Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-09-19 / 69. szám

Ára 12 fillér 51-ik évfolyam Hai számunk 6 oldal 69. szál» Vác, 1937 szeptember 19, vasárnap .-Polliikat és társadalmi hetilap, SBegfelenlk hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ........................... Vidéken egy negyedévre ................................. Egyes szám ára .............................................. 3 P — f 3 P 5o f 12 fillér | FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉNYX DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-téí díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő­Komis Gyula végig­látogatta kerületének minden községét Kornis Gyula dr országgyű­lési képviselőnk azok közé a ke­vésszámú képviselők közé tarto­zik, aki kötelességének tartja, hogy nagyszámú választóit a leül­és belpolitikai helyzetről leg­alább évente egyszer nyilvános beszámolóban tájékoztassa. Az idei körútját Angliából való ha­zaérkezése után kezdette meg és útja először Kisnémedire veze­tett, ahol választóinak éléiiGosz_ tonyi Tibor cs. és kir. kamarás, nagybirtokos, majd a választók nevében Rátonyi körjegyző üd­vözölte. Ezután átmentek Vác- rátótra, ahol Hoilsy Pál plébá­nos mondott nagyhatású beszé­det a népszerű képviselő üdvöz­lésére. A beszámoló körút követ­kező állomása Szód volt, ahol vitéz Gerinczy Pál NÉP- elnök fogadta választói élén. Szeptember 9-én Eelsögödöt látogatta meg Kornis képviselő. Itt Farkas Géza NEP-elnök mon­dott üdvözlő beszédet. A követ­kező napon Alsóg'ödön volt a beszámoló, ahol Meszlényi Tibor ny. miniszteri tanácsos, NEP- einök állott a fogadó bizottság élén és nagyhatású beszédben üdvözölte a megjelent képviselőt. A beszámoló körút utolsó ál­lomása SződÜget volt, ahol a képviselő szeptember 15-én je­lent meg. Választói ebből az al­kalomból vacsorát rendeztek tiszteletére. A megjelentek nevé­ben dr Patay Dániel NEP-elnök köszöntötte Kornis Gyulát, aki nagyszabású beszédben ismer­tette a kül- és belpolitikai hely­zetet. A mély hatást keltő beszéd elhangzása után dr Jantsits Ti­bor vallás- és közoktatásügyi mi­niszteri osztálytanácsos köszönte jneg Kornis Gyulának, mint a tudomány fáklyahordozó j ának azt a nemz etimen tő, ériékes mun­kásságot, melyet legutóbbi angliai útja folyamán kifejtett a [magyar igazság diadalrajutása érdeké­ben. A sikeres beszámoló körúton a képviselő mellett voltak Hor­váth János dr főszolgabíró és Meixner László dr központi párt­elnök. A képviselő minden köz­ségben más beszédet mondott, aszerint, hogy a választókat mi érdekelte. A külpolitikáról vilá­gos képet festett, amidőn meg­rajzolta a mai helyzetet, mely­ben a jobb- és baloldali erők már nem otthon, hanem eddig semleges területen, Spanyolor­szágban véreznek. A belpolitiká­ban világosan méltatta a szent Jslváni gondolától, az első ma­gyár királynak fiaihoz intézett intelmeit, melyek 900 év után is aktuálisak és minden imlagyár­nak szem előtt kellene tartania. Beszélt arról, hogy Magyaror­szág ismét veszedelmes helyzet­be került, mert a szlávizímus és a germanizimus kel Mr e való tö­résében ilt akar megütközni és azé lesz a győzelem, aki előbb lépi át a Kárpátok védelmi vo­nalát. A töröknél is nagyobb ve­Bomba csapott le a városhá­zára. Ha azl mondjuk, hogy a Pollák-féle szerződés körül tá­madt a bonyodalom, úgy nem sokan fogják tudni, hopy —nép­szerű, köznyelven szólva —: a dunai kotrógépről van szó. Rö­viden: a kotróról. Hiába, mégis csak a Duna érdekli leginkább a váciakat, mert mindenki Hoz­zá tudott szólni és véleményt nyilvánítani. Annyi jóindulattal és remény­séggel még nem készült a város­házán egy elgondolás, mint a kotró, melyet bátran írhatunk nagybetűvel, hiszen a Kotró már olyan megszemélyesített valami volt, mint akitől már a pótadó leszállítását is várták! Azóta, bi­zony, szétfoszlottak a rózsaszí­nű álmok, de tisztességes jöve­delmet biztosított volna a Kotró a városnak, ha a háttérben olt nem áll a hatalmías kavics-kar- tel, mely most megfojtani ké­szül akár magát a városházát is, de kon kurrenst nem tír a Dunán és kapcsolt részén! A dunai kotró története köz­ismert. Nagy Sándor főszámve- vő, ki hivatásához és kötelessé­géhez hűen keresve keresi a vá­ros jövedelmének fokozását,már régebben kézierő hajtásra be­rendezett kotrógépet szerkesz­tett, mely amellett, hogy hat csa­ládnak majd egész éven ?it tisz­tességes megélhetést biztosítod, a városnak is jövedelmezett egy­két ezer pengőt, az építtetők pe­dig boldogok voltak, hogy aleg- kiválóbb. úgynevezett mosott ka­vicsért nem kellett messze fárad­ni, hanem elég jutányosán aDu- naparton vásárolhatták meg a várostól. Miután ilyen jól ment ez akis kotró, hírül hozták neki, hogy a Sajón egy nagyobb kotró eladó. Be volt adva a motusz a főszáimj- vevőnek! örök életében vízi em­ber volt, egy lyukas dunai edényt százszor többre becsült, mint a legfinomabb íróasztalt. És ha az szedelcm fenyegeti Magyarorszá­got, ahol egyesek idegenből im­portált honboldogitó eszméket hirdetnek és nem veszik észre, hogy Magyarország sírját ássák meg. Nagynevű képviselőnk beszá­moló körútját választó kerüle­tének székhelyén fogja befejezni. Mint értesülünk: Kornis Gyula képviselői beszámolót a jövő hó­napban mond váci választói előtt. a vízi alkotmány még jövedelmet is bajt városának! Nem volt nyugta, de éjszakája sem. Addig számolt, tervezett, ínig előruk- ikolt a színnel és elment a kotrót megnézni. Hogy a kotró nagyon megtetszett és a számítások azt hozták ki, hogy 4—5 hónap alatt ingven lesz Vác városának dunai kavics kotrógépe, az csak termé­szetes és még természetesebb, hogy Nagy Sándorban rnegrög- iződött a vélemény: a kotrót [meg kell venni! Megvenni, mikor a városnak nincs pénze! A polgármester pedig, kinél óvatosabb pénzügyi ember neim ült még a köz­ismert bőrfotelben, kijelentette, hogy a városnak erre a kisérle- lezésre nincs pénze és ha mégis megakarjátok szerezni a kotrót, szerezzetek hozzá pénzt. N agy Sándor a plafonig ugrott volna örömében, ha rossz lábai enge­dik. Nem is a pénz volt neki a fontos. Az engedély kellett. Majd megmutatja ő, hogy erre a reális vállalkozásra van pénz, mert a kotró jövedelmezősége vitán fe­lül áll! Valóban, harmadnapra |már hozta is a budapesti Pol- lák-céget, mely kavicsban dolgo- zik s amely hajlandó volt a szükséges 15 ezer pengőt Vác városának kölcsönkép adni úgy, hogy még a kotró vételára nincs visszafizetve, addig Vác városa csak a PoHák-cégnek szállíthat dunai kavicsot. A kotrógép a Sajóról eljött a váci Dunára. Összeállították, munkába kezdett és remekül dolgozott. Az első keserűséget akkor okozta, Imikor akadt egy ügynök, aki csendesen belevetet­te a köztudatba, hogy ez a,z a kotró, melyet neki ötezer pen­gőért ajánlottak megvételre... Az első keserűség után jött a többi, a kellemetlenségek, ^ az előre nem lálott meglepetések hosszú sora, melyhez még a kö­zönség kritikája, egyesek rossz­indulatú megjegyzései járultak. Mert, tetszik tudni, a viz men­tén a rossz hir szárnyal, a jó ólomlábakon .jár... A kotróról pedig csak rossz híreket terjesz­tettek, hogy Nagy Sándor álmat­lan éjszakáit megkeserilsék. A Pollák-cég ki akart kezdeni a kavics kar béliéi, mellyel vala­min összeveszett, kapóra jóit te­hát Vác városa. Az egész kelle­metlenkedéshez nem kellett több, [mint tizenötezer pengő s arra is jó a PoHák-cégnek Vác városa. A szerződést Pollák Jenő diktál­ta, mely bizony csak az ő érde­keit nézte. Ezt a szerződést kel­lett elfogadtatni a közgyűléssel, ami nem ment simán, mert egyes városi képviselők az összes nyíl­tan és hátamögött hangoztatott kifogásokat felsorakoztatták, mit Nagy Sándor személyes sértés­nek vett s még a bíróságot is beígérte, hogy az ő önzetlensé­gét meggyanúsították. Aztán jöt­tek a kavicsszállitás nehézségei. A kotró kotort, de nem volt uszály a szállításhoz! Nagy ne­hezen, sok purparlé után bérel­tek a Dunagőzhajózásitól há­rom rozzant bárkát. Egyik mind­járt ketté repedt ott a hétkápol­na alatt, teli kavicscsal. Ma sem tudják, ki fizeti meg. Még nagyobb nehézség most következett el. A város csak ter- )melje a kavicsot és a helyszínen adja el, világért se szállítsa,mert különben nagy bonyadalmak és perek származnak belőle. Ezt a jó tanácsot megfogadták és egy harmadik személy is belekapcso­lódott most már a vállalkozásba: Gálántai Fekete hajóskapitány, aki arra is jó volt, hogy a szó-< beszéd rajta is élesítse mérges fogait. Azt már aztán nehéz len­ne elmondani, hogy a kavicsszál­litás körül mennyi bonyodalom származott isimét, főként pedig a Pollák-cég milyen úr volt szer­ződése alapján. Nagyon sok gon­dot okozott Nagy Sándornak, aki bámulatos kitartással egy­más után győzte le az eléje tor­nyosuló akadályokat. Már úgy látszod, hogy a kritika is elhall­gat és a kavicsszállitás egye­nesbe kerül. Bárha a Pollák-szerződéstfel­terjesztették a vármegyére, neim számoltak azzal, hogy a felügye­leti hatóság vétót fog mondani s ezzel a legnagyobb zavarok elé állítja a várost. Megtörtént s a vármegye nem hagyta jóvá Pollák Jenő budapesti céggel kö­tött szerződést, annak majd min­den pontját kifogásolja, megmá­sítani kívánja, söl a kavicsszál!- liláis megszüntetéséi azonnal kö veteti. [ Hogy ez imát jelent? Pollák-cég belefoglalta szerződésébe, hogy­ha Vác városa négy hétig neuni szállítana kavicsot, úgy pénzbeli És most mi következik ?! A vármegye nem hagyta jóvá a kotró-szerződést!

Next

/
Thumbnails
Contents