Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)
1935-12-22 / 99. szám
WÄGI HÍRLAP 11 Karácsonyra meglepem magam! Barátom meglepett egy egészen nagyszerű szivarral. Elcsodálkoztam ismert anyagi erejének ily mérvű evolúcióján. 0 nevetelt s magyarázatul elmesélte a szivar érdekes történetét: Azt mondják, ma jól szituáltnak nevezhető az a lisztviselő, aki elsején a mull havi adósságait ki tudja mind fizetni és nem marad semmi pénze. Én is ilyen jól szituált tisztviselő vagyok, nem ugyan városi, aki tizenharmadik havi fizetést is kap (bár ennek is százegy helye van), hanem állami, akinek mellékese nincs.- Még a nyáron határoztam el, hogy minden hónap elsején félreteszek valamit és karácsonyra... meglepem saját magam! Jószívű embernek bizony nagyon nehéz az ily elhatározást meg is valósítani, mert hiába fizeti a jó telkeknek a város szegényei részére a havi járulékot, az egri norma szerint, bizony a Du- napartról a vasútállomásig nehéz úgy eljutni, hogy útközben segítségei ne kérjenek. Ma más nem is, a Béla gyerek bizonynyal kér fehérpénzt. — Mindezek ellenére sikerült negyven pengőt megtakarítani, mely összeg a hitelezők némi kijátszása mán december elsején teljes pompájában jelentkezett. De mivei lepjem meg magam? Kombinációk tömege, tervek dzsönglije... Abba is hagytam! Messze még a karácsony, addig majd csak kitalálok valami egészen praktikusat! Fontos, hogy megvan a pénz, a fiókomban, egy dobozban! — December elsején meghívót kapok a Karolinából. Jótékonycélú előadás! Ide el kell menni, hiszen csak egy pengő. Kiveszek egy pengőt a dobozból. Pár nap múlva az Ev. Nőegylet küld meghívót. Ide is el kell menni, hiszen csak 40 fillér a belépődíj. De itt már baj van! Négy napos a műsor! Melyikre menjek el? a megnyitóra, vagy amelyiken szeretett képviselőnk beszél! Vagy mégis mindegyikre? — hiszen annyi sok szép hölgy szerepel ott, hogy már azok kedvéért is illene elmenni! No de talán a kézimunka-kiállításon találok valamit, amivel meglepem magam! Elmentem a megnyitóra s ekkor a többi napol is tervbe vettem, de másnap, jött az influenza s mire meggyógyultam, lezajlott az egész. Vigasz: megmaradt a pénz a dobozban! December második hetében a Délvidéki Egyetemi Hallgatók Egyesülete 20 darab levelezőlapot küldött, csekk mellékelve és a kérelcim: jótékony cél... csak 2 pengő 80 fillér! Úgyis kell az ünnepekre levelezőlap... Elküldöm a csekket. A fiókban a doboz dühösen néz rám, dehát a fukarnak marad még... Harmadnapra újabb egyetemi hallgatók jelentkeznek, ezúttal a Bethlen Gábor-kör a Knézits-utcából s engem, mint Mélyen Tisztelt Urat bizalommal kérnek, hogy a mellékelt 5 db. egy pengős munkajegy megváltásával támogassam az önzetlen charitativ mozgalmat. Tudjuk — írja Gönczi Sámuel elnök a levélben hogy Mélyen Tisztelt Urunkat sokoldalról veszik igénybe (talált! — de honnan ismernek?), mégis bízunk abban... stb. slb. Az öt pengőt elküldtem. Később megtudtam, hogy a budapesti jótékonysági intézmények kariéiban vannak s közös listán vezetik a — jósziveket, így kaphattam a vak zenészek egyesületétől is (Bosnyák-u. 3) felkérést, hogy az örök sötétségben maradó szemekből szántsam le a könnyíekjeí. A szives adományt előre is hálásan köszönik. A Szt. Erzsébet Otthon (Pesterzsébet) bízva-bízik