Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-11-21 / 87. szám
worm Ára 12 fillér Mai számunk 6 oldal $> 51-ik évfolyam 87, szám ^ác, 1937 november 21, vasárnap Mltlkaf és íár»a(inlml t>etll«g3*, xnc*.cjfel en f te hetenként kéSsxer: szerdán és va$órnnp ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egv negyedévre ................... Vidéken egy negyedévre ....................... ®íryes szám ára................................. 3 P — f 3 P 5o f jj ia fillér j FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: WERCSÉNTTI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. I Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-téí j díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendői. Kestler István tla* prelátns munkást élete est elmúlása A halálnak gazdag aratása van most iminálunk! Még fel sóm száradlak magyarrá lett hűséges jó. barátunk elvesztése felett hullatott könnyeink, máris városunk egy másik nagy fiának halálát sírja lelkűnkbe a lélekharang. Bár tudjuk, hogy a halál állandóan sarkunkban ólálkodik, múg csak nem is sejtettük, hogy a legközelebbi utunk Kestler István dr ravatalához vezet. Hatalmas szálfa dőlt ki egyre ritkuló erdőnkből az ő távozásával és áz alázuhanó tölgy messze feltörte, megsebezte az anyaföld sima, békés kérgét... Nem1 volt (mindennapi egyéniség. Kiváló képességeit, az átlagon m ‘ssze túiömelkedő intelligenciáját hemar felfedezi ék elöljárói s ez tette lehetővé, hogy fiatalon elindulva, egész kivételes pályát futott be. A nagy nyilvánosság különösen két helyen találkozott működésével. Egy letol városunk közügyeiben, hosz- szú éveken át, mint a pénzügyi bizottság elnökét láttuk fárad(- halatlan munkakedvvel és példás önzetlenséggel do'gozni. Még ebben a nyugta, an, rohanó korban ás, ahol minden agy csak a saját szükségein töpreng, észre kellett venni azt az ideális eszmékkel telített (m'unkát, amit Kestler István ebben a minőségében végzett. Podhorányi j ózsef kanonok halála után az akkori polgármester, dr Karay-Krak!- ker Ká mán őt hívta (miegapénzL ügyi bizottság élére és dr Ruszl- thi-Rusztek Lajos.majd lnczédyL Meiszner János dr polgármester egyformán ragaszkodtak az ő személyéhez, Lm! ly körülmény mindennél kifejezőbben beszél kiváló egyénisége és rendkívüli képességei mellett. Első (munkatársa volt polgármestereinek, mindent (meglátott, mindent szemügyre vetL s ndm volt az utóbbi években városunk életében jelentősebb mozzanat, melyben neki része nem lett volna. Bizonyos, hogy halálában erős támaszát vesz rette a konstruktiv várospolitika. Működésének tulajdon képeni szinhelye mégis az általa alapított Váci Egyházán gyei Takarékpénztár volt. Nem volt született, hivatásszerű bankember, de szerencsés képességei révén e téren is hamarosan országos tekintélyt biztosított intézetének és saját személyének. Hiheteileniil sokat vett vállaira és dolgozott itt iis s már régóta félni lehetett, hogy az állandóan gyógyszerekké! táplált szervezet nem fogja bírni azt az iramot, ajmlit az élet és saját maga diktált. Most már mim látjuk többé sem egyik, sqm másik helyen. Nem fogunk vele találkozni a sima kcrajmíiton, ahol óra-pontossággal rótta útját az Egyházmegyéiig iés vissza. Ncfm1 csillan ki a késő esti órákban a vasredőny résein asztad lámpájának tört fénye. Az ő mécsese örökre kialudt, életére a halál ráhúzta a vasredőnyt. Mi pedig, akik a sírtól sírig kisérjük nagy halot- tainkat, talán észre sem vesszük, hogy mindannyiszor a (inogunk életéből is eltemetünk egy-egy darabot... JSetegpség-e és halála Kestler István dr november 4-én dőlt ki a munkából. Háza népe a prelátus bizalmas barátjához, Qetter György dr-hoz futott, hogy a méltóságos úr nagyon rosszul van, kéri, hogy gyóntassa m g. A püspöki titkár pár perc alatt ott volt a kimerült főpapnál, aki meggyónt és (megr áldozott, azután ugyancsak barátja kíséretében autón Budapestre, az Irga masok kórházába ment. Az orvosi szakvélemény sokféle bajt állapított meg az idegeiben teljesen k mer ült főpapnál. Legelsősorban is azonban attól féltették az elgyengült szervezetet, hogy hajlamos