Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-03-06 / 19. szám

E Ara 12 fillér 49m\k évfolyam^ ________ 19. szám Vác, 1935 március 6 W Politikai és íársadaiml hetilap, rr^eogelerfelR hetenként kétszer: szerdán és vasérnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Helyben egy negyedévre ......................... Vidéken egy negyedévre ......................... Egyes szám ára............................................. ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉNTI «ES5S© Vác, Széchenyi-utca és Csányl-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyílt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. »Fekeíe&enyér, fGÍjérbecsülei« l*res*ly Kleméi* di* belügyi államtitkár | Mí nagy bűnünk! — mondotta Hu­ber József dr a gazdagyűiésén, mi­kor a Kamara szónokai előtárták, mi mindent tehetnénk Vác gazdasági haladására Tizenöt esztendeig kormá­nyozta az ország népének egy- hetedét, az ország legnagyobb vármegyéjét, Pest vármegyét a legnagyobb munkakészséggel, magyar lelkiismerettel. És most a Gömbös-kormány átalakulása­kor az ország vezérénekfigyelme feléje fordult és a kormányzó Preszly Elemér dr-t, Pest vár­megye főispánját Kozma Miklós belügyminiszter előterjesztésére a belügyminisztérium politikai államtitkárává kinevezte. A hir nemcsak politikai körökben, de itthon, Vácon is osztatlan örö­met, megelégedést keltett. Mert az új államtitkárnak nincsenek ellenségei, múltja nyitott könyv és mindenki kiolvashatja belőle, hogy itt a puritán becsületesség, lelkiismeretes munka, a hang­talan önfeláldozás nyert elisme­rést, midőn Preszly Elemér az ország első vármegyéjének élé­ről az ország kormányzásához nyert meghivást. Egész fiatalon került a poli­tika forgatagába és meg tudott állani a heterogén elemek vias- kodásaközepette. Feketekenyér, fehérbecsület volt a jelszava) amit egykor, harminc évvel ez­előtt Vác piacán költő képviselő nagybátyja, Rátkay László kiál­tott feléje és ő ma, hatalmas pozícióján ha visszatekint, büszke önérzettel konstatálhatja, hogy megtartotta ígéretét. Tizenöt éven át férfiasán meg- állani, annyi érdek ütközésében tekintélyt öregbíteni liberális, demokrata és szocialista töme­gekben, a megbecsülést meg­szerezni katolikus, protestáns és zsidó lakosság ezreiben, arra csak nagy, ideális lelkek vannak képesítve, kiknek közéleti sze­replése nemcsak iskolapélda a protekciónélküli emelkedéshez, hanem megbecsülése az intakt, magyar munkás, közéleti férfiú­nak. Ezért nincs irigység, ezért van mindenütt öröm az arcokon. Ezért kívánja mindenki, íhogy munkakedvvel, jó egészséggel áldja meg a mindenható isten, mert Preszly Elemér hivatva van arra, hogy a nemzet egye­temével is jót tegyen és hasz­nára dolgozzék. A szeretet, a megbecsülés minden látható jele int feléje most már nem­csak hazulról vármegyéjéből, hanem a csonka ország minden részéből és ő törhetetlen lelkes munkával halad azon az ;úton, melyet a sors mindnyájunk büsz­keségére, részére kijelölt. A mérhetetlen önzés rcmbadönii a világot — mondja megyéapüspökünk Mint minden nagyböjt kezde- én, úgy most is pásztorlevelett intézett híveihez a megyés fő- pásztor és abban utal XI. Pius pápának a világ katolikusaihoz intézett apostoli körlevelére, amelyben az egyház feje rámu­tat azokra az emberi és isteni eszközökre, amelyektől a társa­dalmi bajok orvoslását remélni lehet és ugyanakkor védeke­zésre szólítja fel a világot. Ki­fejti, hogy az általános nyomor szülőoka a mérhetetlen önzés, a kielégíthetetlen aranyéhség, amely rabul ejtette a világ ha­talmasait és az általános jólét helyett .általános nyomorba dön­tötte a világot. Ennek az önzés­nek nagy ellenszere a hivő le­iekből fakadó alázatos imádság, amely az anyagi javak mód- feletti megkivánásával szemben a lelki és örökkévalók vágyát kelti fel bennünk. Esik iivö Vitéz Feketehalmi Dezső m. kir. honvédszázados hétfőn vezette Budapesten az unitárius templomban oltárhoz Fazekas Ilonkát, Fazekas Imre ny. máv. felügyelő és felesége Quell Irma leányát. Ha érdekeset tud közölje velünk levélben, telefonon. Titoktartók vagyunk! A Vár ősi Fsimszmbáz hálája Ez is ritkaság! A Városi mozi bérlője a közönség pártolását meghálálni igyekszik, amikor évenkint néhányszor ingyen át­engedi moziját jótékonycélú elő­adásokra. Március 8-án délután 5, 7, 9 órakor a Credo rendezi jótékonycélú előadásait, filléres helyárakkal. Ezenkívül 7 és 8-án ifjúsági előadások is lesznek. Mikor a Váci Hírlap elmon­dotta, nem; kiáltotta, hogy mező- gazdaságunk, szőlőink művelése nem tart lépést a modern gazdál­kodással, gazdáink magukra van­nak hagyatva, hogy nincs veze­tőnk, iránymutatónk gazdasági kérdésekben, hogy gyümölcs- telepitésre teremtett hegylejtőink kopárak, hogy nincs ki irányt mutasson a boldogulás útjára — akkor a mi szavunk, akár hány­szor is emeltük fel, a pusztában kiáltó szavaként nyomtalanul el­tűnt, elviharzott. Most idegenből kellett jönni szakférfiaknak, kik rögtön észrevették elmaradottsá­gunkat és a gazdagyűlésen fi­gyelmeztették rá Huber József dr elnököt, ki teljes őszinteséggel elismerte, hogy nagyot vétkezett mindenki, ki vezető pozícióban van, hogy az életbevágó komoly teendők mellett némán elhalad­tak. Ígéretet tett, hogy mert fel­nyíltak szemeink, minden meg fog változni . . . Érthetetlennek találjuk, hogy amikor egy emberöltő után gazda­napot hirdetnek Vácra, akkor a váci gazdák érdeklődnek legki­sebb számban és ha a járás húsz községének 2-2 kiküldöttje nem jön, úgy a városház közgyűlési termének széksorai nem is tel­nek meg. Nem is szólunk arról, hogy a karzat üresen tátongott, a földszinten akadt volna még egynéhány résztvevőnek ülőhely. Ezt a bűnös részvétlenséget csak annak lehet betudni, hogy gazda­közönségünk nagymn elmaradt a szakismeretekben és a modern gazdasági tudományokban, ennél­fogva a kamarai törvényt nem ismeri, amelyet javára alkotott a törvényhozás. És ebben bűnös az egész hivatalos világ, mely nem tudja, vagy nem akarja a hala­dás törvényét megismertetni a mi gazdáinkkal, A városháza zászlórúdján a piroskék zászló jelentett ünnepet, de Kisvác és az Alsóváros alig vett róla tudomást. Künn, az ál­lomáson Huber József dr m. kir. gazdasági főtanácsos fogadta az érkező vendégeket és ő is elnö­költ az első váci gazdagyűlésen. A közgyűlési terem emelvényét ismét Ízlésesen kidiszitették, vá­rosi és nemzeti zászlókkal borí­tották, zöld girlandokkal foglal­ták össze egész hosszában. Az elnöktől jobbra Szenlj obi-Staub Elemér, a Duna-Tiszaközi mező- gazdasági kamara elnöke, Karay- Krakker Kálmán dr polgármes­ter, Szabó Lajos dr kamarai fő­titkár, Tölgyes Árpád kamarai titkár ültek. Baloldalon lovag dr Flock Reyhérsberg Alfréd járási mezőgazdasági bizottsági elnök, Horváth János dr főszolgabíró, Kiss Endre, az új gazdasági fel­ügyelő és Serényi Miklós gróf alelnök foglaltak helyet. Huber József dr elnöki meg­nyitójában megemlékezett Tres- tyánszky Imre hirtelen elhunyt gazdasági felügyelőről, kit a vá­ros gazdái szeretetükbe fogadtak. Azután szólott arról a csendről és nyugalomról, amely a csonka országban uralkodik. Ez csak azért lehetséges, mert a magyar gazdának nem jellemvonása a sztrájk, mert a gazdaíársadalom igazát a méltóságos viselkedésé­vel akarja kivívni. Ezer bajtól vérzik a nemzetet fenntartó gazda, de türelmének nem szabad el­fogynia, mert akkor a nemzet léte van veszélyben. A gazda tartja el a társadalom többi ré­tegét s ha ő nem dolgozik, nem­csak betevő falatja, de keresete sem lesz az iparosnak és keres­kedőnek. Arra int beszédében, hogy a nyugalom sose hagyja el gazdatársadalmunkat és végül is, ha nehéz várakozás után is, győzni kell eszméinknek. Szentjóby-Staub Elemér emel­kedett most szólásra és ismer­tette a mezőgazdasági kamara munkáját. Belefáradt már, hogy ezerszer és ezerszer ismételje a jogos gazdaköveteiéseket, de ezer- egyedszer sem mulasztja el hir­detni, hogy télre következik a tavasz, lesz feltámadás és a gazdaeszmék, a legszebb eszmék diadalmaskodni fognak. Ezért optimizmust hirdet és kívánja, hogy a gazdaközönség is ipar­kodjon segíteni önmagán. Egyik segítőeszköz a mezőgazdasági kamara intézménye, melynek élén ő már a törvény megalko­tása óta, tizenhárom éve áll. Is­merteti a törvényt, mely a leg-

Next

/
Thumbnails
Contents