Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-01-13 / 4. szám

4. szám Vác, 1937 január 13, szerda Ára 12 fillér 51-ik évfolyam w Polliik«*! és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ....................... Vidéken egy negyedévre ............................. Egyes szám ára................................... 3 P - f 3 P 5o f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DEKCSÉMYI DEZ^Ő SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-téfl díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. létén 344. Ebből katolikus 261. Ebből férfi 129; nő 132. Halálozás: öszcs 265; katoli­kus 208. Férfi 99; nő 109. Természetes szaporodás: ösz- szes 79; katolikus 53. Házasságkötés: tiszta kát. há­zasság 117; vegyes ház. kát. re- verzális 12; reverzális nélkül 12; ref. reverzális 5; ev. reverzális 1. (Tiszta ref. házasság 1.) Bérmálás: férfi 161; nő 171. Szentmisék száma: 15.177. Szentáldozások: 160.715. A váci reformá/ns egyházban és fiókegyházaiban az elmúlt 1936-ik esztendőben keresztelte- tett 30 fiú és 20 leány, össze­sen 50. Meghall és egyházi szertartás­sal temette tett 18 férfi és 25 nő, összesen 43. Egyházi áldásban részesült 20 házaspár. A váci evangélikus egyházban kereszteltél!: 9 fiú, 13 leány, összesen 22. Konfirmált: 28 gyermek (15 fiú, 13 leány). Házasságok kötött: 7 pár (3 tiszta, 4 vegyes pár). Temetés volt 24 esetben (10 férfi, 14 nő). Úrvacsorával eltek 969-en (410 férfi, 559 nő), betegek ott­hon 27 esetben (13 férfi, 14 nő). Az Eötvösién őrt. izraelita hit­községben született: 6 (10); 2 férfi, 4 nő. Elhalt: 12 (10); 4 férfi, 8 nő. A Szent Istvántéri őrt. izr. naiv megiryilalkozását, hogy ka­rácsony ünnepe előtt levelet Ír­nak a Jézuskához, amely levél a helyesírási hibákon kivül telve van számtalan ártatlan kíván­sággal, reménykedéssel és fogad­kozással. Valószinűleg mi is irtunk bol­dog gyermekkorunkban ilyen le­veleket s ha az nagy titokban elkészüli, a Jézuskának megcí­meztük s lefekvés előtt az abla­kok közé tettük s miután hiába vártuk a kinyitó ablak zörrené- sét, szép csendesen karácsony- váró boldog álomba szenderül- tünk. Reggel első tekintetünk az. ab­lakra esett s boldogok voltunk, ha levelünket az angyalka, a menyország kispóstása, rendel­tetési helyére szállította. Ettől kezdve telve voltunk boldog re­ménységgel, a tájékoztatott csa­ládtagok pedig addig soha nem tapasztalt sikerrel biztattak ben­nünket a jómagaviseletre. A megiroU kedves gyermek- levelek azonban nem mindig az ablakba kerülnek. A mai gyer­mek már ismeri a posta intéz­ményét, sőt a légipostáról is hitközség népmozgalmi statiszti­káját nem közölhetjük, mert eb­ben a hitközségben már évek óta nem vezetnek anyakönyve­ket.-----—rv<—— A volt főispán megtiszteltetése Pestvármegye törvényhatósá­ga tegnap tartott közgyűlésén szép megtiszteltetésben részesí­tette Karay-Krakker Kálmán dr. volt főispánt. A kijelölő választ­mány egyhangú javaslatára a megüresedett örökös megyebi­zottsági tagsági helyre őt válasz­totta meg. Pesovár Ambrus meghalt A piarista rendnek, váci és budapesti volt tanítványoknak gyásza van: a rendkormány gyászlapja jelenti, hogy Pesovár Ambrus c. igazgató hosszú szen­vedés után meghalt. Vácon több éven át tanitott és a legkiválóbb tanárok közé számított. Innen Budapestre vitték s egy ideig még fenntartotta érintkezését régi váci barátaival és tisztelői­vel. Az utóbbi években többször hire járt, hogy Pesovár, akit időközben igazgatói cimmel is kitüntetett a kultuszminiszter, betegeskedése miatt nem tanít­hat. Haza is költözött a fejér- megyei Herendre, ahonnan most halálhíréről küldtek érlesitést. Pesovár 53 évet élt, 37 évig volt piarista és 29 évig áldozópap. Temetése január 12-én Heren­den ment végbe. hallott s tudja, mire való a pos­taszekrény. Mennyi apró színes, vagy fehér teleirt papírlap, bo- ritékba zárt levelecske, menyi- országba címzett levelezőlap ke­rül karácsony előtt a többi ren­des levél közé, amelyekre ter­mészetesen elfelejtetlek bélyeget ragasztani, vagy ha van is raj­tuk, elhasznált öreg bélyegek azok néha többedmagukkal, mert hiszen nagyon messze le­het az a menyország. A postahivatalban a levélren­dezők édes mosolygással olvas­sák ezeket a különös postai kül­deményeket, az érdekesebbeket kézről-kézre adják s végül meg­felelő postajárat hiányában a levelecskék a hivatalban marad­nak, vagy a szemétkosárba ke­rülnek. „ Természetes, hogy a legtöbb csalódásban ezeknek a kis levél- iróknak van részük, pedig tálán az ő hitük volt a legnagyobb a meny ország létezésében, a Jé­zusba mindenhatóságában és jó­ságában. Ők hiába reményked­nek. Valószinűleg ezek a gondola­tok foglalkozlallák a mi postánk Pohl Sándor" — központi főszolgabíró Már hetekkel ezelőtt jelentet­tük, hogy a vármegye törvényj- hatósági bizottságának nagy többsége Pohl Sándor nemrég megválasztott kalocsai ioszolga*- birót akarja központi főszolgar bíróvá választani, mely állás Révész Béla dr. tragikus haláj- lával hirtelen üresedett meg. A terv a keddi megyegyűlésen va­lóra is vált, mert Pohl Sándor egyhangúlag budapesti főszolga­bíróvá lett. Preszly főispán a megválasztott Pohl Sándorhoz meleg hangú elismerő beszédet intézett, melyet a megyebizott­ság tagjai nagy helyesléssel ki­sértek. A 400 év előtt és ma élő vitéz katonáról volt szó az Urániában Hétfőn ismét szép számban gyűltek össze az Urámában. Négyszáznál többen voltak. Szenígyörgiji Gusztáv bevezető­jében szólt arról, hogy ma, ami­kor a 400 év előtt vitézül küzdő Jurisics Miklósról lesz szó, a váci honvédlaktanyában egy közlünk élő katonát ünnepeltek, aki elismerést, magas kitüntetést aratott a legfelsőbb helyen és tiszteletet, szereletet, ragaszko­dást vívott ki polgártársai kö­rében. A tisztelet s örömérzés szálljon innen is az ünnepelt Markóczy János alezredes felé, aki minden jó magyarral ugyan­azoknak az álmoknak hordozó­derék vezetőjét és alkalmazottait is, amikor ezeket a menyország­ba címzett levélkéket szeretettel összegyűjtötték s ha a feladó ne­vét és lakását kinyomozhatták, magukra vállalták azt a kedves feladatot, hogy nemcsak kikéz- besitik ezeket a leveleket a Jé­zuskának, hanem a választ is elhozzák minden portó nélkül, csupán szeretjeiből. A tehetősebb családok gyer­mekeinek levelei az illetékes ke­zekbe jutottak, ha pedig szegény- sorsú gyermekek Írták a levelet, azok részére szeretetcsomagokat készítetlek részint a maguk sze­rény adományaiból, részint is­mert névtelen gyermekbarátok ajándékaiból. Egész kis bizott­ság dolgozott ezen a megható szeretetmunkán, hogy minden reménykedő szegény gyermek kapjon valami jutalmat erős hitéért és bizalmáért. Nehéz dolog volt ez. Az egyik kisleányka sok kívánsága végére odaírta a legnagyobbat: ... és hajasbabát. De úgylátszik, hogy ezt a kívánságot maga is meg­sokallta, mert igv folytatja leve­lét: ...hajasbabát mégse, mert Hogyan jutottak a levelek Vácról a Jézuskához? A váci postások jó szivét dicsérjük Nem elkésett karácsonyi cikk akar lenni ez a pár sor irás, ha­nem beszámoló egy olyan ked­ves karácsonyi szeretet-munká- ról, amelyről eddig csak a köz­vetlenül érdekellek tudtak s akik bizonyára a legtisztább öröm éi lelki megnyugvás osztályosai le­hettek. Én is csak a véletlennek köi- szönhetem, hogy tudomást sze­rezhettem a szivekbe zárt titok­ról s bár mélyen tisztelem a névtelen jótékonykodók szerény­ségét és lelki érzékenységét, még­is kötelességemnek érzem, már az erkölcsi tanulság kedvéért is, hogy ezt a megható szép cse­lekedetet nyilvánosságra hoz­zam. A magunk tapasztalataiból is mindnyájan ismerjük a gyér­ül ok léleknek azt a kedves és Száz lélekkel nem szaporodott múlt évben Vác lakossága Év végén statisztikák tömege jelenik meg a falu, a város, az ország népforgalmáról. Arra felelnek, hogy mennyi új ma­gyar született, mennyi magyar szállt a sírba? Az országos sta­tisztika nem áll rendelkezésre, de kivánni kell, hogy különb legyen a helyi statisztikánál. Itt van például Vác város statiszti­kája és szomorúan kell megálla­pítani, hogy ha bevándorlással nem szaporodik népessége, ak­kor sokáig fogjuk a 21 ezres lakólétszámot őrizni, mert a szü­letések száma Vácon évről-évre kevesebb lesz. A városi anyakönyvi hivatal hitelesen kimutatja, hogy 1936- ban 344-en születtek (előző év­ben 348-an). Meghalt Vácon korra és nemre való tekintet nélkül 265 (előző évben 260). Természetes szaporodás tehát összesen 79 lélek! Házasságot összesen 171 pár kötött (1935- ben 166). Igen érdekes lesz most ezt a statisztikát felekezetekre bontva vizsgálni. A lelkészi hivatalok a következő adatokat bocsátották rendelkezésre. (A zárójelben le­vő számok összehasonlításra és 1935-ről szólnak.) A két katolikus plébánia a következő adatokat adja: Összes születés a város terű-

Next

/
Thumbnails
Contents