Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)
1935-10-16 / 80. szám
E ára 12 Hllér 49»8fe évfoüfraw* __________ ____ 80, szám Vá«, S9B5 oklóSbeír* 116 Politikai és íórsadalml foelll&p, megjelenik heíenkéni kétszer: sjEerd&n és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ...................................3P — f Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 50 f Egyes szám ára .................................................. 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉNTI ©ElSESé SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17, Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Váci vásár a váci iparosoké és kereskedőké ! Hétfőn folyt le rendes őszi vásárunk és a figyelmes szemlélő megdöbbenve vette észre, miszerint a váci iparosok és kereskedők már kevesebb számban veitek részt, mint más években, ellenben az idegenből jött kereskedő és iparos sátrával mind1, inkább nagyobb tért hódit és uralkodik a váci országos vásárokon. így felhívták a figyelmünket arra, hogy nemcsak a fővárosiak jönnek ki cikkeikkel, hanem újabban már élelmes esztergomiakat látunk árulni országos vásárainkon. Nem túlzás, hogy lassan kiszorítják a váci iparost és kereskedőt a váci vásárról. Mintán a váci iparos és kereskedő saját vásárján nem fog árulni hitvány árút, ők az idegenekkel szemben mindig hátrányban lesznek. Az pedig nem közömbös már adófizetés szemL pontjából sem, vásárunkra nézve, hogy egyes iparágak elsorvadnak, kereskedők becsuknak, mert az idegenek lekonkurálják őket. Budapestről indult ki az a mozgalom, hogy az országos vásárokat meg kell szüntetni. Hogy nincs szükség az országos kirakóvásárokra, azt maga Kenéz Béla volt kereskedelmi miniszter éppúgy elismerte, mint utóda Fabinyi Tihamér, aki jelenleg pénzügymi niszter. Féltékeny kedések miatt az azonnali és országszerte egyszerre keresztülvitt megszüntetése a vásároknak akadályokba ütközik. Ezért egyfelől az a gondolat merült fel — és valósult is meg több helyen, — hogy az országos kirakóvásárok megtartási jogáról önként mondjanak le egyes városok és községek, mielőtt — országosan kényszerűik őket a lemondásra. Másfelől átmeneti első lépésként az is sokat jelent, ha a kirakóvásárok megtartását nem is szüntetik be teljesen, hanem csak azt mondják az egyes városok és községek, hogy azokon csakis helybeli kereskedőket, iparosodat és vásárosokat engednek kirakodni. Nagykanizsán, Zalaegerszegen s más városokban is már régebben megszavazta a képviselőtestület az új rendszert és most Keszthely is foglalkozott az új javaslattal. Most már itt is megvan az eredmény: nem régen lartott képviselőtestületi közgyűlés kimondotta, hogy csakis helybeli árúsok által látogatható vásárokat enged tartani. Remélhetőleg Vác város képviselőtestülete is m/előbb foglalkozik ennek az egyedül helyes irányzatnak elfogadásával, ki fogja mondani, hogy a váci vásár a váci iparosoké és váci kereskedőké és ilyen irányú előterjesztést fog tenni a kereskedelmi miniszternek. fföeglhslt egy rcagy méhész Most állt az újságban, hogy a váci és vácvidéki méhészek szervezkednek. Mindjárt első útjukban szomorúság éri a méhész- társadalmat. Meghalt Csőváron Pohánka Ödön nyugalmazott ev. tanító, aki egész országra szóló méhészsikereket ért el a csendes kis pestmegyei községből. Minta méhészete volt, amelynek berendezésére sok százan voltak mindig kiváncsiak és évtizedek óta látogatták Pohánka Ödönt, ki szakcikkeivel is az ország első méhészei közé küzdötte fel magát. A fáradhatatian tanító a népművelés és a magyarosítás terén igen szép sikereket mutatott fel, amiért számos kitüntetésben részesült. A munkáséletű derék férfiú, kit Vácon jót ismertek, hosszú szenvedés után 71 éves korában halt meg és tegnap, kedden temették munkássága színterén, Csőváron az egész község1 nagy részvéte mellett. &fált©:e:a$os programja volt a második Orásíia estnek is Szenfgyörgyi Gusztáv igazgató mondotta el, hogy kiről nevezték el a Constantin teret. Megkéri a hallgatóságot, hogy verbuváljanak ők is, mindenki, analfabétákat a szervezendő esti írási és olvasási ingyenes tanfolyamok számára. Azután »semmi új sincs a nap alatt« jelszóval helyreigazított. A Váci Hírlapi ban szerdán azt indítványozta, hogy jelöljék meg azokat az utcákat emléktáblával, amelyeket régi váci érdemes férfiakról neveztek el. Kijelenti, hogy Tragor Ignác Vác város kiváló mono- gráf usa ezt a gondolatot már felvetette, 1918-ban könyvet adott ki »Vác utcái s terei« cim alatt, amelyben megígér