Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-10-17 / 77. szám

Hai számunk 6 oldal ára 12 fillér 51-Ik éwf©l^*31t8 77. $z£tm Vác, 1937 október 17, vasárnap rmrinriw- nm - m rr \ mi ..i i ■ «jiiiMi hi.iiii—«i a mm iii«wga^.»B«ap»M<K:iiiii 11 i iiiwii 11 m ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ..............................................3 P — f Vidéken egy negyedévre ..............................................3 P 5o f Egyes szám ára............................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DfatcsÉnn »EZS& SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Gsányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-téU díjszabás szerint. —' Hirdetések díja előre fizetendői. Vállalja Vác városa a katolikus egyházközség adóságait! — mondja Éder Kálmán, az egyházközség világi elnöke A „Váci Hírlap“ szerdai szá­mának cikke, mellyel bejelentette, hogy a róm. kát. egyházközség közel négyszázezer pengőt köve­tel a városon — az egész város­ban nagy hatást keltett. Mielőtt ahhoz értő illetékesek hozzá­szólásainak tért engednénk, fel­kerestük Éder Kálmánt, az egy­házközség világi elnökét, katolikus társadalmunk vezető egyéniségét, ki a következő érdekes megálla­pítását mondotta tudósítónknak: Vác megyei város 1938. évi költségvetési előirányzatának je­lentésében a helyettes polgármes­ter és a főszámvevő azt mondják, „hogy kiadásaink felölelnek min­den oly szükségletet, melyre a város közönségét törvényes ren­delkezés, szerződés, vagy a kép­viselőtestület elhatározása köte­lezi“. Ez a felölelée- hiányos. Amint közvetlen elődük, úgy ma­guk is megfeledkeztek a nem is olyan bagatei „szükségletéről. Amint hogy hiába kérte az egy­házközség elnöke ezévben a pol­gármesternek átadott, azóta azon­ban eltűnt beadványban a vásár­tér megváltásából eredő tartozá­sok megfizetését. Emlékezzünk régiekről. A vásártér megváltása tárgyában az egyházi és városi hatóságok közt évekig elhúzód­tak a tárgyalások, amikor azok­nak gróf Csáky Károly megyés­püspök fejedelmi bőkezűséggel úgy vetett véget, hogy a püspök és a székeskáptalan az úgyneve­zett vásáriért korlátlan tulajdon­joggal Vác város közönségének átadta. A város ezzel 48 hold belsőséghez jutott. Ugyancsak ők átruházták teljes tulajdonjoggal Vác város területén és a váci dunai szakaszon gyakorolható sorompó-, vám- és rév-vám sze- dési jogokat, a város belterületé­nek megfelelő Dunaszakaszon a partjogokat, a város belterületé­nek megfelelő Dunaszakaszon a partjogot, a karópénzszedési jo­got, az országos és hetivásárok tartási jogát, és az ezeken szed­hető heíypénzszedési jogot, vagyis a dunai halászati jog kivételével az összes királyi kisebb haszon- vételi jogokat. Ugyancsak lemond­tak a város javára az italmérési jog kártalanítása fejében járó többezer koronáról. Mindezek megváltása fejében Vác város közönsége arra kötelezte magát, hogy a szerződés jóváhagyását követő év első havának első nap­jától negyedéves részletekben a róm. kát. iskolákra évi 18.687 K; a felsővárosi plébániaiak javítá­sára 350 K-t és a róm. kát. kán­tor lakbérére 600 K; összesen 19.637 koronát fizet a váci püs­pökség pénztárába az akkori pénznemek és értékeknek meg­felelő összegben. Ezt a szerződést 1912 december 21-én kötötték, a város karácsonyi ajándékba kapta. A városi urak tudják, hogy miért, de a háború előtt a képviselő- testület elé nem is vitték ezt a szép vagyont és jövedelmet hozó szerződést. Csak 6 év múlva, 1918 május 23-án tárgyalta és hagyta jóvá a közgyűlés, majd a vármegye és 192U május 24-én a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter is jóváhagyta. Legalább is ez idő óta a város a szerződésből folyó ösz- szes jogait gyakorolta s gyako­rolja, a vásárteret közhelyekre felosztotta, eladta, megindult a a lakásszükség által is sürgetett építkezés s az akkori szaharai sivatag helyén szép városrész emelkedett, fásitott utakkal, park­kal, aszfaltos kocsiúttal. Szedi a város a különféle rév, vám és helypénzeket, tehát a szerződés minden egyes pontját, a jogait ismerte és ismeri, csak az a cso­dálatos, hogy fizetési kötelezett­ségéről immár 17 éve nem akar tudni. A váci róm. kát. hitközség­nek akkor az iskolaszék volt a szerve s az megint csodálatos, hogy a kát. iskolákat fenntartó iskolaszékkel ezt a szerződést nem közölték; arról tudomást nem szerezhetett, igy nem is állott módjában a városnál a fizetése­ket szorgalmazni. Erről a tarto­zásról is csodálatos módon sze­reztünk tudomást. A kanonok­plébános úr a fizetési zavarok közt jövedelmi források után kutatott régi Írások tömegében, ott találta akták közt eltemetve a „Váci Hirlap“ 1912 december havi egyik elsárguít számát. Ott szépen, röviden meg van Írva, mit kapott a város és mire köte­lezte magát. De erre ma már ki emlékszik? A gazdasági válság az iskola­széket is válságba sodorta. A ki­vetett iskolaadók kis részben folytak be; az iskolákat nem le­hetett becsukni, a tanítókat szél­nek ereszteni, az iskolaszék kény­telen volt újabb és újabb köl­csönöket felvenni, a magán- és közalkalmazottakat is súlyos adókkal megterhelni. Mindez nem segített. Iskoláink és felszerelé­sünk lerongyolódtak, a mély­pontra jutottunk, iskoláinkat 220 ezer pengő felerészben betáblá­zott bank- és egyéb készpénztar­tozás terheli. A tanitók után a ! havi 518 pengő ngugdijjárulékot I sem tudtuk fizetni, a vallás- és közoktatásügyi miniszter most a 87.145 P 47 f-re felszaporodott nyugdijhátrálék befizetését sür­geti, az iskoiaadó felemelését követeli. A város évek óta évi 16.317 pengővel járul a kát. iskolák se­gélyezéséhez, arányos összeggel a többi felekezet iskoláihoz is. De ezt a pénzt nem is látjuk, a bank nyeli el törlesztésre s ez a városnak törvényen alapuló kö­telessége. A róm. kát. egyház- község a város helyett a mi gyer­mekeink számára tartja fenn is­koláit, Az állami föld-, ház- és általános kereseti adó után ki­vetett 15°/o adókulcsot, vagy az alkalmazottak fizetésének, kere­setének 1% kulcsát, az adóala­nyok, a családok megnyomoritása nélkül nem emelhetjük. Hisz ez évben is 146 alkalmazottra 16710 pengő iskolaadó van kivetve, ke­resetük, fizetésük, de nem az ál­lami adójuk 0‘5 — 1° «-a. A va­gyontalan és válságba jutott egy­házközség tovább nem várhat: kénytelen a város közönségéhez fordulni, kérni és ha kell köve­telni, hogy szerződéses kötele­zettségét teljesítse és a 17 évi hátralékos összeget fizesse meg. Ezt követeli a szerződéses hűség, a becsület, de meg a méltányos­ság s a szociális igazságosság is. A katolikusok a statisztika szerint is a legszegényebb „felekezet“, a város pedig az ajándékba kapott ingatlanokat eladta, a kapott jo­gosítványok után tekintélyes ösz- szeget élvez. így csak a piaci helypénzből 26.400 pengő, illetve a piacterekből 31.822 pengő, a révvámból 29.600 P évi bruttó jövedelme van. A hitközség tag­jai azonban a város adófizető polgárai is, nem kívánjuk a pót­adó felemelését. Mivei a város adófizetői számban és teherbíró képességben messze meghaladják a hitközség tagjait: a teher ará­nyosabban és több személy kö­zött oszlik meg, igy elviselhe­tőbbé válik. Tudjuk azt is, hogy Vác város nincs abban a hely­zetben, hogy a 400 ezer pengőt megközelítő adósságát egyszerre meg tudná fizetni. Az adott kö­rülmények között ezt a nehéz pénzügyi problémát méltányosan csak úgy tudjuk megoldani, hogy a város átveszi adósságainkat, azokat, törleszti, szorgalmazás idejétől számítva pedig, tehát 1936-tól kezdve fizeti az esedé­kes részleteket. így az egyház­község szanálni tudja súlyos hely­zetét, a város pedig teljesíti be­csületbeli kötelességét. Termé­szetesen a felekezeti iskolák­nak eddig adott s a törvényen alapuló segélyeket ez a szerző­désen alapuló kötelezettség nem érinti, amint nem érinti a szerző­dés rendelkezése szerint Vác vá­ros közönségének az akkori tény­leges állapotnak megfelelő, to­vábbra is fennmaradó kötelezett­ségét. De megfeledkezett a város még egy másik kulturális tartozásáról. Ezt majd a jövő számban fogjuk felderíteni. A váci misszió menetrendje szombattól szerdáig Szombaton, október 16-án este 6 órakor: szentolvasó, »Jöjj el Szentlélek ...«, maid bevezető be­széd. Vasárnap: délelőtt 10 órakor missziós beszéd, utána szentmise. Este 6 órakor szentolvasó, miszS- sziós beszéd. Hétfőn: reggel 7 órakor szent­mise 1/28-kor (missziós beszéd, utána szentmise, ezután a bete­gek meglátogatása. Este 6 óra­kor szentoívasó, missziós beszéd. Kedden: reggel 7 órakor szent­mise, 1/28-kor missziós beszéd, szentmise, nők gyóntatása. Dél­után 3 órakor missziós beszéd1 kizárólag asszonyok részére, utána gyóntatás. Este 6 órakor szentolvasó, missziós beszéd. Szerdán: reggel 7 órakor szent­mise, 1/28-kor ptissziós beszéd, szentmise, gyóntatás. Délután i/23-kor missziós beszéd leven­ték, tanoncok, nőtlen fiatalembe­rek részére, utána gyóntatásuk. Este 6 órakor szentolvasó, rnisz- sziós beszéd. A misszió többi napjainak tárgysorozatát lapunk szerdai számában közöljük. Legyünk ott mindannyian! Ilyen még nem volt! Pompás lelki és szellemi élve­zet lesz! Eüjeíi^zés Deutsch Edit és Holczér György jegyesek. Sse^é^i wáOtozsá© az Elöspsps^sskoSáná! A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kovács Kálmán gond- nok-iműhelyfőnököt a szolgálat érdekében itteni alkalmaztatása alól október 1-ével felmentette s szolgálatéttelre a minisztériumi számvevőséghez osztotta be. A miniszter Kovács Kálmánnak az intézetnél tiz éven át teljesített ügybuzgó, eredményes munkás­ságáért írásbeli elismerését fe­jezte ki. A mühelyfőnöki teen­dők ellátásával a miniszter ok­tóber 1-vel Vieszt Gyula oki. gé­pészmérnök-tanárt bizia meg.

Next

/
Thumbnails
Contents