nemes lclkűségemben, hogy karácsonyi örömet juttatok az árva gyermekeknek. Miért bízzon hiába! — nem igaz? (Bár a fiókom mélyén a már nem is szunnyadó, de nagyon is aktiv doboz erősen apellál!) — A Szt. József és Szt. Lő- rinc-otthon ezidén is bizalommal kopogtat nemesen érző jóságos szivem ajtaján. Miért ne kiáltottam volna feléjük — dobozkám helyett is: szabad! Közben más megtiszteltetés is ért. Kapok egy levelet Sándor József m. kir. kormányfőtanácsos és dr. Káldor János, a zenei tudományok doktorának aláírásával, hogy dr. Preszly Elemér államtitkár és dr. Sipőcz Jenő főpolgármester védnöksége alatt álló M. A. E. (Magyarországi Artista Egyesület) Liszt Ferenc Magyar Rapszódia Bizottsága egyhangúlag védnökké választolt s kérnek, hogy a védnökséget vállalni kegyeskedjem. Mellékelik a 11.160 sz. csekket és egy tiszteletjegyet a január 12-i díszhangversenyre. Természetes, hogy ez ellen a nagy kitüntetés ellen dobozom hiába tiltakozott. (De már egyre gyengébben tiltakozik!) Küldött egy kis naptárt a budapesti Apponyi Albert jmii- klinika: »Segítsetek, hogy segíthessünk« jelszóval. Segítettem! Hiszen a mellékelt irat igazolta, hogy ötven éves fennállása óta több szegény gyermek nyert otl gyógyulást, mint amennyi Cson- kamagyarország lakossága! Az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága tiz levelezőlapot küldött két pengő ellenértékben, hogy azokat 20 filléres bélyeggel küld- jem a már megcímzett, előttem ismeretlen uraknak Párisba, hogy lássák a magyar fájdalmat.- A Szentföld Magyarországi Biztosi Hivatala (Margit-körúl 2) köszönt és kér a karácsony, a béke és szeretet közelgő ünnepén, hogy most, amikor a háborús béke ingadozó pillérei az egész világon összeroskadással fenyegetnek, a mellékelt befizetési lapon 2 pengőt küldeni kegyeskedjek. Megtörtént. Nyomorék gyermekek országos Otthona javára természetesen szintén küldtem. — Jöttek gyüjtőiwel a váci leventék, karácsonyfájuk javára, ugyanezzel a céllal az Emeriká- nások és még mások, már nem is emlékszem!- Egy héttel a szent este előtt maradt: egy pengőm! Node ezt már nem adom! Kis skatulyám a fiókomban már nem is nézett rám! Elhatároztam, hogy ezen most már magamnak veszek valamit! Finom szivart: öt darab Turult! Siettem a nagy trafikba s még mielőtt valakivel találkoztam volna, sikerült megvenni! — A trafikból hazafelé jövet látom a nagyprépost urat egy üzletbe bemenni! Elgondoltam, hát még őt mennyire vehették igénybe mostanában, hiszen köztudomású, hogy neki még jobb szive van és az erszénye is vastagabb ! — Az utolsó héten még újabb ostrom is következett, de az ostromlók minden reménye ezen a héten már füstbe ment! Turul szivar-füstbe! Köves ember 17 pap iktatta be állásába az uj dunaweesei lelkészt Méltó fogadtatásban részesi- tette a dunavecsei ref. gyülekezet új lelkipásztorát, az Orsz. Réf. Lelkészegyesület titkárát, Molnár Lajost beiktatása alkalmával. A sok megpróbáltatáson átment nagy múltú és nagyrahi- vatott gyülekezet megújult reménységgel és nagy lelkesedéssel fogadta új pásztorát. Molnár Lajos lelkész december 15-én reggel vonult be ünnepélyes kisé- retlel Dunavecsére, ahol a papiak előtt a presbiterek, hívek és az iskolásgyermekek élén fogadta és üdvözölte Rakó István h. lelkész. A beiktatást — a zsúfolásig megtelt hatalmas templomban — Kurdi Béla solli esperes végezte, 17 lelkésztársa kíséretében, akik az új lelkészt megáldott ák. Áhítat és figyelem közepette lépett a szószékre az új lelkipásztor, hogy gyülekezetének a beteljesedés és karácsonyi békesség evangéliumát hirdesse. A költői szárnyaláséi, mélyen megindító beszédre az egész gyülekezet szivedobbanása halk ámenként zúgta: »Áldott, aki jött az Urnák nevében!