Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)
1935-09-29 / 75. szám
t kr a 12 fillér 49«lk évfolyam 75. szám Vác, IS35 szeptember1 29 Pollífkal és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ..........................................3P — f Vidéken egy negyedévre ..........................................3 P 50 f Egyes szám ára ............................................................ 12 fillér «3 H—lll II M11| !■ FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÖ ÉS LAPTULAJDONOS: BERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. !äaeBS3aaaHE5HS53*BiBÄ3HBeBW A szépészeti bizottság: A közönség szeme »Ne múljon el egy nap *em, hogy szeretett városunk érdekében újabb lépéseket ne tennénk« Kedden este a városháza elcsendesült polgármesteri szobájában alakította meg Ruszthif- Rusziek Lajos dr. a város szépészeti bizottságát, melyről az utóbbi esztendőben annyi szó esett és amelynek működése felé a város társadalma élénk érdeklődéssel néz. Az alakuló gyűlésen a polgár- mester hívására megjelentek: Kovács Vince kanonok-plébános, PanajoUFFejér Gyula dr. nyug. rendőrfőtanácsos, Intzédy Meiszner János dr. főügyész, a háztulajdonosok megbízottai: vitéz Karay Béla elnök, Gergely Mihály dr. ügyvéd. Fazekas Imre nyug. Máv. felügyelő és Bercsényi Dezső szerkesztő. Tragor Ignác dr. betegségére való tekintettel magát kimentette. A megjelenteket a polgármester üdvözölte és kérte, hogy a kis társaság alakítsa meg a város szépészeti bizottságát, mely azonban eltérően a város többi bizottságától, nem lesz hivatalos szerv, hanem tanácsadója a város polgármesterének, bizottságainak és a különféle rendeleteket végrehajtó hivataloknak. Úgy gondolja, hogy a bizottság szűk társaság legyen, mert legfontosabb, hogy tárgyalásairól egy tagja se hiányozzék és így mindenki résztvehet a közcélú köz- ügyek megvitatásában. Neki nag}T erőssége lesz a szépészeti bizottság elgondolásában, terveiben és ha ez a bizottság támogatja őt, könnyebben állhat sokszor a magánérdekek hangoztatásával szemben. Kéri, hogy a város haladását szolgáló minden kérdésben hallassa szavát és annak az emelkedett gondolatnak adott kifejezést: Ne múljék el nap, melyen városunk haladásán ne munkálkodnánk. A nagyon meleg előterjesztést a bizottság magáévá tette és Pa- Panajoth-Fejér Gyula elfoglalta a polgármester felkérésére az elnöki széket és rögtön programfélét is adott. Kedves leleplezér se volt az, hogy elmondotta miszerint neki tanári diplomája is van és épen egyik szaktárgya a művészettörténelem, ezért most a polgármester kedves meghívásának eleget téve, vállalja az elnökséget. Szerinte a bizottságnak kötelessége lesz, hogy a nagyközönség elgondolása szerint gondolkodjék. Szeme lesz a közönségnek és meglátásai nem csak indokolásra várnak, hanem kell, hogy a városban ismertekké váljanak, megnyugtatóan hassanak, amit a város lakossága helyesen megkövetel városa fejlesztésére, keresztül kell futnia Vác szépészeti bizottságán és a polgármesternek segítségére kell sietnünk, hogy nagy munkáját megkönnyítsük, amidőn a város fejlesztéséről van szó. Nem kívánunk pénzügyi kérdésekkel foglalkozni és nem kívánjuk, hogy minden előterjesztésünket magáévá tegyen, de az a jóindulat, mely a polgármester bevezetőjéből kicsengett, bizlosi- ték arra, hogy nemcsak szeretettel, de harmonikus megérLési- sel fognak dolgozni Vác város szép jövőjén. Az ő elgondolása, hogy tervezetet fog készíteni mindazokról, amik a közeljövőben Vác város haladását szolgálhatják. Ez lenne az alap, amelyen elindulva, azt a bizottsági tagok tapasztalataival kibővítve megvitatás után átnyújtanák a polgármesternek, hogy annyit, amennyit a pénzügyi erők megengednek, valósítson meg a városa javára. Egyben a szépészeti bizottság hallatná szavát minden felmerült aktuálitás. ban és igy lenne segítségére városa fejlődésében. Ezekután élénk vita indult meg arról, hogy a szépészeti bizottság milyen területen hallassa szavát. Megállapítást nyert, hogy a bizottság városfejlesztési, szépészeti, közegészségi ügyekben l'og véleményt mondani. A bizottság közeli napokban tartja első érdemleges gyűlését, amidőn elnökének elaborátumát veszi tárgyalás alá. yác a Pázmány egyetem jubileumán Pázmány Péter egyelem alapításának három évszázados fordulóján az egész világ tudós társasága a magyar főváros felé fordult figyelmével. Ezernél löbb tudós érkezett hozzánk a világ minden tájáról ünnepelni, kiket a magyar tudomány nevében városunk fia, Komis Gyula egyetemi rektor magnificus fogadott. 