Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-05-16 / 36. szám
VÁCI HIIRUP 3 ■■ Polg-ári lég-védelem Robband- és gyű jtobombák KULTUR-MOZGÓ Szombaton 5 -7—9, vasárnap 3—5 —7—9 órakor 20—70 fillérig — Bécsi vígjáték a legjavából Mólót o császárváros ________Magda Schneider, Adele Sandrock, Paul Hörbiger, Wolf Albach Retty Hétfőn 3 5-7-9, kedden 7—9 órakor — 20-70 f-ig 1. Kalózok kincse Richard Taimadéval. 2. Villámlovas cow-boy-film Ruck Jomessel. 3. Afrika hazudik majom-burleszk. 4. Zenei életkép. 5. Hüvelyk Matyi rajzfilm. A légitámadások leghatásosabb eszközei a repülőgépekről ledobott robbanóbombák. Hengeres, vagy torpedó alakúak. A 10—30 kg. súlyúnkat élőlények ellen használják, ezek repeszdarabjai okoznak sérüléseket. Ezért repeszbombáknak nevezik. Az 50- 300 kg.-osakat épületek ellen alkalmazzák, ezek a rombolóbombák, míg az 500—2000 kg.-os, úgynevezett aknabombákat nagyobb épülettömegek, hidak, slb. ellen használják fel. Minden bombának három része van: 1. a törzs, ez acéllemezből áll; 1. a gyújtó szer kezet, melyhez a gyuj tószeg és a gyújtóit üvely tartozik, a gyuj tószegi robbanásba hozza a gyuj tóhüvelyben levő ólomazidot s ettől a robbanóanyagú töltés is felrobban. A gyújtás lehet pillanat- gyújtás, ha a bomba a földre ér, azonnal robban, pl. a repeszbombák, vagy késleltetett gyújtás, előre beállított idő m'ulva. Ez nehány perctől több óráig is terjedhet. Ilyen késleltetett gyújtása van az aknabombáknak. 3. a vezérfelület, mely megakadályozza, bogy a bomba esés közben el ne forduljon s így hossztengelyével párhuzamosam essen. A bombák töltőanyaga régebben nitroglicerin és robbanógyapot volt. Ma már ezek helyett igen nagyhatású robbanóanyagokat alkalmaznak, pl.: trotylt, pikrinsavat (ekrazit), tetrylt, pentritet és pentrinitet. A repülőgépről ledobott bonniba nem egyenesen hull le, hanem úgynevezett paraboloid pályán, aminek alakja függ a repülőgép sebességétől, a levegő ellenállásától és a bomba súlyától. Pl.: egy 3000 méter magasan 250 kim. sebességgel repülő gépből a bombát a cél előtt 1800 rn.-rel kell kivetni; igy is kevés esetben van telitalálat. A bomba robbanásánál sokféle hatással kell számolnunk. A fontosabbak: a becsapódás, pl. egy 250 m. végsebességű 100 kg.-os bomba 4.4 ín., egy 1000 kg.-os bomba 9 méter mélyre hatol a földbe; a robbanásnál nagy légnyomás, majd hirtelen légritkulás áll be, mely az épületekben veszedelmes károkat okozhat. A fellépő talajrezgiések az épületek alapjait tehetik tönkre. Nem kevésbé veszélyes még a rom- és szilánkhatás is. A telitalálatok elleni védekezés igen költséges; a védekezés építészeti feladat. Jól megépített bombabiztos óvóhelyek védenek csak ellenük. Talán még a robbanóbombáknál is veszélyesebbek a nagyváros lakosságára a repülőgépekről leszórt gyuj tóbombák. Ezek súlya 200 gr.-tói legfeljebb öt kg'.