« Ez a hang csendült ki a beiktatást követő üdvözlésekből is, hol a közös örömben nemcsak a testületek nagy számmal, hanem a r. kát. és ev. egyháztagok lelkészeik vezetésével, valamint az izr. hitközség is testvéri szeretettelvette ki részét. A beiktatási ünnepséget 200 terítékes családias szere- tet-vendégség zárta be, ahol számos pohárköszöntő hangzott. Bardácz árpád a Magyar Goethe Társaság elnöki tanácsának tagja A Magyar Goethe-Társaság a Tudományos Akadémia tanácstermében december 15-én rendes közgyűlést tartott Lukács György v. b. t. t. elnökletével. A közgyűlés a tiszlújitás során Bar- dócz Árpád írót beválasztotta az elnöki tanácsba. Wáci tanító kitüntetése A vallás- és közoktatásügyi minisztériumban mostanában szervezték át az iskolafelügyeletet. Az eddigi tanfelügyelőségek mellé kb. 300 kerületi iskolalátogatót nevezett ki a miniszter. Ezzel kapcsolatban Vácról Jávor István igazgató-tani tót érte kitüntetés. Kerületi iskolalátogatói kinevezést kapott; hatásköre Vác, felsőjárás elemi oktatására fog kiterjedni. Jávor István nemcsak iskolai, hanem az iskolán- kivüli fáradhatatlan munkásságával érdemelte ki ezt a kitüntetést. 4969/1935. tk szám Árverési hirdetmény-kivonat Dr Bergmann Mihály által képv. nagymaros és Vidéke Hitelszövetkezet végrehajtatónak özv. Némdi Pálné és tsai végrehajtást szenvedők ellen inditott végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság az újabb árverést elrendeli 350 P tőke és járulékai behajtása végett a vámosmikolai kir járásbíróság területén levő Szob községben fekvő s a szobi 908. sz'jkvben Afl. sor 140 hrsz. a. felyett s özv. Némdi Pálné, 'unya Karolin, kiskorú Némdi József Pál és Erzsébet nevén álló pincére 167 P 60 fillér kikiáltási árban és pedig özv. Némdi Pálné Kunya Karolin javára bekebelezett haszonélvezeti jognak érintetlenül hagyása mellett. Kimondja azonban hogyha az ingatlanért 1010 P vételár nem igértetnék meg akkor a haszon- élvezeti jogra való tekinget nélkül lesz az ingatlan nyomban elárverezendő. Az árverést 1936. január hónap 39. napján d e. 9 órakor Szob községházánál fogják megtartani. Az árverés alá eső ingatlan a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet. Ha azonban az árverés a csatlakoztatott Weinstein Vilmos végrehajtató érdekében tartatnék meg, akkor az ingatlant 1010 P-n alul eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 °|0-át készpénzben, vagy az 1881 : LX. t. c 42 §-ában meghatálozott árfolyammal számított óva- dékkepes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbehelyezéséről kiállított letéti elismervényt a kikü döttnek átadni és az árverési feltételeket al lirni. Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett ha többet Ígérni tenki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegésziteni Vámosmikola 1935 dec. 7-én. Dr Hints s. k. kir. jbiró