lesz a tüdőgyulladásra, miért is rögtön Omladin-injekeíókat adtak neki, ami látható jó hatást váltott ki. Nem igaz, hogy Kestler pre- látus eszméletlen állapotban töltötte napjait. Az irg'aimasoknál eltöltött másfél hét alatt betegségéről soha sem panaszkodott, bárha, midőn Getter dr levitte Budapes.re, halkan megjegyezte, hogy ő már többé é.ve nem tér vissza Vácra. November i3-án meglátogatta őt a kórházi szóit bájában Főpásztora. Alázatossága jeléül kezet csókolt és boldogan elbeszélgetett vele. Hétfőn, november 15-én vették észre az orvosok, hogy a tüdőben veszedelmes jelenségek kezdenek fellépni és a láz nem akar csökkenni, bár nem nagy valószínűség volt más testi bajai (miatt, hogy felépüljön, a tüdő- gyulladás fellépése után az orvosok a közeli katasztrófától tartottak. Egész kedd délig eszméleténél volt a prelátus és csak a délutánt töltötte aggoméban, azután testvérei jelenlétében, esr- te háromnegyedhét előtt öt perccel megszűnt nemes szive doi- bogni. Élete Kestler István dr saját erejűiből, fáradhatatlan munkával elmélkedett arra a pozícióra, m iy neki nem a nyugalímat, haj- nem! az újabb m'unkát jelentette. Életrajzát a következő dátumokkal ismertetjük: 1880-ban született Újpesten '-•S ..Aliim'jííiax'a 0%ír a v'äoi genr- názűuimban találjuk, (mint krei- denciáiist. Szegény fiú volt, tanulni akart. Máskép nem juthatott a tanuláshoz, csak ha a piaristák jószivü támogatását elfoí- gadja. Élete végéig a legnagyobb hálával nyilatkozott a piaristákról. 1903- ban szentelték pappá és ugyanakkor m gsz'erézfe a teo>- lógiai doktorálust. Ujhartyánba ment káplánnak, majd nemisof- kára Csányteleken folytatta lelkipásztori munkáját. 1904- ben adminisztrátor Püs- pökszii ágyon. 1905- ben már Vácon találjuk. Kevesen tudják róla, hogy felsőí- városi káplán volt és ugyaniakkor tanár a szemináriumban. 1906- ban vicerektor a papnevelő intézetben. Most már elhagyta a plébániát és ide költözött. 1907- ben Csáky püspök udvarába vitte és káplánjává nevezte ki. 1910-ben pápai kamarás. 1943-ban püspöki titkár. 1917-ben a király kanonokká nevezte ki és a püspök a szeminárium kormányzását bizla rá, ahol ő a boldogemlékű Gál esek György utódja lett. 1921-ben pápai prelátus. Az első egyházul gyei zsinaton Hanauer püspök jobbkeze. Hatalmas munkásságáról az első egyházi törvények tanúskodnak. 1923-ban előterjesztést tesz püspökének a Kegyesalapítványi Hivatal modernizálására és megalapítja a Váci Egyházul gyei Takarékpénztárt, melynek minden sikere és fellendülése az ő nevéhez fűződik. 1932- ben székesegyházi főesperes és ugyanebben az évben még főgyóntató kanonok lelt. 1933- ban éneklő kanonok. 1934- ben olvasó kanonok. A Székeskáptalanban a nagyprépost után következett. Szívsze,irelme: stz házinegy ei Takarékpénztár Ha szabad mondani: egész lényét betöltötte hatalmas alapítása: az Egyházmegyéi Takarék- pénztár r. t. Elsimultak arcán a redők, ha erről beszélt. Az ország egyik legnagyobb pénzintézetévé fejlesztette és elmondhatta, hogy az ő erejéből. Mindig híres volt arról, hogy kitűnően ért a pénzügyekhez és merészen nekivágott a Kcgyesalapitványi Pénztár modernizálásához. Égett a munkavágytól és ha (mlindeúki körülötte hasonló altruizmussal dolgozott volna, hova emelte volna takarékpénztárát! Ő sem tagadta, jelentkeztek bajok, de ezek olyanok, mint a testen a pattanás. Kellemetlen), de elmúlik Ezt ő igy fejezte ki: — Én mondóim ne'm papnak való foglalkozás. Akárhogy is vigyázok, a kétszínűség, a ravaszkodás megkörnyékez és kihasználja a pap jóhiszeműségét! Mégis az utolsó hónapokban nagy megnyugvást láttunk egész lényén. Megtalálta méltó helyettesét és most utódját. — Hány álmatlan éjszakáimba került, — mondotta bizalmasainak —, de már látóim, ne'm csalódtam. Elhozta Bajáról Horváth Kálmánt, az ottani Közgazdasági bank vezérigazgatóját és boldogan tapasztalta, hogy méltó utódot nevel, mert Horváth közgazdasági életben elismert szaktekintély, ki bírja a TÉBE és a PK bizalmát is. Csak arra nem gondolt, hogy oly gyorsan elhagyja munkássága terét, az Egyházmegyei barokkstilü kis asztalát, telő aktákkal...
