Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-01-24 / 7. szám
VÁCI HÍRLAP 3 Új Kereseti forrás: tenyésszünk angóra - nyálakat Látogatás egy angóra-farmon A mi aranyköny 1. Kedves Váci Hírlapom! írhatnám: Kedves régi Barátom! Mert egy emberöltő ismeretsége, öröme, fájdalma, egy nagy korszak történései, egy régi világ elmúlása, egy új világ születése emlékeztetnek Rád. Engem negyven év elolt fogadtál barátaid, bizalmasaid körébe. 1897-ben Lipcsében folytattam jogi tanulmányaimat. Onnan Írtam cikksorozatomat »Lipcse és diákélete« címen. Akkor Te még csak »Társadalmi és közgazdasági hetilap« voltál. Országos politikát nem kevertek a konyhádban. 1897 december 26-i számodban igy irt a hírek rovatában hozzám egy üzenetet a szerkesztő úr, dr Kiss József: »Szerkesztői póslci Lipcsébe. Az elme és szív kincseivel izmosodó váci fiút örömmel üdvözöljük szerkesztői küszöbünkön belül. VárLuk Önt, mert mit érnek a szellemi kincsek minden tárházai, ha azokat polgártársaink szellemi és anyagi gyarapítására nem kamatoztatjuk?! Isten születik és meghal az egész emberiségért, de ember csak saját hazájáért, első pontban csak sa át szülőföldjéért munkálhat, különben nem emb r. Isten Önmelésének hiányában sok százezer pengő megy ki külföldre. — Ugyanis hazánkban ezideig még kevesen foglalkoztak az angora gyapjasnyúltenyésztéssel, a gyapjú jelentéktelen mennyisége folytán ez a gyapjú ezideig külföldre került, hogy onnan azután I mint feldolgozott angora fonal, köt- és szövött árú, magyar valutáért visszavándoroljon hazánkba. Az angora gyapjútermelésnek nemzetgazdasági fontosságát most már a hazai kormányzati körök is felismerték és elősegítették a még kevés számú komoly tenyésztőt abban a törekvésükben, hogy közös országos szövetségbe tömörülve kiépítsék és együttesen összefogva minél előnyösebben kiaknázhassák az angoratenyészetben rejlő lehetőségeket. Már meg is szerveztük a közös értékesítés problémáját. Miután hazai textilgyáraink ezideig nem rendelkeztek a legmegfelelőbb angora fán ó gépekkel, igy szövetségünkkel kapcsolatban egy meg telelő angora- gyapjúfonó üzem létesült s máris megkezdte az angorafonalnak piacra való feldolgozását. Gyakorlati tapasztalataim alapján is állíthatom tehát, hogy az ango- ragyapjas nyúl tenyésztésének korlátlan és nagy jövője van nálunk Magyarországon. A nép száján az a hit forog vetjük közbe — hogy az angora a másfajta nyálaknál nehezebben tenyészthető, étkezésben kényes Ízlésű, betegségekre inkább hajlamos kulturl'aj. — Ez tévedés — mondja az nel, a minél gyakrabbani viszontlátásra!« Nemeslelkű dr Kiss József, ki ezeket a szent szavakat küldted hozzám, a messze idegenben élő »váci fiúhoz«, — áldott legyen emléked! Aranybetűkkel karra- rai márványba illő gondolatokat dobtál beleikkor abba a lipcsei szerkesztői postába... És, kedves Váci Hírlapom', ha nem is gyakran, de időnkint ellátogattam Hozzád és Te mindig szives örömmel fogadtál. Falán jótanácsokat is adtunk egymásnak, hiszen barátok közt ez igy szép és helyes ... 1898-ban szerényen, még csak a háttérben dolgozik egy ifjú újságíró, a lap főszerkesztő-jelöltje. A váci Iparbankban, a Z ácl or—K o vách—G aj á ry t ri ász elgondolásában alapozzák mega financiális, technikai megoldást. És egy szellemileg százszázalékig rátermett, vérbeli, ambiciózus, energikus, fiatal férfi kezébe adják a felelősszerkesztői tollat. És 1899-ben a huszonötéves Dercsényi Dezső lesz a Váci Hírlap vezetője, lelke, mindene. Kedves Váci Hírlapom! Mióta megszülettél, hetenként előbb csak egyszer, már régóta kétszer kopogtatsz ajtómon. Elkísért él mindenhova, ahol azóta jártam. Mindig derűt hoztál hozzám, mikor idegenben éltein: az otthon derűjét. Utaimon utánam jöttél, még a K«U»L*T»U«R ____________________ Szombaton 4-6 - 8, vasárnap 2 4 6-8, hétfőn 4 6 8 órakor, 20—70 f. — A budapesti Metro Scala 4 hétre prolongálta. Budapesttel egyidőben! A világ legművészibb filmje: ROMEO és JULIA Shakespeare világhírű tragédiája filmen, Norma Shearer, Leslie Howard Kedden 4—6 — 8, szerdán 6—8 órakor, 10-40 fillérig. AMNÁBELLÁ francia filmszinésznő legszebb drámája: VARIETÉ Dráma a cirkuszban. — Végig gyönyörű, mindenkit lebilincselő szerelmes film. alezredes. Az angora nem a legigénytelenebb, de bebizonyi- tottan rendkívül igénytelen fajtája a házinyúlak famíliájának. Ápolása mindenesetre több fáradsággal jár, mint más nyitlak tenyésztése, mért tudjuk, hogy hosszúszőrű bundáját fésülni kell, nehogy összecsomósodjék. Mindenki tenyésztheti, akinek akár legkisebb udvara, kertje, vagy földecskéje van. Tenyésztéséhez nem kellenek különös helyiségek. Már meglevő egyszerű pajtákban, vagy fal mellett épült bárminő védett gazdasági épületünkben is eltarthatjuk az angoranyúlat. Azt azonban nyomatékosan hangsúlyozom, hogy az angora tisztaságot, szeretetteljes, hozzáértő bánásmódot és rendszeres takarmányozást kivan. Naponta kétszer etetjük az angorát, mely jóval kevesebbet fogyaszt, mint a legtöbb más nyúlfajta. Olyan betegség, mely kizárólag csak az angorát támadja meg, nincsen. Különös hajlamot se mutat ez a faj egyik, vagy másik betegséggel szemben. Ha an- goráinkat tisztán és gondosan tartjuk, szakszerű rendszerességgel takarmányozzuk, állományunkban sohasem lesz baj, betegségtől, vésztől nem kell félnünk. háborúban is velem voltál Egyszer egy szőkehajú szépasszony csóvát dobott közénk. Azokban az években mintha hűtlenek lettünk volna egymáshoz. De ez csak a látszat volt. Az a szépasszony, az a mindenhová mosolygós szemű, pici szájú, bájos, kicsi asszony, — hogy is hívták? hiszen emlékszel... a huncuthirű Me Politika becsapott mindkettőnket. Neked negyvennyolcat mutatott, nekem hatvanhetet. A végén tudtuk meg, hogy — tragikusan sajnos — cgyliiján húsz, Lizen- kiienc lett belőle... Különösen egyért nagyon tisztellek: mindig a becsület büszke bírája voltál! Ebben a kérdésben nem ismertél kompromisszumot. Éveken át egy iskolába jártunk. Emlékszel? A század elején! Mikor még az alsóst felsősnek játszották és én kibi- celtem Nektek. Nem szerettem a kártyát, de gyakran hallgattalak benneteket beszélgetni. És nékem nagyon tetszettek a ti önzetlen, becsületes véleményeitek ... Én voltam akkor köztelek a Benjámin, aki figyelte az »öregekét«. Mert a békebeli világban a római jog erkölcsi tételeit nemcsak tanították és tanulták az egyetemben, hanem főként gyakorolták a közéletben. Neminem laelere, suum cuique tri- buere, honeste vivere... az életbe átvett beidegződés volt aközAzt is hiresztelik — vetjük ismét közbe — hogy az angora tenyésztésre nem való kevéspénzű embernek, mert a tenyésztés elkezdéséhez nagy tőke kell?- Az attól függ — kapjuk a választ — hogy milyen alapon kezdjük el a tenyésztést. Mert hiszen elkezdhetjük kicsiben is és a legkisebb tenyészállat törzs- zsel. Megfelelő fajtiszta, törzskönyvezett angorákat — növendéktől ivarérettig — már 8-tól 20-22 pengős árig lehet hazánkban korlátozott mennyiségben beszerezni. Ha valaki például 3 hónapos tenyészállatot vásárol, 1—1 bakot és emsét 8—8 pengőért és 2 ketrecet épit, melynek darabja kb. 3 pengőbe kerül, beszerez kevés eleséget is, ez mindössze 25, maximum 30 pengő. Ha ivarérett emsét és bakot szerzünk be a tenyészet elkezdéséhez, akkor sem kell több 50— 60 pengőnél. Mennyit jövedelmez az ango- ratenyésztés, meglehet-e abból élni? — kérdezzük végül. — Hát ez megint attól függ, hogy milyen méretűvé fejlesztjük a tenyészetet. Mert minél nagyobb az angoraállomány, annál több a gyapjúhozam és igy a jövedelem is. Csináljuk csak meg számvetésünket. pályán szereplő férfi részére. Csirkefogó mindig volt és lesz, amig csirkék röpködnek és szaladgálnak szanaszét az élet piszkos porondján. Csakhog}^ ré- gente a csirkefogókat hamarabb megfogta a közerkölcs mindenhová ható keze, mert hamarabb meglátta a jobbizlés kifinomodott pápaszeme. És kedves Váci Hírlapom vagy most már megmondom őszintén: Kedves Dercsényi Dezső Barátom, mi abban az iskolában tanultunk, ahol hetenként legalább egy órát ezt a tantárgyat is tanították ... Évek jöttek, évek múltak. Fehérfejű apák, nagyapák lettünk. Ezt a legutóbbi diktaturácskál, ha egy kissé durcásan átéltük, de szerencsésen elfelejtettük. Ne gondoljunk rá! Rossz álom volt csak. Bizzunk inkább a jobb jövőben! Az élet várás: várjuk a jobbat. Az élet békülés: megbocsátás a múltnak. Az ötvenéves Váci Hírlapnak nagy múltja van, szép múltja van, dicső múltja van! És ebből közel negyven év a Te nevedhez fűződik kedves Dercsényi Dezső Barátom! Egy bölcs mondás mondja: a közérdek mindenek előtt! Kedves Barátom, messze az állagon felül dolgoztál, áldoztál és hangsúlyozom az igazságot: szenvednél a közérdekéli. Talán az arany* is szenved, ti j abban az angoranyúl tenyésztése komoly jövedelmi forrást, új kereseti lebe'.őséget nyújt. Az angoranyúl nagyon kedves rózsaszínben játszó állatka, melynek szőre ma külföldön nagyon keresett és nagyon megfizetett anyag. Értékesebb, minit a gyapjú!' Felkerestük városunk és tud- tunkkal a környék egyetlen nagyobb angoranyúl tenyésztőjének — Winckler Ödön nyugalmazott alezredesnek —»Hunnia« angoratelepét, hogy ott a helyszínen részletesen foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Az érdekes telep Csánvi Lászlóné házában van. Először az iránt érdeklődünk, hogy jövedelmezőség szempontjából az angoranyúl tenyésztésnek milyen gazdasági jelentősége van és van-e annak hazánkban egyáltalán jövője? — A jövedelmezőség legelső alapfeltétele — mondja Winck- Ler alezredes — hogy minél több és a textilipari feldolgozás szempontjából minél jobb minőségű gyapjút termeljünk. Sok és jó minőségű gyapjút pedig csak szakszerűen gondozod — vagyis Lisztántartott és megfelelően talc ármány oz ott — megbízhatóan fajtiszta, elsőrendű fajállat ad- aat. — A másik tényező, amely a jövedelmezőség alapját képezi, rogy a termelt gyapjút a megfelelő legjobb áron ériékesitlies- nik, vagy jövedelmezően feldolgoztassuk, esetleg saját magunk eldolgozzuk. Az angoragvapju itthoni tér-