-ig terjed. Több repülőgép tehát nagytömegű gyuj tóbombát szórhat egy városra. így tehát nem is tűz, hanem tűzvész, tüz- katasztrófa érheti a várost. Gondoljunk csak arra, ha Vác városa egyszerre 40—50, vagy 100 I helyen kigyulladna ! Micsoda páni félelem fogná el a Város lakosságát, íelbomlana a rend s az oltás leküzdhetetlen nehézségekbe ütközne. A gyuj tóbombák töltésük szerint lehetnek: 1. foszforbombák, 2. thermitbombák, 3. Elektrontbermitbombák. A foszforbombában sárga foszfor van oldva szénkénegben. A bomba a tetőt átvágva, a padlástéren szétesik, a szénkéneg gyorsan párolog s a foszfor a levegőn meggyullad s tőle a szénkéneg gőzei is meggyulladnak. Emberi bőrre freccsenve, veszedelmes égési sebeket okoz. A padláson található gyűlékony anyagok is könnyen lángralob- banak. Oltani vizzel nem tanácsos, mert a viz elpárolgása után a foszfor újra meggyullad. Homokkal keli beszórni s lapáttal vizesvödörbe dobni és a padlásról eltávolítani. Még jobb árpapelyvával beszórni, mert ez még az égő foszfortól sem gyullad meg, csak elszenesedik s egy légmentesen záró réteggel veszi körül a foszfort, mire ez elalszik. A thermitbomb a anyaga alu- miniumpor keverve vasoxiddal, esetleg más fémoxidokkal. Égéshez nincs szüksége a levegő oxigénjére, mert a szükséges oxigént önmagából termeli ki. Anyaga gyufával, vagy lámpával nem gyújtható meg. Gyújtására a bombában elhelyezett úgynevezett »gyuj tócseresznye« szolgál, ez oxigéndús anyagokból, pl. báriumperoxidból és magnéziumból áll. A thermit égésénél 2—3000° G bő keletkezik, a vas megolvad, szétfolyik s az aluminiumoxid hab alakjában a tetején úszik. A thermitbomba egyik felében újabban olajat, paraffint, stb. is helyeznek el, hogy az szertefreccsenve, még nagyobb tűzha- tást érjenek el. Az elektron-tbermitbomba fala elektron-fémből van. Ez egy magnézimu-aluminiüm és zink- ből álló ötvözet. Ez (már 650° C- nál megolvad, szétfolyik és nagy hőt fejlesztve ég el. Égés közben vakító fehér fényt áraszt. Thenmitbombát vizzel oltani neun szabad! Vizzel oltva, még jobban ég, szerteszét freccsen, a tüzet még jobban terjeszti s a viz felbomlik hidrogénre és oxigénre a nagy .hőtől: durranógáz keletkezik, ami újabb veszélyekkel fenyeget. Oltásához teljesen száraz homok, vagy hamu kell, ezzel vastagon beszórjuk és kiégni hagyjuk. A vegyihatású oltószereket lehetőleg kerüljük, mert pl. a th erm i t b omb át sz én l e t r aki or id- dal oltva, egy alattomos, lassan ható fojtó gáz, a foszgén keletkezik, mely az oltószemélyzet tagjait megmérgezi, ha nem viselnek gázálarcot. Reggeltől... estig... Mikor még kisgyermek voltam, faparipán lovagoltam, vidám volt az élet, iskolában tanulgattam, * szünidőben játszadoztam, vidám gyerekiélek ... Katonásdit játszadoztunk, fakardokkal hadakoztunk, mily más volt az élet!... Puska és a papircsákó ... spárga-istráng ... szürke faló ... ifjú szép emlékek ... Gyermekáimok tovaszálltak, már csak tovatűnő vágyak maradnak örökké! Ifjúkori szép emlékek, mint egy gyermekkori ének, éltek-e örökké? Odahagytam otthonomat, jó anyámat, jó apámat, mert tanulni vágytam, messze távol, idegenben, sok-sok vággyal a szivemben sok földet bejártam. Később, mikor hazajöttem, sok jó barátot szereztem, víg volt még az élet! Egyszerre csak, mint a villám, cikkázott át ezrek ajkán: lángbaborult a föld! Ránk rontott az orosz, tatár, szerb ... lángolt az egész határ, a háború kitört... Felvettük a csukaszürkét, oldalunkon a kis bajnét, indulunk a frontra! Égbenyúló hegyek ormán, Kárpátoknak havas csúcsán vigyázunk a honra! Köröskörül mind ellenség, (jó szomszédok voltak