Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-06-30 / 50. szám

VÁCI HÍRLAP 3 Viharzás Lenkey László Körül Van-e, ki e nevet nem ismeri? Fellépett egységespárti prog­rammal képviselőjelöltnek és bár a képviselőválasztást réges- rég elfelejtettük, a frontharco­sok nagy gyülekezetében nincs béke, nincs nyugalom. És nem is fog visszatérni, mig Lenkey László más elhatározásra nem jut s nem hagyja ott saját gyer­mekét, mely most megtagadja őt. A váci frontharcos mozgalom, mig Lenkey László a színre nem lépett, ambícióban volt. Ezt el­ismeri minden bajtársa, sőt azt a babért sem tépik meg, mely Lenkeyt, mint szervezőtisztet illeti meg. Páratlan odaadással, lelkesedéssel, időt, pénzt nem kiméivé, maga ügyeit elhanya golva állott oda, hogy a front­harcosok nagy táborát egyesítse. Ez sikerült is és nemcsak Vá­con, de a nagy környéken is, akol Lenkey számtalanszor meg­fordult, hogy a szervezettséget nyélbe üsse. Lenkey László hivatalának és a frontharcosoknak élt s élne mais a neki oly kedves gondolat­tal, ha közbe nem jön a kép­viselőválasztás. A gyanútlanul szendergő város egy szép reg­gelen arra ébredt, hogy Lenkey László képviselőjelölt, sőt a Kú­rián egy sneidig mozdulattal egy asztal tetejére ugorva messze- hangzó szavakkal igy kezdte programbeszédét: — Vezérem és parancsolom, innen jelentem, hogy a zászlót kezembe ragad­tam és lobogtatom, mig győze­lemre nem viszem ! Hiába ma­gyarázták jóbarátai, hogy a po­litika terére történt kirándulása egész bizonyosan kudarccal fog végződni, sőt „vezérem és pa­rancsolom“ a Kúriának majdnem Elismerten elsőrendű munkát végez Schmidt Ferenc templomfeefő, aranyozó, szobafestő és snázoiómester Vác. Peíőfi-Mica stntsttti f^gosabb a Vécsl KJSZÍ* és 35SS» kalória kai) arról a pontjáról, ahol Lenkey egy hét előtt szónokolt, félre nem érthetően kijelentette, mi­szerint nagyon fájlalja, hogy egy frontharcos bajtársa éppen Vácon nem ismeri a fegyelmet, azt megszegi és nem engedel­meskedik a vezérnek. A politika, úgylátszik, olyan édes méreg, mely nemcsak a lelkekre hat, de a szemekre is és a hályogot csak a rideg szavazás veszi le. Nem okozott zavart Lenkey terveiben az sem, hogy vitéz balassagyarmati Baintner Ernő ny. tábornok, a frontharcos szö­vetség váci főcsoportjának el­nöke lemondott tisztéről, melyet minden oldalról elismert ráter­mettséggel látott el. Baintner tábornok volt ugyanis a váci egységespárí elnöke s az ő munkáját nemcsak kontrakarri- rozta Lenkey fellépése, de be­pillantást engedett a frontharco­sok kebelében fennálló fegye­lembe, melyet ilyen körülmények között egy percig sem akart szolgálni, tehát bejelentette le­mondását, mert felülről, a Szö­vetség részéről is dezavuálva látta munkásságát. A választás véget ért, elkö­vetkezett a beszámoló. A front­harcosok igen nagy többsége a szavazatszedőbizottságok előtt Lenkey ellen foglalt állást és mikor saját ügyeik megbeszé­lésére ismét összejöttek, fel hangzott a követelés: Addig nem tárgyalunk, mig elnökünk vissza nem tér! A főcsoport ugyanis egyhan­gúlag elfogadta azt az indít­ványt, hogy Baintner tábornokot, a szeretett elnököt visszahívják egy küldöttséggel, melynek élén Lenkey László szervező-tiszt fog az elnök előtt jelentkezni. Úgy látszott, hogy a béke visszatér a frontharcos főcso­port sorai közé, annál is inkább, mert hírek hallatszottak, hogy Baintner Ernő hajlandó ismét visszatérni frontharcos bajtár sai közé. Telt, múlt az idő, az elnök­válság nem oldódott meg, mert a küldöttség nem járt Baintner tábornoknál. A főcsoport tagjai újabb gyűlést hivtak össze, me­lyen utasításul adták Lenkey László szervező tisztnek, hogy a küldöttséget vezesse, mire Lenkey szembehelyezkedett a határozattal és megtagadta an­nak végrehajtását. A váci frontharcosok erre me­morandumot szerkesztettek, me­lyet nagy többségük alá is irt és nevükkel pecsételték meg azt az igazmondást, hogy a váci főcsoportban olyan ellentétek állanak fenn, mely annak fel oszlását vonja maga után, ha csak az országos központ nem siet a békét és a rendet helyre­állítani. Ennek első és elenged­hetetlen feltétele, mondják a váci frontharcosok, hogy Lenkey László minden nagy érdeme dacára távozzék a főcsoport ve- zetö állásából... Ezt követelik a Szövetségtől, mely eddig nem hallatta szavát. * Lapzártakor vesszük az érte­sítést, hogy a pénzügyminiszté­rium az egész válságot meg­oldotta: Lenkey László forgalmú adóhivatali főellenőrt Újpestről Debrecenbe helyezte át. Nincs meleg a i/m/R ban Szombaton és vasárnap 5, 7, 9 órakor — 20-70 fill. — Uránia színház nagy­sikerű filmje Wöronzev herceg (Monte Carlo titka) Oros* menekült herceg HANSI KNOTECK, orosz menekült álherceg ALBRECHT SCHONHALS, orosz menekült herceg leánya BRIGITTE HELM Hétfőn 5, 7, 9 órakor. Kedden 7, 9 órakor. 10-40 fill. CHULITA (Rioiéjszakák) Főszerepben GEORGE RAFF és egy gyönyörű spanyol táncosnő asrawBsaBässraß&B^B» Beizámoló a váci Urániák és a népkönyvtár ©8T esztendejéről Mikor elérkezik a forróság, jelent­kezik az iskolánkivüli népoktatási bi­zottság és beszámolót ad arról, bogy egy esztendő alatt milyen kulturmun- kát végzett a város népe között. Az utóbbi időben a beszámoló nagyon el­halkult, nem a témája érdekessége miatt, az idei azonban váratlanul olyan érdeklődéssel találkozott, hogy arról bővebb tudósítást kell adni. A nagy érdeklődést minden való­színűség szerint a polgármester sze­mélye váltotta ki. Ruszthy Rusztek Lajos dr ugyanis lelkes munkatársa volt a népoktatási bizottságnak a múlt­ban is, nyilvánvaló, hogy felfokozott programja van, mely iránt érthető a nagy érdeklődés. A nagy hőség da­cára telve a városháza közgyűlési ter­me, kik előtt bevezetőül az uj pol­gármester az elnöki székből hajtja meg gavallérosan a népművelés zászla­ját volt elődje előtt, ki a nép felvilá­gosítására és művelésére példát adóan hozott áldozatot a város pénztárából. Ezután lelkesen beszélt a népművelés munkájáról és érdekes statisztikai adatokat közölt hallgatóságával. Megemlékezik a közoktatásügyi kormány 1927-i nagy könyvtári ak­ciójáról, amelynek során i565 könyv­tár a,adományoztatok ez országban, beszélt az analfabéták elleni küzde­lemről s elmondta, hogy a főváros­ban volt annakidején 2 ilyen tanfo­lyam s lett 3o, amikor házró 1-házra járva keresték fel és bírták a tanfo­lyamon való részvételre az irni-olvasni nem tudókat. Az analfabétizmus el­leni küzdelemnek volt a szószólója, mint bizottsági tag, elnöki székében js a legjelentősebb programnak vallja ezt és reméli, hogy a bizottság tagjai­val, munkatársaival e téren is ered­ménnyel fog dolgozhatni. Szentgyörgyi Gusztáv igazgató megállapítja, hogy 192/j óta, amióta a bizottság megalakult, a volt polgár- mesternek ebben az ügyben állandóan közvetlen munkatársa volt s igy teljes illetékességgel erősítheti meg azokat az elismerő szavakat, amelyekkel az elnök elődjét méltatta. Szentgyörgyi Gusztáv köszönti, a (bizottság s a maga nevében is, tisz­telettel és szeretettel az új polgármes­tert, a bizottságnak új elnökét, aki mint bizottsági tag is már példás ér­deklődést tanúsított a népművelés munkája iránt. Polgármesteri prog­rambeszédében — ami ritkaság — az iskolánkivüli népművelési feladatokra, az analfabétizmus elleni küzdelemre is kitért s ezért bízvást remélhetjük, hogy elnöki, polgármesteri székében még nagyobb eredménnyel fog dolgozhatni a népművelésért, amint ezt eddig ki­sebb hatáskörben is — amint láttuk — nagy melegséggel, kitűnő érzékkel, nagy pedagógiai tapintattal, példás ne­velésügyi tájékozottsággal intézte. — Szentgyörgyi Gusztáv úgy látja, hogy a kulturváros, vagy iskolaváros elneve­zésre nem szolgáltunk rá. Szentgyörgyi Gusztáv ezután ismer­teti a népművelés munkáját. 1. Deákvári Uránia. 7 előadás tar­tatott és pedig 1—1 közgazdasági, földrajzi, természettudományi, idő­szerű, irodalmi, történelmi és vallás- erkölcsi. Átlagosan 268-án hallgatták az előadásokat. A legtöbb 3oo, a leg­kevesebb 2 3o hallgató volt az elő­adáson. Az előadók száma k, a sze­replő művészekkel együtt 7 volt. Az előadók nevei: Rán Márton, Koudela Géza dr, Rassovszky Istvánná, Wolkó- ber János, Arany Sándor, Vaszy Vik­tor és Vaszy Viktomé. A kifizetett előadói dijak összege itt 80 pengő volt. 2. Szülök Iskolája. 20 előadás volt s kb. ugyanannyi oktatófilmóra. Elő­adók száma 20 volt. A hallgatók szá­ma 206 volt. A legkevesebben vol­tak az előadáson 85-en, a legtöbben 35o-en. Kifizettetett 200 pengő elő­adói dij, a dologi kiadások összege 4oo pengő volt. Az előadások a csa­ládvédelemről szóltak. Az előadók vol­tak : Kovács Vince dr, Zsembai Fe­renc, Eipel Mihály dr, Gergely Fe­renc, Oetter György dr, Polli Sándor dr, Füzesi Árpád, Szommer Gyula, Németh Sándor, Délia István, Boskó Vilmos, Ruszthy - Rusztek Fajos dr, Szauder Gyula, Szép József, Schéda Alajos dr, Istenes Károly, FaludiBéla, Zeller Tibor dr, Kokovay János. 3. Váci Uránia. 3i előadás volt. A 3i előadásból volt időszerű 7, föld­rajzi 6, vallás- és erk. 2, testedzési 1, irodalmi 3, termézettudományi l\, közgazdasági 1, történelmi 5, egész­ségügyi 1, állategészségügyi 1. A hall­gatók átlagos száma 3g8, legtöbb 52 5, legkevesebb 100 hallgató volt az előadásokon. Az előadók száma 21\ volt. A kifizetett előadói dijak összege 33o pengő. Az előadók voltak: Szent­györgyi Gusztáv, Mesterházy Jenő, Say Géza dr, Dornyay Béla dr, Szé­kely Jenő dr, Zsembai Ferenc, Etek István dr, vitéz Horváth Ivázmér dr, Puskás János dr, Füzesi Árpád, Mező Ferenc dr, Németh Sándor, Snassei Ferenc dr, Horn József dr, Roskó I Igyuk a Budapest Székesfő- '■ város Ásványvizüzem mat“-vizét amely a közismert gyógyhatású „HUN- GÁRlA“-forrás szén­savval telitett üdítő borvize. Kapható min­denütt. Főlerakat ; Makiári LajosVác anHnaHMHBaBnsBnn I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents