Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-08-15 / 60. szám

JJf gy árvállalata van a városnak! /I Salszmann Mi. me&Izöíöiíe a ssersódésí a várassa! — epícml>erre líe^dfödneJc épiiteGszésGlc — 12 eser orsóval és 400—30O főnyi munteáslétszzásnmal inául ázz új fonógyár Alig egy hónappal ezelőtt Gurszky Rezső dr polgármester- helyettes szokatlan időben, a nyár kellős közepén hivla össze a város pénzügyi és gazdasági bizottságát. A tagok nagy része nyári szabadságon volt és akik itthon maradtak, csodálkozva kérdezték, mi történt, miért hív­ták össze a városi kormányzatnak ezt a fontos szervét? A pénzügyi bizottság összeült és csakhamar kiderült, hogy óriási jelentőségű dologról van szó, mert amint a polgármesterhelyettes a tényál­lást vázolta, minden tag feszült érdeklődéssel hallgatta Gurszky Rezső dr előadását. Akkor arról számolt be a polgármesterhe­lyettes, hogy egy napon felke­reste őt hivatalában Ernyey bu­dapesti építészmérnök és kérdést intézett hozzá, hogy a város haj­landó lenne-e egy gyártelep lé­tesítésére nagyobb telket adomá­Nem ken Pestre utaznia, ha gyermekének ió ruhát óhajt venni! Hozott anyagból is és rendelésre készítek a legméltányosabb árak mellett mindennemű gyermekruhát 0 Már most rendelje meg intézeti- és matrózruháiát a Gyermekruha-szaküzlethen, Széchenyi-u. 30. (Városi bérház) Van szerencsém értesíteni az az igen tisztelt fogyasztó kö­zönséget és a kereskedő ura­kat, hogy Széchenyi-utca 31. sz. alatt (a városi bér­házzal szemben) tiszai liszt-és termény- üzletet nyitottam Árusítás nagyban és kicsinyben! Szives pártfogásukat kéri: TAMÁS JÓZSEF N É az Pác, Mg-ntti 29. értesíti nb. vevőit, hogy idei savanyí­tást! vizes, ecetes uborka, paprika ^ már kapható mér­ggk sékelt árban. Téli ra eltevésre papriká­■ hoz, uborkához és Wj különféle salátákhoz SHfr való üvegeket még ^ augusztus hóban elfogad. — Ugyan­ott az ecetgyárban eredeti FRINGS- rendszerű képzőn gyártott kitűnő minőségű ecet­szesz kapható! nyozni. A polgármesterlielyettes azonnal kapott az alkalmon és felajánlotta a Kodak és a vásár­tér közölt, a vasúti sínek mentén elterülő városi földeket, melykb. kilenc hoki kiterjedésű. Ernyey épitészmérnök nagyon meg volt elégedve a felajánlott ingatlan­nal és kijelentette, hogy jelentést fog tenni megbízójának, Salz- rnann és társa zürichi cégnek, mely jelenleg Budapesten székel és ott van kisebb gyárüzeme. Ennek a gyárnak a kitelepítésé­ről és egy egészen nagyméretű gyárvállalat létesítéséről van szó, sőt, — mondotta az épitészmér­nök —, már a tervek is készen vannak, mindössze a várossal kell megegyezni és azonnal hoz­zákezdenek az építkezéshez, mert nekik nagyon sürgős a dol­guk és azért kérik, hogy a város gyorsan határozzon, hogy ez ne késleltesse a gyárvállalat létesí­tését. A polgármesterhelyettes akkor arra kérte a mérnököt, hog}^ a gyár igazgatósága szer­kesszen egy beadványt a város­hoz, melyben hivatalos úton is előadják kívánságaikat. Ernyey mérnök mindezt megígérte. Né­hány nap sem 'telt el és már a gyár cégszerű aláírásával ellátóit irat érkezett a városhoz, mely­ben előadja, hogy mintegy 5000 négyszögölnyi területre lenne szükség, melyet meg is talált a Kodak közelében és hajlandó lenne azt 50 filléres négyszögöl­áron a várostól megvásárol­ni. A részvénytársaság még eb­ben az esztendőben 4000 négy­szögölnyi területen gyárvállalat megépítésébe kezdene. Az első beruházások körülbelül egymil­lió pengőt tennének ki, termé­szetesen, ebbe bele kell érteni a gépeket is, azután mintegy 120 munkással kezdene dolgozni és 350 főre emelné a munkások létszámát. Ilyen és ehhez ha­sonló adatok voltak abban a be­adványban, mely a városhoz ér­kezett. A polgármesteri hivatal­ban féltő gonddal kezelték ezt a beadványt, mely, ha megvaló­sul, a város életében, gazdasági vérkeringésében hatalmas javu­lást, fellendülést fog hozni. Az események lezajlása után hosszabb cikkben tájékoztattuk a város közönségét, hogy milyen nagyhorderejű vállalkozásról van szó és mennyi mindent je­lent ez városunknak. Őszintén megírjuk: minden sort, melyei akkor papírra vetettünk, féltő gonddal tettük, mert valahogy az egész ügy olyan amerikai tempóban kezdett kibontakozni, amilyenhez eddig a mi kis váro­sunkban nem volt példa. Tud­tuk azt, hogy mindez még nem perfekt dolog, hiszen egy nagy vállalkozás, mint amilyet a Salz- mann és társa létesíteni szándé­kozik, más városok figyelmét is leköti és a városok között min­dent megmozgató versengés fog megindulni, hogy ki-ki a maga számára biztosítsa a gyár letele­pülését. Még nagyobb aggoda­loménál olvastuk, hol egy napi­lapban, hol pedig még gyakrab­ban a szaklapokban, hogy a Salzmann és társa rt. hol itt, hol olt jelent meg és tárgyalt vállalata felállításának lehetősé­geiről, kért ajánlatot ettől, vagy attól a várostól. Városunk iránti féltő aggodalmunkban is nqmi megnyugvást igyekeztünk találni és bíztunk, rendületlenül bíztunk abban, hogy más városok csá­bító ajánlatai között mégis mi fogunk győzelmesen kikerülni, hiszen a mi városunk földrajzi helyzete, a fővároshoz való kö­zelsége, modern városi beren­dezkedésünk, vizi- és vasutaink mind, mind oly előnyt biztosí­tanak egy gyár részére, mely kell, hogy döntő érvül szolgáljon akkor, mikor egy ilyen vállalat a sok kecsegtető ajánlat közölt választ. És bizakodásunk nem volt hiábavaló. Gurszky Rezső mindent elkövetett, hogy a vá­ros részére megszerezze ezt a komoly letelepülést és igen sokat ^fáradozott, hogy a város fenn- tebb vázolt előnyös helyzetét minél jobban kihangsúlyozza és végül is eredmény koronázza a fáradságos munkát. Most már nyugodtan Írhatjuk le, hogy egy hónapi szakadatlan munkának csütörtökön délben megérett a gyümölcse: A Salzmann és Társa svájci érdekeltségű részvénytársa­ság aláírta a szerződést Vác városával. Akinek kedden, szerdán, csü­törtökön délelőtt a városháza környékén volt dolga, bizonyára feltűnt két külföldi rendszámú, pompás, áramvonalas kocsi. A két remiék autó a Salzjmann-gyár urait röpítette ezeken a napokon városunkba. A végső és döntő jellegű tárgyalások ekkor zajlot­tak le. A gyár vezérigazgatói, ügyészei és építészmérnökei vol­tak itt kinn és a polgármesteri hivatalban lázasan folyt a meg­beszélés Gurszky polgármester- helyettes előtt. A tárgyalásokba később belevonták dr Intzédy- Meiszner János városi tisztifő­ügyészt, dr Kestler Istvánt, a pénzügyi bizottság elnökét, Rey- meyer Gusztáv és Andor Károly igazgatókat. Már szerdán délelőtt csatolták a tervrajzokát a város­hoz beadott telepengedélyezési kérvényhez. Ekkor már biztos volt, hogy nem sok idő választ el attól, hogy a várossal meg­kössék a szerződést. Szerda dél­utánt is városunkban töltötték a gyár vezérei és a tárgyalásokat tovább folytatták Intzédy-Meisz- ner főügyész irodájában, majd csütörtökön délelőtt újból meg­jelentek a .polgármesteri hivatal­ban és újabb hosszabb tanács­kozás után a déli órákban alá­írták a szerződést. A szerződés értelmében a vá­ros átengedi a Salzmann és társa részvénytársaságnak a Kodak melletti kilenc hold kiterjedésű ingatlanát. A vállalat négyszög­ölenként 50 fillért fizet az ingat­lanért. Amint a telep engedélye zése az illetékes fórumókat meg­járta, a vállalat azonnal munká­ba kezd és hozzálát a gyártelep felépítéséhez. Egyelőre úgyneve­zett makkóíonódát szándékozik építeni. Ez a fonoda finom fo­nal gyártására lesz berendezve. Megindulásnál azonnal 12 ezer orsóval fog dolgozni. A fonó­gyáraknál ugyanis a gyár kapa­citását az orsók mennyisége adja meg. Összehasonlításképen közöl jük, hogy a Váci Fonógyár, mely az ország egyik leghatalmasabb vastag, úgynevezett vigonfonó- gyára, »csak« hatezer orsóval dolgozik a kibővített üzemében, tehát Salzmannék azonnal dupla kapacitással kezdenek és há­rom év alatt 20 ezer orsóra fog­ják növelni fonógyárukat. Egy­ben már most közük a várossal, hogy a hely annyira megfelel és megtetszett számukra, hogy él­nek opciójukkal, nagyobb terü­letre tartanak igényt, mert évek folyamán itt szándékoznak cér- názó és szövőgyárat is létesíteni, így tehát a Kodak alatt elterülő egész kilencholdnyi területet megveszik, mert már unióst ké­szen állnak azok a tervek, me­lyek ennek az óriási területnek beépítésével foglalkoznak. A most felépítésibe kerülő gyár adatai álljanak itt élő bizonysá­gul, hogy milyen óriási jelentő­ségű vállalkozásról van szó és azt hisszük, mindenki kommen­tár nélkül megállapíthatja, hogy Vác városának olyan hatalmas gyárvállalatot sikerül szerezni, mely a város vérkeringésében nemcsak felfrissitőleg fog hatni, hanem minden vonalon érezhető lesz ennek a nagyjelentőségű gyárnak jelenléte. Az építkezé­sek mintegy másfélmillió pengőt tesznek ki, ebbe bele kell érteni a gépeket is és maga az épület, melyet most felállítani szándé­koznak, 400—500 ezer pengőbe fog kerülni. Az építkezés meg­kezdésétől a befejezésig össze­sen 27 váci iparág lesz foglal­koztatva és azt hisszük, hogy az új fonógyár felépítésénél iparo­saink nem fogják győzni a mun­kát. Megbízható, magánjellegű BÉRAUTÓK rendelhetők 100-aS TELEFONON, BÁRMELY IDŐBEN

Next

/
Thumbnails
Contents