Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-08-22 / 61. szám
gyermekruhábéi választhat MmM előírás szerint Ténylegesen dús raktár Zilzerníl Az út másik oldalán cselédházak. Odébb nagyobb birtok integet messziről, szintén jó gazdát igazolva. Aradi Béla kormányfőtanácsos, az újpesti ügyvédi kamara elnöke az úr itt, ötven hold gabonatermelő gazdája, aki szintén itt nyaral családjával. A birLok kitűnően van felszerelve, nagy villaszerű nyaralóval, körülötte nagyobb tanya, nagyszámú cselédséggel. A szegénynek mindenütt neliéz Azonkívül távolabb, messzebb lakik még Gombáson 40 család. Apró házikókban. Körülbelül 200 lélek. Törpe birtokosok, 2—3 hold nagyon szerény igényű I művelői, amelynek csekély hozama miatt bizony napszámba muszáj itt járni. Napszámba jár itt a gyerek is, mind, ha miár bírja az ásót, kapát. Dolgozik ötig s akkor tavasszal, ősszel, télen, világosan úgy, mint sötétben, porban, mint bokán fölüli sárban rohan be a városba... leventére. Rohan bizony, én magam nem egyszer láttáim), mert hatra bent kell lenni az otthonban, Vácon és Gombáséi van egy órányira, de többre is, már attól függ, hol van a napszám. Aagy a becsület! Az idei téltől nagyon félnek. Igen rossz a termés. Ilyenkor bizony lefelé lóg a pipa a szájban, az asszony homlokán is szaporodnak a ráncok. Pedig a böcsület, az ilt mindenekföiött való! Itt kint hagyhatod az aranyórádat éjszakára, vagy napokon át a földeden, senki nem nyúl hozzá. De semimihöz. ide néha-néha eljárnak gyümölcsöt lopni, meg fát, de csak is mész- sziről jönnek, Vácról, sőt pestieket is fogott a csősz. De goiú- bási és a többi hegyvidéki... az nem lop! A családi életük tiszta és szent egymás előtt. Szórakozásuk nem igen van. Vasárna- ponkint üldögélnek a szobában, vagy a ház előtt. Télen havonta egy Uránia előadás, de nem mindig. Különben páran eljárnak a kocsmába, nem ugyan a kocsin áros né nagy hasznára, de egy kis beszélgetésre. Nagyon szegény nép ez! Nem védték meg a gombási vagyont! Sokan panaszolják előttem, hogy a birtokvédelemtől elestek. Ők itt kint laknak, újságot nem olvasnak (még a hegyközségi' tisztesek között is akad, aki nem tud írni, olvasni!) s bizony elfelejtették őket a birtokvédelemről értesíteni. Nagy baj ez, mert, amint elsírják, adóssággal terheltek a földek s igy majd mindegyik már a Kisbirtokosok Szövetkezetéé. A gombási levegő csak a Hir- mann-pusztától felfelé jó. Az iskola körül posványos a telep. Majdnem azt mondhatnám, az iskola épült a legrosszabb helyen. A lángoló mérnök Az itt lakók mesélik, hogy kora tavasszal, amikor a sok eső után kisüt az első nap, kora hajnalban itt-,ott láng, kékes tűz lobban fel a földből. A posványos ingovánv gáza év itt, vagy, amint Seper bácsi meséli... ... még 1853-ban itt ezen a helyen egy mérnök járt, valami után nagyban kutatott, l}iztosan rosszban, mert egyszer csak elnyelte a föld. Elsülyedt. Azóta tavasszal éjszaka, hajnalban ki- kigyün a földből, lámpával a kezében, de őmaga szellem,, azt látni nem lehet, csak a lámpást, azt mindig láthatni... Eddig Seper bácsi előadása s mi elhisszük, elvégre ők már 84 éve hiszik, vallják ... Embercsontok... Az sem utolsó látvány, amely a friss jövevényeket rémitgeti errefelé. Hajnalban, amikor kinézünk az ablakon, lesve, mint fut a íüvön, a fákon át az ébredő napsugár, egyszerre csak egy kóbor, nagy kutya fut az úton, szájában hatalmas lábszárcsont. Vagy koponya. Emberi csontok! Az asszonynép sikit nagyot s remegve fogadja, nem lakik itt tovább egy percig sem. Pedig minden valódi. A kutya is, a Hz UMd-Uta 23. értesíti nb. vevőit, hogy idei savanyi- tású vizes, ecetes uborka, paprika aste, már kapható mérRk sékelt árban. Téli |a eltevésre paprikához, uborkához és WSBf különfélesalátákhoz llpir való üvegeket még augusztus hóban elfogad. — Ugyanott az ecetgyárban eredeti FRINGS- rendszerű képzőn gyártott kitűnő minőségű e cet- szesz kapható! csontok is. Gombás fölött, Patakvölgy oldalában temető volt valamikor s itt kapavágásnyira találni ma is állandóan emberi csontokat. Muszka, magyar csontok. Összekeveredve, békésen, békében egymás miellett... Már csak a kutyának kellenek ... Azt mondják egyesek, kell itt • lenni valahol egy, a törökidőkből való, kiásott kovácsműhelynek. Kutattam utána, érdeklődtem mindenfelé, senki nem tud nyomra vezetni. A régi híres váci komló... Az iskola mögötti rész nevezetes emlékű. Itt voltak valamikor a hires váci komlós kertek. Ma nyomuk sincs. Annyi minSzent István országa Hogy ennek a földtekének ez vagy az a része melyik népnek, vagy nemzetnek a birtoka és ennek a birtokolásnak mi a jogalapja, erről a világháború után sokat tárgyaltak, de nem azért, •hogy