0 áll az ünneplések élén, melyek egy bélig tartanak. Pénteken délben folyt le az idegen tudósok jelenlétében a képviselőház kupolacsarnokában az egyetem diszgyűl ése, melyre Kornis rektor szülővárosát, a váci múzeum egyesületet és Pest vármegyét is meghívta. Vác város közönsége nevében Ruszthy-Rnsztek Lajos dr polgármester jelent meg, a váci Múzeum egyesületet Tragor Ignác dr elnök, Pest vármegyét pedig Karag-Krakker Kálmán dr főispán és Erdélyi Loránddr alispán képviselték. Kegyeleti staféta fut október- hatodikén Szép és kegyeletes tervet valósítanak meg a főváros példájára a váci ifjúság képviselői. Budapesten már régebben szokásban van, hogy október hatodikán a hősök temetőjéből kegyeleti staféták futnak az aréna-uti ismeretlen katona sírjához és azt a győztes befutó megkoszorúzza. Ilyen gondolatot valósítanak meg nálunk is október hatodikán. A kegyeleti staféta a KáL váriáról indul, a kosdi utón, a Honvéd-utcán, a Csányi-uton és a Széchenyi - utcán keresztül a Konstanlin-térre érkezik, ahol a legelső befutó az ifjúság babérkoszorúját fogja iehelyezni a hősi emlék lábaihoz. A kegyeleti stafétában résztvesznek az ösz- szes sportegyletek, ifjúsági egyletek. az iskolák stafétái és igy nem csak kegyeleti ténykedésre, de sportszerű mérkőzésre is kilátás van, amelyet a város közönségének általános érdeklődése fog kisérni. Úgy tudjuk, hogy. ennek a kegyeleti stafétának győztes stafétája jutalma igen szép vándordíj lesz, melynek költségéhez maga a város járult hozzá legnagyobb összeggel. A győztes csapat a jövő évi október 6-áig birtokolja a vándordíját és ha nem védi meg, a következő lefutáskor a győztesnek azt átengedni tartozik. §zepe@sy László utcát kapott szülővárosában Ki emlékezik még Szepessy Lászlóra? Tanár volt és bohém a váci gimnáziumban. Gyönyörű költeményeket irt, ihletett szavára már felfigyelt az egész ország. itt fejlődött ki igazi poétává, itt adta ki köteteinek legnagyobb részét, amelyből az utolsó Kalonadalok címmel jelentek meg. Akkor már Szepessy László a somogyi bakák hadnagya volt, megsebesülve jóit haza és még akkor is leglelkesebben irta a háborús költeményeit. Mikor felépült, visszament ezredéhez és hatodik napon megállóit a poéta szive, Szepessy Lászlóból is hősi halott lett. Özvegye is elköltözött Várról és emlékéről csak most 1 ebben tették fel a fá- Lyolt, mert a költő nem hal meg. Dombóvárról jelentik, hogy a város képviselőtestülete önmagát tisztelte meg, amidőn legutóbb tartott közgyűlésén a hősi halott költőről nevezte el azt az utcát, melynek egyik házában ötven év előtt napvilágot látott. 51 krédista volt a Manréza lakója Szombaton délután p^-koraz: állomáson 51 kiöltözött krédista férfi gyülekezett. Kis táska a kezekben, élénk derű a szemekben. Vájjon hová mennek ezek a jókedvű emberek, suttogták itt is, ott is? Pedig nem is volt nagy titok, hiszen hónapok óta készültek rá. Oetter György dr a Krédó egyházi vezetője vitte híveit a Manrézába. Vácon a Manréza nem ismeretlen. Több vezető állásban levő úr járt már ott csendben, feltűnés nélül, keresve és megtalálva azt, amit a világ nem adhat: a lelki békét. Az 51 krédista feszült várakozással szállt az egyik III. oszt. kocsiba, köztük a korát megcáfoló, agilis elnökkel, Menzyk1 Gyula ny. hajós főkapitánnyal. A kisérő asszonyok kedves évő- déssel — némelyek könnyek közt — kérdezték: mik mennek és mik jönnek majd vissza? ördögök, vagy angyalok? Mit csináltak ott, hogyan éltek, milyen a Manréza, arról egy cikk keretében csak keveset Írhatunk le. Kétségtelen, hogy a lelkekben mélyen szántott az Evengelium és parancsok ekéje és az előadó P. Bévay Tibor S. J. a Manréza igazgatója, olykor derült hangulattal, majd ájlatos komolysággal fejtegette a kérdéseket s bizony itt-otl alaposan felkavarta a szunnyadó s nem1 éppen iszapmentes lelkivilágot, nem kímélve a legtitkosabb redőkel sem. De a testet sem hanyagolják el a Manrézában. Szanatórium az mindenképen. Kies fekvésű, tiszta, kellemes levegőjű, bájos környezete, kedves pedáns tisztaságú szobái, bőséges és ízletes ellátása (még 2 dl. bor is járt olcsó árban) s ezeken felül a meghitt, bizalomra gerjesztő családias szeretet könnyűvé, otthonossá, zavartalanná teszik a lelki magányt. Csak egy hiba volt. A lelkigyakorlatok alatt nem szabad beszélni. Három napig hallgatni, még a férfiaknak is nehéz. Meg is jegyezte a végen az egyik ötletes krédista férj: nem lehetne a feleségeknek is egy ilyen jó, hallgatós lelkigyakori atol tartani? Szeptember 25-én délelőtt i/29 órakor jöttek haza Oetter György vezetése alatt a krédisták s már az állomáson felhangzott a krédó himnusz: Istent akarjuk! Az állomásról hódoló tisztelgésre mentek a főpásztor elé, ki kedves szavakkal fogadta, kát. egységre és összetartásra buzdítva, püspöki áldásával bocsátotta őket már várakozó szeretteikhez. mtd. ButtaaaHauiitttfiftniBHiiiHiNiiCfifeä