te, hogy a Váci Muzeum Egyesület 25 évi jubileumát azzal fogja megünnepelni, hogy elhelyezi ezeket az emL léktáblákat. Ez a háború miatt elmaradt, Szentgyörlgyi akkor hadifogságban volt, most már az a fontos — mondotta Szentgyör- gy.i — hogy valósuljon meg mielőbb. Elmondta végül az előadó, hogy tartozunk még aCon- stantin-szobor felállításával, ami remélhetőleg, nem fog elmaradni. Hajagos László dr főorvos fflEKívXS® A Sky Line Irta : Dr Polh Sándor Mikor már hatodik napja futott velünk a Cunard White Star 5200 tonnás hatalmas hajója, a Berengária, midőn már ötödik napja nem láttunk sehol egy élő lényt, csak a végtelen tengert s a mégvégtelenebb eget, a távol messzeségben pár percre feltűnt egy nagy hajó, mely velünk egy cél felé tatott. Pár perc múlva köd lepte el a tengert, eltűnt a hajó. Kevéssel később kitisztult az ég s megláttuk az első pilótahajót, egymásután tünedeztekfel a hajólánc egyes szemei, őrhajók, világitóhajók, végre más élőlényeket is látunk a mi hajónk utasain kivid. Két japán hajó húz el a közelünkben, kis csónak közeleg, milyen kontraszt a hatalmas víztömegen ez a kis ladik. A Berengária megáll, felszáll az Immigration Office tisztje. A nagyon messze távolban partok kontúrjait látjuk halványan, majd egy gáztartály emelkedik ki a földből, közelében feltűnik valami roppant magas épület. Közeledünk, már szabad szemmel is jól látható a nagy épület, az első felhőkarcoló Long Islandon. Izgalom vesz erőt az utasokon, feltűnik a Szabadság-szobor fáklyás nőalakja, itt állunk az új világ kapujában... Megérkeztünk. Most fordul a hajó s elénktárui egy felejthetetlen, lenyűgöző kép. Ami Párisnak az Eiffel-torony, Londonnak a Tower, Berlinnek a Brandenburger Thor, az New-Yorknak a Sky Line, a felhőkarcolók vonala. Ez adja meg a karakterét. Felhőkarcolók ... New_Yorkban nem ritka a 20—30 emele- letes ház, egész utcasorokat láttam ilyen magas épületekből, de ezek eltörpülnek a Sky Line mellett. A kikötőmögötti városrészen, az alsó városban 15—20 felhőkarcoló áll egymásmelleit, mint Amerika őrálló katonái. 50—60 emeletmagasságúak s ha az ember az emberi alkoláso/c monumentalitásán elámulva szemléli ezeket, érzi kicsiségét, valósággal összeroppantjákezek az amerikai arányok. Gyenge a toll ahhoz, hogy méltóképen megörökítse azokat a benyomásokat, melyeket a lélek s az agy kap ezekben a percekben. A Sky Line mögött van még egypár kiemelkedő épülelóriás. A csavaroskupolájú Crysler- palota, a Bádio City emeletes épület tömbje és valamennyit felülmúlóan az Empire State Building 102 emeletes épülete. Igazi bábeli torony, alatta bábeli nyelvzavara egy nyolc milliós városnak. New-yorki tartózkodásunk alatt felmentünk a kilátójába. Az első lift egyszerre 80 emeletig röpíti fel az embert, úgy, hogy a ‘dobhártyája belefájdul. Azután kétszer kell át- szálini, mig a lifteken a tetőre jut az ember. 1250 láb magasságból, tehát 382 méterről tekint le az ember. (Csak az ösz- szehasonlitás kedvéért említem, hogy a csepeli rádiótorony 311 méter). A rengeteg autó, mint apró fekete bogár futkároz a mélységben, az emberek apró pontoknak látszanak. Végiglátni egész New-Yorkot, mind az ötrészét, a Manhattan szigetet, Brooklin, Queens, Broux s Rich- mond városrészeket. Leírhatatlan szépségű kép, előttünk a tenger, a Manhattant körülöleli a két folyó, a Hudson és az East, a három-négy köményes óceán- járó hajók picike játékszerek innen, jól láthatók New-York nyílegyenes utcái, egyedül a 30 km. hosszú Broadway emlékeztet Európa görbe utcáira, ennél nem működött a tervező mérnök léniája. Egyik este egy amerikai cserkészvezetőnél vacsoráztunk. Lakása a 17. emeleten van. Beszélge- lés alatt az ablaknál ültem. Elémí- tárult az esti New-York minden szépsége. Az Empire felső hat emelete kivilágítva uralkodott a város felett, mint égő korona, a Rádió City vörös fényreklám ja elérhetetlen magasságban cikká. zott. A Woolworth épület versengett vele fényben és magasságban. A felhőkarcolók sötét szemei itt-ott kifényesedtek, csillagot nem is láttam, a lakások lámpái úgy látszottak a sötétben, mint égre akasztott csillagok s alattuk zúgott, zajlott az utca. Autók ezrei, emberek tízezrei sürögtek, forogtak a nappali fényben úszó utcákon. De a figyelmemet nem az utca kötötte le, szemeim újra s újra felkeresték a Sky Liliét, a felhőkarcolók villany és neonfényes, égretörő épületeit s élveztem az augusztusi nyári éjszakában a tündéri szépségei. Mellettem csendesen megszólalt egyik társam: — New-York költészete!