az igazságot keressék, hanem azért, hogy a győztesek területi terjeszkedésének valamilyen magyarázatát adják. Minden honfoglalás az erősebb jogán alapult s a birtoklás addig tartott, ameddig a honfoglaló nép birtoklását megtudta védeni, ősbirtoklás tehát nincs, csak rövidebb, vagy hosszabb múltra visszatekintő s igy a birtoklási idő bármilyen hosszú, megdönthetetlen jogalapnak nem tekinthető. Minden honfoglaló népnek tehát arra kell törekednie, hogy új birtokát meg is tarthassa bir- tokfentartó erejének megőrzésével és olyan mértékben való növelésével, ahogy azt a birtoklást veszélyeztető külső erők megkövetelik. Szent István bölcs kormányzása a birtokmegtartó erőknek »erre a megőrzésére és fokozására törekszik s azt a kor viszonyaihoz mérten el is éri. Az ország kormányzási feloszlása vármegyékre, a hübérbir tokok ügyes és céltudatos területi szétszórása, a nemesség katonásko- dási kötelezettsége, a földművelés, ipar és kereskedelem megszervezése és biztosítása a belső erők épségbentartását és fokozását célozzák. A kereszténység felvét e' ével nemzetének külpo'ilikai megerősítését éri el, miért a nyugati népek erkölcsi felfogásához csatlakozik s országának azonos politikai és erkölcsi megalapozásával azt az európai országok színvonalára emeli s azok Keleti őrállomásává teszi. Amig királyaink az ő nyomdokain haladnak, mindig elég erős ez a nemzet birtoka megvédésére, de amikor belső széthúzás emészti a nemizet ország- fentartó erejét, megbqmhk a birtoklási egyensúly s az idegen népek terjeszkedési és hódítási törekvéseinek nem tud ellenállni. így volt ez adatár és a török pusztítások, az osztrák elnyomó törekvések idején s igy a világháborút követő összeomláskor is. A történelmi alapigazságok sohasem változnak mieg. Csak addig és olyan mértékben van nemzetünknek létjogosul tsága, amig országunk területi biztosítására elegendő erőnk van és amilyen mértékben be tudjuk azt népesíteni saját erős fajunkkal, akár idegen, de a közös célt szolgáló települőkkel. Ha ez a nép a világháború után területileg harmadára csökkentett országát két évtizeden át épségben meg bírta tartani minden szomszédos elnyomó törekvéssel szemben, ha ez a mjegalázott nemzet ugyanekkor nagy nemzetek tiszteletét és elismerését tudta kiérdemelni belső értékeivel, politikai rendjével, erkölcsi és szellemi színvonalával, jövőjét illetőleg sem kell kétségbeesnünk. Minden a kormányzat bölcsességétől s az egész nemzet egy célra törekvő munkájától függ. Szent István országa ismét visz- szaszerezhető, ha a visszaszerzés előfeltételeit meg tudjuk teremteni. Annyira meg kell erősödnünk, hogy a mai nemzetek közötti erőegyensúly megváltozását kierőszakolhassuk. Ezen előfeltétel nélkül hiába ülünk a békés tárgyalás zöld asztalához elnyomó szomszédainkkal, mert követelésünknek súlyt csak az elegendő anyagi és erkölcsi erő ad. Hiába hivatkozunk olt ezeréves birtoklási jogunkra, mert e jog alapja mindig az erő volt és az is marad. Szent István királyunk szelleme éljen a nemzet minden vezetőjében és minden polgárában. A nemzet vezetői gondoskodjanak a tönkrement gazdasági erők megújításáról s az egészséges, céltudatos közszellcm megteremtéséről. Az előbbit elérik a magyar föld termelőképességének fokozásával és kihasználásával, előrelátó ipari és kereskedelmi politikával, a túltengő közigazgatás leegyszerűsít ésével s ezzel kapcsolatban annak a veszedelmesen terjedő polgári gondolkodásnak a megszüntetésével, hogy mindenki állami eltartásra törekszik. Az egészséges közszellem megteremtésének előfeltétele pedig a közterhek és közjövedelmek arányos és igazságos szétosztása, az aránytalanul magas és többszörös jövedelmek azonnali megszüntetése, munkaalkalmiak teremtése, mert minden polgár szívesen fog osztozni a közteherben és munkában, ha tudja, hogy ez alól nincs kivétel s ha látja, hogy amikor ő kénytelen nélkülözni hazája jövőjének megteremtéséért, mások sem halmozzák a vagyont s jövedelmet. Egészséges, összefogó és egyetlen nagy célt szolgáló nemzet- erősitő munkára van szükség. Nem lehet és nem szabad külön utakon járva és százféle nemzetboldogitó jelszó után indulva az országépitő erőket szétforgácsolnunk. Akik a mostani nehéz helyzetben is külön utakon járnak, sem vezetésre, sem közös munkára nem alkalmasak. Minden polgár a haza egy-egy alkotóeleme, akinek ugyanazon célért a neki kijelölt úton kell haladnia és dolgoznia és ha ezt nem akarja, vagy arra akarata nélkül is nem kényszeríthető, ki kell vetni a nemzet közösségéből, nehogy polgártársait megmételyezze. . A nemzeti erők fokozásához. Szent István országának visszaállításához csak ez az egyetlen út vezet. Andor Károly