nemrég!) Vízben, sárban, hóviharban, nincs megállás éjjel-nappal, kemény télben, forró nyárban, megedződve száz csatában. Puska, meg az ágyú bömböl, torka gyilkos tüzet hányva, a géppuska halált szórva zúg bele az éjszakába! Gáztámadás!... Uram bocsáss! Mit vétettünk? Hogy ily halált érdemeltünk! idegtépő szörnyű napok, szerte széjjel a sok halott... Mind, mind egy-egy hű, jó bajtárs, lesz-e nékik feltámadás? ... Egyszerre csak örömhír jött: itt a réjgen vágyott béke ... hazamegyünk nemsokára, minden szenvedésnek vége! Szerteszéj jel boldog arcok... elmúlnak a szörnyű harcok ... Haza! Haza! Arra vágyunk! Nincsen boldogabb most nálunk! Elfeledve minden bajunk végre idehaza vagyunk! Öröm, bánat, jóbarátok... ti csak mindig együtt jártok! Azt hittem, hogy az életem csupa öröm lesz énnekem! Azt hittem, hogy az életben lesz még nékem boldogságom, de hiába küzdők érte, én soha meg nem találom! Boldogságom csak álom volt, amely hamar szerte foszlott, örök bánat jutott nékem, viselem1 e szörnyű sorsot! Mit vétettem? Kit bántottam? hogy ily sors jutott ki nékem! Egy kis boldogságra vágytam, •ezért a sok szenvedésem? Ezért kell egy életen át megalázást átszenvednem ? Ezért kell egy életen át koldusmódon könyörögnöm? Ha az emberek keblében igaz és hű szív dobogna, nem vokta a sok szenvedés, s most mindenki boldog volna! Nem látnánk, hogy az emberek az utcán álarcban járnak, igaz szivet, tiszta arcót vájjon mért is takarnának? Csalódtam az emberekben, most már látom, Nem érzem én jól magamat evilágon! Tervezel István Jazz-band mellett Irta Z8embai Ferenc Tükrös, fényes kávéházban jazz-band harsog, sikolt, csattog... — Hajdan cigányzene kellett, mostan zűrzavaros hangok. — Vi.lanyfényes nagyteremben zenebona, vidám élet... asztaloknál hangos urak, víg asszonyok, ifjak, szépek. Egy kis szürke kőasztalnál üldögélek egymagámba’... szemlélődöm,... eltűnődöm feketémet kavargatva. — ... — Az a szép arc vajh’ mit mutat, ha virradunk majd holnapra ... (és a vidám, kacagó kedv nincs-e csak úgy idelopva?.. Vájjon az a szép asszonyka, kinek arca égő pírba’, nem hagyta-e kis gyermekit hideg házban, búson, sírva ... ? És az uracs, ki pezsgőt bont rs a habzó bort felkínálja, nem sóvárog-e hölgyének csupán csak a tárcájára ? ... Idő múlik, idő rohan; táncra perdül a víg sereg ... s a nyávogó jazz-band mellett sürög-forog a fenegyerek. Használni kell ám az időt!... Ki tudja, mit hoz a holnap ... nem lesz-e vájjon lakója — sikkasztásért — a » Markó «-n ak ? .. Ott a kövér, nevető úr, kinek arca majd kicsattan, ugyan kinek pénzét veri, mennyi maradt benn a bankban? .. „ sS a nagy névnek birtokosa — — akit egész ország tisztel — nem lesz-e botrány központja, ki oly gőggel ül most itten ... ? Hát a szende, Ids leányka, kinek oly vonzó az arca, hamvas üde testét-lelkét nem hozta-e itt piacra ... ? ... De ki gondol mindezekkel? ... Nem úgy van már, mint volt régen, régi jelszók elavultak, más nap süt most fenn az égen: Hajrá ... ! hajrá ... ! vigadj, mulass, kacagj, nevess, éld világod; mit se gondolj a holnappal.. . eljő az, ha nem is várod! .. . Gondolkodom, ... álmosodon! én, múlt idők bús vándora... ; — közben kihűlt feketém is — gyerünk innen, menjünk haza!...
