Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-10-10 / 75. szám

Ára 12 fillér 51-ik évfolyam Mai számunk 6 oldal & 75. szám Vác, 1937 október 10, vasárnap Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ..................... Vidéken egy negyedévre .......................... Egyes szám ára .................................... 3 P — f 3 P 5o f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: »ERCSÉNOT I>EZ§é SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-téi! díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendői Mentsd meg a lelkedet! Készülődjünk a közeledő nagy váci misszióra! Rózsaszínű, ízléses röpcédu­lák tünedeznek fel itt is, ott is városunkban. Mindnyájan, kik­nek kezébe került, nagy érdek­lődéssel nézegetjük, egyre mele­gedőbb szívvel olvassuk s ke­ménnyé érlelődött elhatározással tesszük le: igen, ez a misszió nekünk szól, olt leszünk, sike­réért mindent elkövetünk! Mi mindent mond ez a misz- sziós tárgysorozat a maga tüzes, lelkes megszerkesztésében! 1. Szól arról, hogy a misszió minden váci katolikusnak első­sorban saját lelkiügye, amikor mingyárt első sorában ezt kiált­ja felénk: Mentsd meg lelkedet! Egy tüneményes új évnek, az 1938-nak előestéjén, amikor a legnagyobb magyar királynak, szent Istvánnak a kilencsz'ájza- dos égbeköltözésén tűnődünk, mi is lehetne fontosabb, mint­hogy lelkileg minden mja- gyar megtisztuljon, a szent király boldogan nézhessen tisz­ta magyarjaira s örömmel gon­dolhassa: Ez az én telkemből lelkezett gyönyörű magzatolml! Ilyennek gondoltam, ilyennek akartam, ilyennek álmodtam mindig az én népeimet. 2. Fontos a misszió hazánk lelki megújulására. Ezt a gon­dolatot fejezi ki a missziós röp- irat, amikor így szól hozzánk: Lehet, hogy egy országos misz- szió hozza meg hazánk megvál­tását! A Krisztushoz való őszinte visszatéréssel jogcímet nyerünk panaszaink, fájdalmaink mag­halig a Hatására ! Megérdemeljük, hogy Isten felemeljen rettenetes sujtottságunkból! 3. Fontos a misszió azért, hogy tiszta szívvel vehessünk részt abban az ünneplésben], amelyet a katolikus világ ná­lunk rendez meg a jövő év ta­vaszán az Oltáriszentség Kirá­lyának, Krisztusnak az imádá- sára. Lesznek, kik idegen orszá­gokból jönnek és igy hoznak ál­dozatot. Lesznek, kik világten­gereken kelnek át, hogy kimu­tassák hódolatukat Krisztusnak! A mi ajándékunk legyen egy or­szágnak megtisztult ielkülete! Ezt a megtisztult lelkületűt az országos misszió terdmü meg! Városunkban a misszió Imá­hoz egy hétre, október 16-án, szombaton este 6 órakor kezdő­dik a székesegyházban. Teljes nyolc napig tart, felölel két va­sárnapot és a köztük levő hét­köznapokat. Mindenki részére lesznek missziós szentbeszédek hétköznapokon reggel i/28-kor és este i/27-kor. A két vasárna­pon délelőtt 10 órakor és este y27-kor. Azonkívül külön szent- beszédek is lesznek: nők részére október 19-én, kedden délután 3 órakor; a nőtlen férfiifjúság­nak 20-án, szerdán délután i/23 órakor; leányifjúságnak 21-én, csütörtökön délután 3 órakor; férfiak részére 22-én, pénteken este y27-kor. Befejezése október 24-én, vasárnap este 6 órakor. Váci magyarok, mindnyájan legyünk ott! Szivvel-lélekkel ve­gyünk benne részt! Áldást hoz az egyeseknek, áldást városunk­nak. áldást hazánknak! Aki nem hallott róla, beszélj neki! Aki lagymatag, buzdítsd föl! Aki nem akar jönni, hozd ma­gaddal ! A püspök templomot szentel, Rangba páter prédikál Nagy ünnepe van ma Duna­keszi jó magyar népének. Meg­jelenik közöttük az egyházmegye főpásztora és templomot szentel. Dunakeszi katolikus tempiomia eddig csak 600 ájtatoskodót tu­dott befogadni, pedig a lakosság száma már. a hatezret is meg­haladta. Fieszl Béla plébános első kötelességének ismerte,hogy a tarthatatlan állapoton segítsen a templomi kibővítésével. Mcg!- bizta Osvaldik Gyula műépítészt a kibővítési tervek elkészítésével, mely után Bátori épitőcég amiin­kát megkezdette. Az összes épí­tési költségek a másfélszázezer pengőt meghaladták. A kibőví­tés nagy munkája most készült el és elérkezett a felszentelés ideje is. A templom, 111a (már hat­száz helyett kétezer hívőt képes befogadni. A felszentelést ma végzi a püspök úr és őt a köz­ség ünnepélyesen fogadja, majd nagymisét celebrál. A prédiká­ciót P. Bangha Béla jézustársa­sági házfőnök mondja. Eljegyzés Besenyői Mátyás m. kir. orsz. siketnémaintézeti tanár leányát, Hildát eljegyezte Rafai István m. kir. főhadnagy. Nem tárgyalta a megye a Salzmann-gyár teleküfyét Pest vármegye kisgyűlése ked­den tartotta szokásos havi gyűlé­sét. A közel félszáz tárgyat fel­ölelő tárgysorozatban váci ügy nem is fordult elő. A Kodak mellett elterülő kilenc holdnyi területnek a Salzimann-gyár ré­szére való eladási szerződését en­nek a gyűlésnek kellett volna jó­váhagyni, a szerződés azonban nem érkezett a vármegyére kellő időben, hogy előkészíthessék, igy a tárgysorozatra se vehették fel, bármin! várták Salzíniannék a vármegyei jóváhagyást. A vár­megye jövő hónap első keddjén tartandó kisgyűlése fog tehát a nagyfontosságú szerződéssel fog_ lalkozni. l>e jő leime, faa így leime! Egy város, ahol nincs munka­nélküli — Két textilgyár épül A budapesti kereskedelmi élet­ben Vácot aranybányának tün- fetik fel, ahol mindenki keresés pedig annyit, amiennyit akar. Ezért azután olyan képeket raj­zolnak Vácról, hogy ha váci el­olvassa, megdörzsöli szemét és azt kérdezi: Való igaz ez? Leg­utóbb a Pesti Tőzsde c. közgaz­dasági újságban olvassuk a kö­vetkezőket: Vác városa, amely kedvező földrajzi fekvésénél fogva ipari gócpont lett, tovább épül és fej­lődik. Jelenleg, a már ismert építkezéseken kivid is, sokfelé folynak tárgyalások, amelyekkor zül nem egy sikerrel kecsegtet. A napokban tették az első ka­pavágást a Salzman-féle fonó­gyár másfé'milliós építkezésénél. (?) A Salzmjanék gyárépítését olyan nagy apparátussal kezdték 'meg, (?) hogy a jövő év első felében az már üzembe is kerül­het. (?) Ugyancsak hamarosan elké­szül a Hermann Ignác harisnya­gyára. A Hermann-gyár jelenleg a Saxlehner-féle szalmagyárépü­letében van. Ez az ingatlan idő­közben Horváth Ferencnek, a Saxlehner-vállalat vezető igazga­tójának került a tulajdonába1, aki Herrn,annak felím|ondta a bérletet. Hermann a Szent íst- ván-téren a régi Herczel-féle liáp zat megvette és ott építi fel az új harisnyagyárát. Hamarosan kezdplét fogja venni a Váci Horganyhengermű n agy óbb sz ab ású gy ár épi t ési munkája is. Befejezéséhez közeledik a vá­góhíd 280 ezer pengős építkezé­se is, valamint az új fiúiskola is. A napokban várják Lázár An­dor igazságügy minisztert Vácra, aki az új járásbirósági palota helyét személyesen fogja kijelöl­ni Vác város polgármesteréinek társaságában. A telket a város ingyen fogja átengedni. De nemcsak ezek a imlunkák, hanem Vác városának kedvezően alakuló gazdasági helyzete kö- velkezlében nincs munkanélküli, mert aki dolgozni akar, az \ ác város virágzó gazdasági életében tisztességcsen el tud helyezkedni. A Horganyhengermű R.-t, munkásainak szüreti mulatsága Fényes erkölcsi és anyagi si­kerrel rendezte meg a Horgany- hengermű ezévi szüreti mulatsá­gát a Hungáriában. Ritkaság, de lény, hogy a hely szűknek bizo­nyult a nagyszámú résztvevő be­fogadására. Ez a rendezőség agi­litását dicséri elsősorban, de di­cséri azt a szellemet is, mely e nagy vállalat minden egyes tiszt­viselőjét és lmunkását álhatja és összetartja. Ott volt mindenki, mert mindenki átérezte köteles­ségét a cél érdekében. S ez a cél a gyári dalárda számára vásár- landó zongora árának előtereim1,- tése volt. S hogy e cél tökélete­sen sikerült, azt elsősorban a vá­ros intelligenciájának dicsérelre- (méltó s feltűnő nagy érdeklő­dése és a felülfizetések tekinté­lyes összege biztositolta. Ez az érdeklődés és támogatás igazán gavalléros gesztusa vof/7 a várost társad állmának az est fővédnö­ke, Hitzigrath Lajos igazgató iránt, aki minden kulturális és sportbeli megmozdulást szeretet­tel felkarol. A mulatságot a gyári dalárda énekszámai vezették be. Sümegh Miklós karnagy ráter­mettségét és agilitását, nem kis mértékben azonban a dalárda tagjainak lelkes tanulnivágyását és odaadó munkájának fényes eredményét dicséri az a tény, hogy a hallgatóság szűnni nem1 akaró ovációval fogadott min­den egyes számot. Az énekszá­mok szünet]ében a magyar tánc szépségeiben gyönyörködtették a nézősereget Kőbl József és Pa- yerl Margit, Kocsis János és Belányi Józsa, Járja Ignác és Kosdi Erzsébet, Nagy Béla és Gonda Hona. Megejtően bájosak voltak, sok-sok tapsot kaptak az újrázás után is. Belányi Józsa és a csikós viseletében Gonda Má­ria páros magyar tánca követ­kezett ezután, mely sikerben ta­lán még felül is múlta az előbbi láncjelenetet. A dalárda befejező magyar népdalai után a szemet- lelket gyönyörködtető magyar- ruhás lányok és csikósok — élü­kön Mészáros Ferenc cigány- biróval és a mókás vásárostóttal és cigányasszonnyal — felvonu­lása nyitotta meg a táncot. Nem hiányzott a szőlőlopás és a szü­reti mulatságok soklele mókája. Volt sok csárdás reggelig. Min­dent egybevetve, azt mondhatja a krónikás, hogy ha talán hiány­zott is valami a régi szüreti mu­latságok tradícióiból, valamit azonban mégis adott, almibői már oly kevés van nekünk: kedves, magyaros derűi, jókedvei,— saj­nos — csak egy éjszakára. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents