Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)
1935-12-22 / 99. szám
VAGI HÍRLAP 13 O éves a Szövőgyár 1885-ben alakult meg Vácon az ország első szövőkötőgyára. Az első magyar harisnyát Vácon gyártották s azóta a szövőgyárak légiója alakult meg Nagy- magyarországon, majd csonka Magyarországon s ma már ott tartunk, hogy textil-árú külföldről nem is jöhet be: a magyar gyárak gyártmányait fogyasztja Magyarország minden rendű és rangú népe. De mig eljutottunk idáig! Gajáry Géza hozta Vácra az első szövőgyárat (Ott van-e az arcképe a városrendező és alapiló polgármesterek galériájában a városházán?) Nem mondhatnánk. hogy az akkori Vác kitörő örömmel fogadta. Sőt! Egész bátor hangok hallatszottak ellene. Akkoriban városunk vegyesen mezőgazdasági és kisipari város volt. Cselédje, háza, szőlője minden tehetősebb polgárnak. (Mai kor gyermeke nem is tudja, minő büszkeséget jelenteit váci polgárnak lenni!) Akkor még mutogattak egy-két utolsó mohikánt, illetve váci polgárt, aki 1. soha sem fürdött a Dunában, 2. aki életében nem volt Budapesten, de vigkédélyük, jó testi kondíciójuk azt mutatta, hogy ezek nélkül is meg lehet élni. Hát nem csoda, hogy az első váci gyár létesítése ellen külön váci argumentumot találtak ki: meg fogja drágítani a cseléd- bért, a szőlő műveléséhez pedig nem kapnak napszámost — mindenki a gyárba fog tódulni. Nem igy történt, amint ezt széles horizontú Gajáry látta is előre. A szövőgyár nem szívesen tűrte maga mellett az újabb gyáralapitásokat, egy néhánynak létesítését meg is tudta akadályozni, de való igaz, hogy utána települtek meg a többiek és tették városunkat hires, neves ipari várossá. Mit jelentett Vác életében az első gyár, nem hivatásunk most méltatni, de igen érdekes lenne, ha maga a jubiláló vállalat mutatná ki, hogy évről-évre mennyi pénzt szivattyúzott a város gazdasági életébe kifizetett munkabérei révén. Nem érdektelen megírni, hogy akkoriban a textil-ipar teljesen idegen volt Munkásai ugyan magyarok^ de tanítóik csehek, morvák, németek, Ausztria tartományaiból jöttek. Az idegen nyelvű társaság igen jól érezte magát nálunk, mert Magyarország minden nációnak eldorádója. itt kapták magas fizetésüket, de eszük ágában sem volt magyarul megtanulni. Sőt nem is akartak. A mi még rosszabb volt: könyveiket is sült németséggel vezették. Magyar közönség tartotta őket, jó volt a magyar pénz, de a>TÓl, hogy a magyarság iránt kötelességeik vannak, tudni sem akartak. Nem lehet meghatottság nélkül nézni 'a Váci Ilirlap számait. Ami újságunk ugyanis harcot indított ezért a hatalmas vállalat ellen és mikor a magyar nyelv jogait követeltük a gyár vezetésében, szinte fölényesen fogadták beavatkozásunkat! Erre mi nyíltan felszólítottuk a kereskedelmi kormányt, hogy a nagy szubvenciót szüntesse meg és egy krajcárt se juttasson többé a szövőgyárnak. A szövőgyár most 50 éves. Uj jelentése a 49-ik üzlet évéről megjelent, de, sajnos, egy szót sem ejt benne a város közgazdasági életében oly fontos eseményről. Nem lehet ez szerénység. Hiszen levélpapírjain már régen hirdeti, hogy 50 éves a gyár. A múltra minden közgazdasági vállalat büszke lehet, hiszen Magyarországon nem is olyan régi a köz- gazdasági élet. Talán ép a szövőgyár idején kezdődött. Tehát küzdelemmel megalapozott múltról szólhatna a jelentés, ha érdemesnek tartaná a félszázadol szóvá tenni. Ezek után azt kell hinni, hogy a nehéz és küzdelmes jelen az oka, miért nem dicsekednek. Az ország szövőgyárának életében van jó néhány év, melyet nem tudnak utolérni, mert elmulasztották a beruházásokat. És emiatt küzdve küzd a gyár az első helyért a magyar textil-iparban. E miatt azután nem is tud nagyobb jövedelmet kimutatni. Ez évi ráfizetése tízezer pengőt meghaladja. Reméljük a jubiláns esztendőről szóló beszámoló azt fogja jelenteni, hogy modernizálták a félévszázados gyárat és munkásai jókedvvel keresik fel osztályait, mert a jó konjunktúrában jól is fizeti dolgos kezű munkásait. > A jubiláns esztendőt szebben megörökíteni aligha lehet, mint ha a szövőgyár a munkásjóléti intézményekből legalább egyet megteremtene és falai között munkásai gyermekei részére napközi otthont, vagy ovodát, vagy elemi iskolát telepítene és tartana fenn. Ük Stefánia karácsonya A Stefánia minden karácsonykor kérő szóval fordul a jószívű emberekhez: adományaikkal tegyék lehetővé, hogy a szeretet ünnepén — a Megváltó eljövetele idején ne nyomorogjon a szegénysorsú csecsemő és az ő édesanyja. A jószivű emberek adakozása ez évben is lehetővé teszi, hogy a Stefánia karácsonyra megajándékozhassa az ő védenceit. Száznál többen kapnak ruhaneműt, lisztet, cukrot és szappant. A kiosztás hétfőn d. u. 4 órakor lesz a Stefánia Csányi- úti helyiségében. Az ünnepi beszédet Boskó Vilmos mondja. Az ajándékokat dr. Kara y-K rak ke r Kálmánná fogja kiosztani. Az ünnepélyre az egyesület tagjait és a jószivű adományozókat meghívja az egyesület elnöksége. Váltsuk meg újévi üdvözleteink Vác szemérmes szegényei javára Azok részére kik az utcasarkokon nem nyújtják kezüket segítségért, kik némán, türelemmel és elrejtőzve szenvedik a hideget és éhséget, kérünk most jó sziveket, váltsák meg néhány fillérrel, pengővel újévi üdvözleteiket. Küldjék el adományaikat e lap szerkesztőségébe vagy a polgármesteri hivatalba. Az adományokat újévi számunkban nyilvánosan nyugtázzuk. Halálozások Kun János nyug. állami iskolai igazgató hosszas szenvedés után, élete 69-ik, boldog házassága 40-ik évében meghalt. Halálát özvegyén kivid Kun Zoltán m. kir. honvéd százados gyászolja. Temetése vasárnap délután két órakor lesz az ev. temetőben. Bállá Viktor bútorgyáros a héten hirtelen rosszul lett és eszméletét vesztette. Anélkül, hogy öntudatát visszanyerte volna, pénteken délben meghalt. Agyvérzés ölte meg. Bállá szorgalmas nagyiparos volt, régi idő óta a fegyházban nagyobb fegyenc- erőt foglalkoztatott. Temetése vasárnap lesz. Báró Orosdy FísüSpraét öeHeí1 feépvssssii a városi közgyűléseken Báró Orosdy Fülöpné évek óta virilistája Vác városának, mert tulajdonosa a Szövőgyár melletti régi bútorgyárnak. Orosdy báróné a múlt ciklusban a szécsényi kerületet képviselte az országgyűlésen. A törvénynek érdekes rendelkezése, hogy a városi képviselőtestületnek nőtagja nem lehet és jogait csak megbízott útján gyakorolhatja. Egy esetet azonban engedélyez: Ha a nő országgyűlési képviselő, ez esetben joga van a városi közgyűlési terem küszöbét átlépni és a határozathozatalban részt- venni Orosdy báróné ezért eddig sohasem jelölt meg képviselőt s maga kívánta gyakorolni jogait a váci városházán. Mint ismeretes, legutóbb a bárónő kisebbségbe jutott Szécsényben és kimaradt az országgyűlésből. Most már ismét a törvény rendelkezése lép életbe, mely szerint Orosdy bárónő nem lehet a váci képviselőtestület tagja. Nem igy azonban a bárónő. Kijelentette, hogy nem hajlandó megbízottat megjelölni és ha ő nem mehet be a képviselőtestület közgyűléseire, úgy őt ott senki sem fogja képviselni. így volt ez már a polgármester-választáson, amikor nem szavazhatott, mert akim Derűs f meleg otthon ■ ^ 1 •** Dunaparfi szénfelepen a Fegyin c* z e t mögött kor már nem volt országgyűlési képviselő. Azóta azonban a bárónő revidiálta elvi álláspontját. A polgármester tegnap levelet kapott báró Orosdy Eülöpnétől, melyben bejelenti törvényes képviselőjét: Oetter György dr püspöki titkárt, ki helyette meg fog jelenni a városi képviselőtestület iküzgyűléseken. Hirdessen a Hiygapban 112301935. tk. sz. árverési hirtietnsény-kivsnat SCieaiémedi ixö^séíj közönsége végrehaj tatónak Mufca Gáspár végrehajtást szenvedő ellen inditott végrehajtási ügyében a telukkönyvi hatóság az 1881; LX. te. 144, 146. §-a értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 287 P 96 f tőke, ennek 1913. évi jan. 1-től járó 5 /° kamata, és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 25 P költség, valamint a csatlako/.ottaknak kimondott id.Csányi János 17 P 10 t dr Stern Lajos 32 P 40 f és 29 P 64 f Büschitz Márk 50 P 60 f Schmidl Samu 25 P 10 f Kisnémedi Hangya fogy. hit. szövetkezet 272 P 53 f, Gágel Ede 46 P 80 f dr Urbányi Ferenc 350 P 34 f tőke követelés és járulékai behajtása végett a vác; kir. járásbíróság területén levő Kis- némedi községben fekvő és a kisnémedi 70 betétben felvett 517(2 brsz. Szilas dűlőben szántó 195 öl, 654 J1 hrsz. szántó 500 öl és 655/1 hrsz. rét 149 öl, a szabad föld dűlőben - 786/1 hrsz szántó 346 öl a Mélyút dűlőben - 845/2 hrsz. szántó 326 öl a Nemes fö'd dűlőben 1022/2 hrsz szántó a Homok dűlőben 622 [ [-51 ingatlanból B. 8 19 szerint Muka Gáspár nevén állő V? rész illetőségre 98 pengő kikiáltási árban a kisnémedi : 156 hetében 1647 és 1650 hrsz. a felvett szántó a kis- irtvány dűlőben 679 és 663 D-öl ingatlan B. 4 és 6 sorsz szerintíS/56 rész illetőségre 34 P kikiáltási árban, a kisnémedi 319 betétben felvett 1624. 1644 hrsz. szántó a Kisirtvány dűlőben 81 l*f713 D-öl ingatlan B. 6. 8 sorsz. szerinti 9/28 rész illetőségre 32 P kikiáltási árban, a kisnémedi 350 betétben felvett 80. 81. 82. 83. hrsz. ház kert, legelő és szérűskert, a beltelekben 572 □-öl ingatlanból B. 3. szerinti l/s rész illetőségre 380 P kikiáltási árban, a kisnémedi 431 betétben felvett 2261- 2262 hrsz. fenyves dűlőben legelő 34 | l-öl és szántó 672 □ öl ingatlanból B. 6. 8. sor szerinti 190/56 f rész illetőségre 15 P kikiáltási árban, a kisnémedi: 512 betétben felvett Szl- las dűlőben fekvő 493|2 hrsz. szántó 534 □-öl Szabad föld dűlőben fekvő 608|2. 609|2. 704. 706J1 hrsz szántó 1077 f 1296 □-öl és 610|2. 70511. hrsz. rét 413 | |-öl. Mélyút dűlőben 856J1 hrsz szántó 662 öl, Nemesfölddülöben fekvő 86511 866| 1 és 949|1 hrsz. szántó 184f 554 f 1197 □-öl Homok dűlőben fekvő 1001|2hrsz. szántó 1124 □-öl, 1002(2 hrsz. rét 81 □-öl, Bikarét dűlőben fekvő í08512 és 1087|2 hrsz szántó 323 és 593 □-51, 1086(2 hrsz. rét 128 □-öl, Jánoshegy dűlőben fekvő 1219(1 hrsz. 1447 □-öl, kertalja dűlőben fekvő 1227|1 hrsz. szántó 1065 □-öl és 5(427 rész legelő ingatlanoknak B 1 és 3 sor. szerinti 388|574 rész illetőségre 1900 P kikiáltási árban. A tkvi hatóság az árverésnek Kis« némedi községházánál megtartására 1936. évi január hónap 8. napján déEután 3 óráját kitűzi és az árverési feltételeket az alábbiak szerint megállapítja; A legkisebb vételár annak megállapításával, hogy az ingatlanokat csak a végrehajtató és dr Urbányi Ferenc csatlakozott végrehajtató érdekében lehet megtartani a 70 betétben felvett illetőségre 1800 P a 156 betétre 3500 P a 319 betétre 3500 P a 350 betétre 3000 P a 431 betétre 3000 P az 512 betétre 5000 P. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10°o-át készpénzben, vagy az 1881: LX t-c. 42 §-ában meghatározott árfolyammal számított Óvadékképes értékpapírban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előzetesen birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar köteles nyomban a kikiáltási ár °|0-a szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi °|0-áig kiegészíteni Vác, 1935 szept. 4-én. Dr Papp László kir. jbsági jegyző s. k.
