Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-07-25 / 54. szám

VÄCI ff I R 12 A P 3 ISMERD Af JE G VÁROSODAT ÉS KÖRNYÉKÉT! Diákok a Damjanich-forrásnál Abban az időben, a múlt szá­zad végén, volt Vácon öt kávé- ház és közelben Budapest, Viseg- rád és Cselőte. Kávéházba a bot­dog nagyok jártak (akik tegnap és tegnapelőtt: érettségiztek), Bu­dapestre, Visegrádra nem lehe­tett osztályfőnöki engedélyt kap­ni csak igen ritkán (szülői kisé­ret kikötve!), maradt tehát a csélőiéi völgy, hova vasárnapi mise után is kiszaladtunk ibo- lyázni. Akkor még nem volt szó fut- ballról és a lovaggá lett Fodor Imre kedves alakja képviselte az egész sportot a Karay-ház mel­lett álló mai városi raktár szűk udvarán. Ha a tornaórát valaki elmulasztotta, soha baj nem származott belőle, csak latin ta­nulást, igyákorlatirást kellett em­legetni. Ezalatt pedig értsd, hogy a Kultúr-lnozi helyén játszották a nagy kiverőst, melybe felvé­tetni kitüntetést jelentett nagy és kis diáknak egyaránt. Akiket pe­dig leszidtak, mert a kiverősben is lehet ám kifogásolni, az szép csendesen kivált a csapatból, megindult a Kálvária felé, a vál­lalkozók pedig azon a girbe-gör- be kosdi úton, mely most már békességgel gyümölcsöt terein a városnak és az új, most már tör­vényhatósági lit íankás emelke­déssel mellette kanyarog a kosdi kereszt felé. A kosdi part teteje volt a vá­lasztóvonal és a kis diáknak nagy elhatározásába került, hogy behatoljon-e az ismerős Nógrádba, vállalkozzék-e abban az időkben komolyan emlegetett rablókkal való találkozásra, ke­resztülhatoljon-e a cselőtei titok­zatos erdőrengetegen?! Óh, ti mai lányok és fiúk, nem is tudjátok, milyen poetikusan szép volt egykor a cselőtei völgy! A Naszály lábánál, a Vasasokon kezdődött és Kösd alatt ment ki a rádiúti, mai Miháiy-1 anyáig. De nem pusztaságból, vagy ka­lásztengerből állóit. A két oldalt gyönyörűen festő tölgy lábas­erdő boritolta. A kosdi parton még látni valamit ebből az erdő­részből, de a szemközti oldalt a modern gazda, Nagy Sándor jószágigazgató, kinek, igen he­lyesen, a poétikus részletek iránt nem volt érzéke, de annál job­ban tudta, mi hajt^ hasznot a püspöki uradalomnak, kivágatta. Óh, micsoda fájdalom járta át a sziveket! Vác egyetlen kirán­dulóhelyét tették tönkre a favá­gók fényes, éles baltái. De ez csak később következett el, te­hát e pillanatban még örvend­jünk kicsikkel és nagyokkal a cselőtei völgy poétikus szépsé­geinek. ­Nem volt akkor diák \ ácon, SZENZÁCIÓ! ki kereszlül-kasul ne járta volna a cselőtei csendes tölgyerdőt. Egymásnak mutogattuk: ' itt a rókalyuk (hej, ha akkor leltek volna már foxik!), itt a vadga­lamb fészkel, itt tehet lépet szed­ni, ami elengedhetetlen kellék volt más galambjának megfogá­sához. Divényi, az azóta meg­halt piarista tanár, még azt is tudta, hogy melyik fészekben melyik 'madár kőit és mennyi fiókát táplál, vagy mennyi tojá­son ül az anya. Erdei virág pe­dig annyi diszlett a tölgyek kö­zött és a szelíd tisztásokon,hog^ a kosdi úton hazatérőkről rög­tön konstatálni lehetett, hogy merre majálisoztak. Akinek sok szép, választékos szinti erdei vi­rágja volt, az azt csak a cselőtei erdőben szedhette. Az erdő végén, a mai gazda- tisztilak mellett állott a cselőtei kocsma, a diáktanya. Ide nem ért el a tanár úr szeme, hát a bátrabbak félliter bort is mer­tek rendelni (a jeles tanulók itt is mértéket tartottak és mérték­kel rendelték a — tejet). De úgy látszik, nem volt sok borivó diák, mert a cselőtei kocsma már régen bezárt. A festőién szép völgy Naszály felé eső végén állott az egyetlen, de névtelen forrás. Ide kellett eljönni mindenkinek, ki a cse­lőtei erdőben majálisozott, ha meleg borát hűteni akarta, ha liűs kortyot akart a társaság. Messze vidéken nincs más for­rás. De ez olyan bő, hogy az egész rétet nedvesen tartja, sőt lejebb, a M iháiy-tanya környé­kén mint kis patakocska is je­lentkezik s vize eltűnik vagy a török csatornába, vagy beiefo- lyik a Gombás-patakba. Kitűnő vizét minden majálisozónak is­mernie kellett s boldogabb idők­ben előhűtő szerepét töltötte be, mert jobb napokon, bizony, pa­lack palack mellett állott a for­rás ágyában. Nincs váci volt diák, ki ne gondolna kedves emlékekkel a cselőtei forrásra, ina már sok nagymama is kutathat szép em­lékei között, hogy egykor Csuka Sándor, vagy Banda Marci mu­zsikája mellett a cselőtei tisztá­son ki is volt a táncosa? Mi, régiek egy nagy-nagv mulatság­ra emlékezünk. Sz.gorú és ál­dott emlékű igazgatónk, Halmi László sohasem engedett vilá­gias szórakozásokat. Hiába volt minden ostrom. Végül a szülők vivták ki, hogy majálist rendez­hessenek a cselőtei forrás körül. Kocsin, gyalog népvándorlás in­dult meg Cselőte felé. Mindenütt fehér foltok az erdőben: terülj asztalkámhoz hívogatták szép KÜSA K U L T IJ R - M O Z G Ó Hüs! Szombaton 5—7—9, vasárnap 3—5—7—9 órakor Magyar vígjáték-Elégel Négy és fél muskétás Szőke Szakáll, Verebes, Halmay, Huszár Pufi és egy kis kutya ScHmeling és Joe Louis BOXMÉRKŐZÉSC 15 menetben Rétfőn 5—7—9, kedden 7 — 9 órakor — 10—40 f-ig — Váci felvételekkel TISZTELET A KIVÉTELNEK. Kitűnő magyar vígjáték. Tolnay Klári, Rádai, Rátkai, Rózsahegyi, Vízvári Mária, stb. szóval, libacombbal és rántott csirkével, meg jó pohár borral a legényembereket, kik nem gon­doskodhattak vacsoráról. A ta­nárok nem győztek a sok meg­hívásnak eleget tenni. Amott lalmpiónos fény közepén kis tár­saság régi magyar nótákat éne­kelt. A tisztáson csárdás járta rogyásig. Mindenki, de mindenki nagyon jól érezte magát. És ez a cselőtei diákmajális soha, de soha nem ismétlődött tnáeg. Más­nap nem volt felelés az osztá­lyokban. A legszigorúbb tanár, Szabó József nem tartotta meg óráit. Suttogva adták tovább, hogy hazajövet, éjszaka kitörte lábát. Nem, nem volt szabad többé ‘még a majális gondolatát sem emlegetni! * Mintegy büntetésül, ki is vág­ták nemsokára az erdőt. Termő, televényes búzaföld ieft a majá­lisok helyéből. De a majálisok kora is leáldozott. Csak a túris- ták indultak meg az erdőn, me­zőn, csak ők gyönyörködtek már a természet szépségeiben. A foci, meg a tangó átalakította a mi társadalmi életünket és csak most kezdenek szóhoz jutni a természet rajongói újra. A »Váci Hírlap c szétviszi a messzi országban lakó váciak­nak, hogy un készül ma a cse­lőtei forrás körül. Zsongva in­dul meg az emlékezés a szép cselőtei majálisokra. De sok há­zasság szálai szövődtek itt! De sok kedves emlék éled a szivek­ben! Ezrek és ezrek ma délután szép emlékükben vesznek részt a cselőtei »Damjanich János- forrás« foglalóján. De sokan le­szünk! Old Riporter Üeüi vissz Lemezgyáriakat a budapesti mérkőzésire a MSE A ma, vasárnap Budapesten az Austria—Ferencváros Közép­európai Kupa-mérkőzés előtt játszandó FTC—VSE-mérkőzést a VSE vezetősége a Lemezgyár és a Fonógyár intézőinek előze­tes halasztó beleegyezésével le­kötötte. Július 21-én, a váci cég- kupabizottsági ülésen, a Fonó­gyár intézőjének vétója folytán, ragaszkodott az eredeti termi­nushoz, azt a határozatot hozták, hogy a kupamérkőzést, az ere­deli sorsolás értelmében, július 25-én le kell játszani. A VSE ve­zetősége bizonyos tendenciát lá­tott, 'mely a Lemezgyár ellen irá­nyul, arra az elhatározásra ju­tott, hogy a gyárban alkalmazott és a keretben szereplő játéko­sokról erre az alkalomra le­mond. xA VSE tehát vasárnap az utánpótlásból kiegészítve, a kö­vetkező csapattal fog szerepelni Budapesten: Eckhardt — Gö- möry I., Vargadi — Köbl II., Virág, Szeghő — Szerényi, Gö- möry II., Zentel, Jászberényi, Csörgő (Fioere). Tartalék: Kiss. Két amerikai Bán Mártonnál A szépnek és értékesnek nagy iramban terjed a hire és ennek az iramnak nincsenek korlátái. A perspektívája végtelen. Ebből magyarázható, hogy a !m)ult hét szombatján 'megjelent két ame­rikai úr a piaristák rendházá­ban, ahol Bán Márton tanárt keresték. Bán Márton aznap érkezett meg egy szünidei tanfolyamról s igy a két misternek percek alatt alkalma lett Bán tanárt melegen üdvözölni. Hamarosan kitűnt, hogy az amerikaiak Los Angelesből jöt­tek, mindkettő egyetemi tanár, az egyik /Mr. Vernon Hodge földrajz tanár, a másik D. M. de Morandini a matematika és fizi­ka professzora. Az utóbbi meg­lehetősen jól beszélt magyarul. A kölcsönös bemutatkozás után máris előrukkoltak jövetelük céljával: képeket kérnek Bán tanártól, mert hallották, hogy rengeteg saját felvétele van, ami­ket ők kivinnének Amerikába, lapokba írandó cikkek illusztrá­lására és előadási anyagul. Egy hónapra, jöttek Magyarországoa s közben Vác is programjukban szerepelt. — Dellát ki küldte az urakat hozzám? — Kérdezte Bán Már­ton. Mosolyogva válaszoltak: — xAz titok. Nincs felhatalma­zásunk elárulni. Itt van azonban az otthon összeállított útpro­gramunk, ezzel igazoljuk, hogy a magyarországi inunk program­jában Vác és Bán Márton benne szerepel. Nagyon jó helyről kap­tuk a címet... Végeredményben elvittek 140 ÉRKEZIK! Síülönwonatfal július 27-én tfácra jöíit! SZENZÁCIÓ! CIRKUSZ CARLEÉ AH ß JL _ -tv fiuv ■w m 4 Am0 m A mm m m I ___ ^00fl C? r7 O TTi 1 \71* D fpőet.t sátor: 1í Igazgató: ________________ Donner! Bonifác 3000 személyre fedett sátor; 100 működő tag; 30 idomított fajié’ 24 vadállat; idomított púposteve. — C S Sí K Öl í4 P I G ! :só helyárak! - Kezdete lél 9 órakor. - Vasárnap 2 előadás: délután 4 és este tél 9-kor. magyarországi kuszok királya! ­.gnyitó előadása július 28 ón a Szent István téren!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents