF konok bemutatkozását és ha a közönség most nem izgult, de legalább is lelkesedett annyit, hogy már ezért is érdemes volt nekik Vácra kijönni. Az est sikere elismert és sokan gratuláltak Vanyek Bélának, hogy a kP tünő ötletet megvalósította és hű famulusának, Halmay Gyulának, aki ezt a labilis programot összetartotta s nem engedte széthullani. A végére a kedves világnagyságok mindegyike szép emj- léktárgyat kapott váci megjelenéséért, amiket a sportbarátok adtak össze, de a közönség nem tudta és nem látta, hol és mikor adták át a váci emlékeket. SZELVÉNY INGYEN GRÜFOLÓGIfiRB V. H. szerk.
