Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-05-23 / 37. szám
VAGI »(REAP Polgári légvédelem A harcgázok KULTUR-MOZGÓ Szombaton 5 — 7—9, vasárnap 3 —5 —7—9 órakor, 20—70 f. A budapesti Urániával egyidőben! — Kellermann regénye után: ELSODORT KA/?OS ___________Gustav Fröhlich, Brigitte Horney. ________________ Hétfőn 5 -7—9, kedden 7—9 órakor, 10—40 fillérig. A Royal Apolló nagykorába, CSODATEVŐ EMBER Wells regénye után rendezte Korda Sándor A vegyi anyagoknak a háborúban való alkalmazásával a hadviselés újabb fejezteihez érkezett. Pedig a vegyi háború nem is újkeletű. Az ókorban is igyekeztek az ellenfelet állásaiból fojtó füsttel kiűzni. A középkorban már Leonardo da Vinci is foglalkozott azzal, hogy mérgező füstöket és más gázokat a háború szolgálatába állitson. A múlt évszázadokban is egyre sűrűbben kísérleteztek mérgező, fojtó anyagoknak az előnyeit a hadviselés terén kihasználni. Beigazolást nyert, hogy a világháborúban a harcgázokat először a franciák alkalmazták; a németek hamarosan átvették, nagymértékben tökéletesítették s igen eredményesen alkalmazták is a háború folyamán. A világháború befejezése után is egyre folyik a kutatás a katonai vegyi laboratóriumokban újabb nagyobbhatású harcgázok előállítására. Ma már körülbelül ezren felül van a harci g'ázve- gyületek száma, de ezek közül alig 20—30 felel meg a komoly harci követelményeknek. Mi is tulajdonképen a harcgáz? Minden olyan vegyi szilárd, cseppfolyós, vagy légnemű anyag, amely az emberi szervezetben káros hatásokat, elváltozásokat idézhet elő. Tehát a harcgáz elnevezés a vegyi fegyverek egy csoportjának a gyűjtőneve. Ezek a harcgázok az orron, szájon — az úgynevezett anatómiai kapukon — keresztül fejtik ki borzasztó hatásaikat az emberi szervezetben, de hatnak nagymértékben a szemre is. A világháborúban a liarcg'á- zoknak az alkalmazása gázfú- vással, gázvetéssel vagy gázlövéssel történt. A háború után a gáztámadás repülőgépekről ejtett gázbombák, vagy permetezés és a füstgyertyák felhasználásával történik. A világháborúban még légi gáztámadást nem alkalmaztak, de felismerték nagy hatását s valószínű, hogy a jövő háborújában igen nagy jelentősége lesz. Az alkalmazott harcgázok hatóformája lehet: gázfelhő, mely előidézhető cseppfolyós, vagy szilárd anyagokból robbantás, vagy elpárologtatás útján. Lehet köd, mérgesfüst, egyes anyagokból robbantással sűrű füstfelhőt lehet előidézni: lehet gázeső, gázpermet, hol gyenge robbantással, vagy más módon finom cseppek formájában lehet a gázt szétterjeszteni. A harcgázokat sokféle szempontból lehet osztályozni, pl.: fizikai-, kémiai tulajdonságaik alapján, katonai- és élettani hatás szempontjából stb. A legelterjedtebb felosztás a következő: Ä) Ingerlő harcgázok. 1. Arzén-mentesek. 2. Arzén- tartalimúak. B) Mérgező harcgázok. 1. Fojtok. 2. Tulajdonképeni mérgezők. C) Maró (hóLyaghúzó) harc- gázok. Az ingerlő arzénmentes harcgázok közül a fontosabbak: 1. Brömaceton, 2. Brommetiletil- keton 3. Xililbromid, 4. Brombenzilcianid, 5. Kloracetonfe- non. Az ingerlő arzéntarlalmú harcgázok: 1. Difenilarzinklorid Klark I., 2. Diíenilarzincianid Klark II., 3. Difenilarninarzinklorid,Adam- sit, 4. Etilarzéndiklorid, Dick. Az első csoportot nevezik fehérkeresztes, vagy könnyez tető-, a másodikat kékkeresztes, vagy tüsszentő harcgázoknak. A xililbromid gázfelhőjének szaga or- gonaszagú, a difenilarzincianid- nak keserűmandula szaga van. A leghatásosabb a Klark II., mielyet a németek igen eredményesen használtak a világháborúban. Az arzén-mentes ingerlő harcgázok hatásainak tünetei általánosságban: izgatják a szein,kötőhártyáját, könnyezés, égető, csípő, kaparó érzés a garatban, köhögés s égető érzés a mellkasban. Az arzéntartalmú ingerlő harcgázok hatásainak főbb tünetei: néháiryperces lappangási idő, szúró érzés a szemben, mintha homokszemek volnának benne, heves könnyezés, gyakori tüsz- szentés, nátha, sok nyálkaelvá- lasztás, erős homlok! fájdalmak, hányinger, hányás, esetleg hasmenés, az idegrendszerben a mozgató idegek zavarai, az ujjak hegyén hangyamászásszerű érzés; ha csepp alakban a körimiöl érik, körömágygyulladás. E gázok megfertőzik a vizet, abból inni nelm szabad, sem mosakodni vele. Ezek hatásai ellen az orvos megérkezéséig elsősegély: A fertőzött levegőből távozás, nyugalom, friss levegő, ruházat meg- lazitása, majd a szembe bőségesen 20/o-os szódabikakarbóna-ol- datot csepegtetni, utána a szeiml- be alkalikus szemkenőcsöt kenni üvegpálcával, száj és torok öblögetése ugyancsak 3—4o/0-os szó- dabikakarbóna-oldattal, az erős köhögés ellen egy tabella kodein, fájdalomcsillapításul egy tabella aszpirin, vagy pirami- don; a felső légutakban fellépő kellemetlen tünetek enyhítésére 40% alkohol, 40o/0 kloroforml, 20o/o éter és 5—10 csepp ammóniák keverékét cseppentsük zsebkendőre s lélegeztessük be. A tünetek nem súlyosak, 1—2 óra múlva visszafejlődnek utó- következmények nélkül. A folytó v. zöldkeresztes harcgázok. 1. Foszgén, 2. Peranyag, vagy diíoszgén, 3. Klorpikrin. 4. Klór. A foszgén maga szénára, vagy rothadó almiára emlékeztető édeskés és szúró, az ilyen levegőben a dohányzás undorító, egyedüli gázalakú harcgáz. A fojtó harcgázok súlyos elváltozásokat hoznak léire a légzőszervekben, a mérgezett nehezen jut levegőhöz, úgy érzi, hogy fojtogatják, innen a »fojtó« elnevezés. Megtámadják a szemet, felső tégutakat, tüdőt, izgató hatásuk csekély, de annál mérgezőbbek. Hatásaik és tüneteik: Nem] hatnak rögtön, alattomosak, csak 1—3 óra múlva s nincsenek figyelmeztető tünetek; a foszgén, a peran}rag és klorpikrin a tüdőbe jutva megtámadja a tüdő- hólyagocskák falát, mire vérsavó hatol a tüdőbe, ez a tüdővizenyő; erre beszűkül a tüdő légző felülete, légszomj lép fel; a vér besűrűsödik; a szív egyre nehezebben tudja a vért a tesL be hajtani, szivgyengeség lép fel; majd végül a mérgezett szívbénulásban hal el. Ezeken kívül bevérzések következnek be az egyes szervekben, itt működési rendellenességek lépnek fel stb. Ha a mérgezett az első három napot túléli, megmenekül. Első segély: A mérgezettet hordágyon friss levegőre vinni, betakarni, óvni a lehűléstől, teljes nyugalmat parancsolni, oxigén belélegzést alkalmazni, mesterséges légzést alkalmazni szigorúan tilos, mert tüdőszakadás állhat be s a beteg saját vérébe fullad. A szív erősítésére itassunk vele erős feketekávét, de szeszesitalt nem! A köhögés ellen kodeintabletta, fájdalmak ellen piramidon, a szemet 2o/0-os szódabikakarbóna-oldattal kimosni. Lehetőleg azonnal orvost keríteni. A tulajdonképeni mérgező harcgázok a ciánhidrogén és szénmionoxid. A ciánvegyületek harci célokra nemigen alkalmasak; szénmionoxid főleg robbanásoknál képződik és zárt helyiségben idézhet elő súlyos .mérgezéseket. Ez ellen küHönlegés betétű szűrővel vagy oxigén- fejlesztővel ellátott gázálarc véd csak. A maró-, vagy liólyaghúzó harcgázok (sárgakeresztesek): 1. Mustárgáz, vagy Yperit, vagy Losh, 2. Lewisit, vagy halálharmat. Az előbbi mustárszagtí, az utóbbi átható muskátliszagú. Mindkettő hatása körülbelül ugyanaz. Kétféleképen hatnak: csepp alakban a bőre jutva és gőzei a szemet, légutakat, tüdőt támadják meg. Csepp alakban a bőrre jutva 5—10 perc alatt felszívódik; néhány óra múlva a bőr e helyen pirosodik, mjajd apró hólyagocskák keletkeznek, később összefolynak egy hólyaggá. A hólyag néhány nap múlva felfakad s a seb igen hajlamos a fertőzésre, gennyesedik s gyógyulása hetekig is eltarthat. A gőz belélegezve, ugatásszerű köhögést idéz elő, a felső légutakat erősen megtámadja, a tüdőben gyulladást idéz elő, mellkasi fájdalmak lépnek fel. Hatása az egész szervezetre nagy. Megtámadja a májat, veséket, bélcsatornát, szivet, agyvelőt, vörös vérsejteket. A szem szalmás kötőhártyáján súlyos gyulladást, fekélyeket okoz. A mlustár- gázcseppektől a szem megvakul. Védekezés és első segély: A bőrre került cseppet felitatjuk vattával, itatóssal, de a bőrt dörzsölni nem szabad. A megned- vesitett felületre klórmiészpudert hintünk, de a fertőzéstől számított 3—8 percen belül, különben felszívódik s nem tudjuk hatástalanítani, majd a testfelületet beszappanozzuk és lemossuk. A használt vattát el kell égetni, mert tovább fertőz! A szemet 2o/0-os szódabikakarbóna oldattal öblögetni, a légutakat szintén; köhögés ellen kodein. A légzőszerveket és szemet a gőzök ellen a jó gázálarc teljesen megvédi. A testfelületet az erre a célra készült gázvédő öltönyökkel védhetjük meg, de ezek is csak pár óráig védenek ellene. A csepp a cipőtalpon is átszivárog és fertőz! A cipőt levetni s ha csepp a ruhára is került, azt is levetni, de óvatosan, hogy újabb fertőzésnek ne tegyük ki magunkat s e ruhadarabokat klórmeszes légmentesen záródó ládába kell tenni. A halálharmat csepp je a bőrön erős viszketést idéz elő, különben hatása ugyanaz, mint a mústárgázé. E gázok hatása ellen úgy is védekezhetünk, ha testünket gázvédő kenőcsökkel kenjük be, ezáltal a cseppek nem érik közvetlenül a bőrt. A jó szűrőbetéttel ellátott gázálarc csaknem az összes harci gázok ellen jól véd. Hogy e gázok hatásait jól megismerjük s ellene tudjunk védekezni, olvassunk szakkönyveket, hol a fent elsoroltakra nézve mindenki bővebb útbaigazításra talál. Dr Zeller Tibor Kik voltak Vácdukán? A »Váci Hírlap« vasárnapi száma érdeklődéssel fogadott beszélgetést közöl gróf Serényi Miklóssal a »Pesti Napló«-nak arról a cikkéről, mely megállapítja, hogy a vácdukai kastélyban a szélső jobboldaliak gyűlésre jöttek össze és megalapították szövetségüket. A gróf tiltakozott az ellen, hogy neveket hozzanak forgalomba s megállapította, hogy a közölt névsor 90%-ban valótlan neveket hoz nyilvánosságra. Most a »Virradat« című hétfői lap, mely a váci Borbély Andor kitűnő szerkesztésében jelenik meg, névsort közöl arról, hogy kik jelentek meg a hires vácdukai értekezleten. íme a nevek: Marton Béla, vitéz Mecsér András, vitéz Csik László, Szeder János, Rajniss Ferenc, Csoór Lajos, Salíó János, vitéz Marsovszky György, aki Festetics Sándor grófot képviselte, Pálfíy Fidél gróf, Ebner János az Egyesült Nemzeti Szocialista Párt részéről és vitéz Endre László.
