Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-09-01 / 67. szám

2 VA Cl IflRLAP [mestereit, mivel támogatják a hadirokkaiitakat? Kispest 357 pengőt ad. Jászberény kétszázat, Mohács ötven pengőt. Mezőtúr pénzt nem ad, csak lakást. Baja, Esztergom, Kalocsa nem ad sem­mit, Székesfehérvár 100 pengőt, Pápa iüü pengőt, Komárom 30Ó pengőt. Anyagi erőnkhöz mér­ten, mi sem adhatunk többet. A munkaadókat pedig felhívtam és egyeseket újólag figyelmeztet­tem, hogy az újonan felvett mun­kásaiknak 10 százaléka hadirok­kant legyen. Apróságok gyors ütemSbeii A pénzügyi bizottság javasla­tát hozzászólás nélkül elfogad­ják. Özv. Récsei Gyuiáné további három évre külföldön tartóz- kodhatik, nyugdiját folyósítják, ha a belügyminisztérium is hoz­zájárul. Dr Bóms Pálnét, aki »Vác műemlékei a XVIII. szá­zadban« címmel értékes könyvet adott ki Vác barokk emlékei­ről, 200 pengő segélyben része­sítik, úgy, hogy 100 példányt át­vesznek a könyvből. Két darab Írógépet vett a város 700 pen­gőért. A kórházalapban 1929— 1934 között 410 pengő behajt­hatatlan ápolási dijhátrálék van. Ezt törlik. A fogyasztási adó szabályrendeletet módosítják az­zal, hogy a katonaság, folyam­őrség és pénzügyőrség számára vásárolt bor adómentes. Elké­szült a vágóhely és húsvizsgá­lati szabályrendelet. Pcrlusz Márton kifogásolja a nyomatúk­ra vonatkozó rendelkezéseket és :azt állítja, hogy vagy a hús fog megdrágulni, vagy pedig fél­annyi marhát sem vághatnak le a mészárosok. A polgármester felvilágosítja, hogy Dezső Dezső állatorvos a szabályrendeletet más városok mintájára csinálta meg, tehát máshol is igy van. Az 4934. évi zárszámadást a fel­sőbb hatóságok jóváhagyták. A polgármester expozéja Polgármester: — Következik a tárgy- sorozat xfcolsó és legfontosabb pontja: a költségvetés. Ebben a teremben hosz- szabb expozé tartása nem volt szokásos. Az országos politikában, ahol a kor­mány ténykedéseit az egyes pártok a maguk szemszögén keresztül nézik és bírálják, bevett gyakorlat és szokás ez. önkormányzatunknak ebben a tanács­kozási termében azonban nem külön­SAJÄT SZÉK53ÁZÁBA.\ I MCI TAKARÉKPÉNZTÁR A Magyar IVemzeti Síank mellék helye KonNtantln-tér 15. Telefon: 03 Kölcsönöket kedvező feltéte­lekkel folyósít Elfogad betéteket és azokat aranyértékben fizeti ki Exportálók réMlíre tamiHltvftnyok klailANn VAc én klirnjékérv böző pártállású politikai pártok ütköz­nek meg, sőt itt nincsenek is egymás­sal szemben álló pártok, itt csak egyet­lenegy párt van, amelynek egyformán tagja minden városi képviselő és min­den városi tisztviselő, ez a párt: a vá­ros javáért és lakosságáért önzetlenül dolgozók pártja. Ebben a tekintetben közöttünk kü­lönbség nem tehető. Epen ezért csak a közjó szolgálatán és a közérdek mi­nél hathatósabb biztosításán keresztül kerülhet csak itt tárgyalás és birálat alá a most előterjesztendő költségveté­sünk. Kétségtelen, hogy a költségvetés egyike a legfontosabbaknak azok kö­zött a munkák között, amelyekkel a képviselőtestületnek foglalkoznia kell. A költségvetés a város egész évi mű­ködésének alaprajza s amint felette káros következmények származhatnak abból, ha hibás alaprajza nyomán épül fel egy ház, épúgy súlyosan megbosz- szúlhatja magát következményeiben egy rosszul készitett, vagy felületesen felépített költségvetés. Kétségtelen, hogy a költségvetés nem feltétlenül biztositéka a helyes és racionális gaz­dálkodásnak, mert hisz a költségvetés könnyelműséget és csalódást is takar­hat, de a becsületesen, reálisan meg­alapozott költségvetés mégis elenged­hetetlen feltétele egy közület öntudatos és célirányú gazdálkodásának. Epen ezért a költségvetés összeállí­tásánál legfőbb törekvésünk az volt, hogy költségvetésünk reális legyen. Nem futunk gyermeki lélekkel sokszí­nű szivárványok után. de nem is raga­dunk meg a tapadó sárban, hanem hideg ésszel és meleg szívvel higgadtan és megfontoltan mérlegelve a fedezeti lehetőségeket és a kiadási szükséglete­ket, állítottuk egybe előirányzatunkat. A mi költségvetésünk épen ezért nem szórakoztató olvasmány, amelyet uta­zás közben a vasúti fülkében felej­tünk, hanem komoly stúdium, amely­ben nem csupán egyetlen év eredmé­nye és célja van lefektetve, hanem amig egyfelől visszafelé fokozatosan liquidálja az elmúlt, éveik nagy alko­tásaival járó terheket, másfelől a jelen szükségleteinek biztosításán keresztül reálisan szcimol a, jövő feladataival. A tegnap, a fna és a holnap mind külön­álló szakasza az évnek. De ezek mégis egymásba ölelkeznek, együttesen teszik ki az egyes ember, társadalom és nemzet életét. Ep igy a múlt alkotásai a jelen határfalain keresztül áthajol­nak a jövőbe s mi, akik a képviselő- testület bizalmából végezzük munkán­kat, jól tudjuk, hogy ezért a munkáért bennünket felelősség terhel s egyben tudjuk azt is, hogy a jelenben végzett szolgálatunkkal a jövőnek is tartozunk s munkánkkal egy szebb és boldogabb élet kapuit döngetjük. Az a halálos csend, amellyel a polgármester expozéját végig­hallgatták, mindent kifejező kri­tikája volt a polgármester költ­ségvetési debutjének. Mindenki érezte, hogy most egy nagy, vá­rosépítő program vázlatát kap­tuk. Nagy Sándor röviden ismer­teti a költségvetést, melynek leg­főbb adatait a Váci Hírlap szer­dai számából ismeri a közönség. Az első hozzászóló Kesller Ist­ván dr, a pénzügyi bizottság elnöke. Városunk szociális problémái Dr. Kesller István: — Az 1936-ik évi költségvetés hű képe városunk és la­kossága gazdasági helyzetének. Szem- beállitva az 1935-ik évi költségvetéssel mindkét oldalon kereken 12,000 pengő többletet találunk. Ezt az 1.30/o-os költségvetési emel­kedést nyugodt lélekkel elfogadhatjuk, mert ezzel szemben az országos gazda­sági helyzet a konjunktúra kutató hi­vatalok és intézetek, hivatalos és ma­gánszemélyek megállapítása szerint szá­mokban kifejezve 7o/0-al javult. Iia az 1928 december 31-iki helyzetet, mint a gazdasági fellendülés csúcspontját 100-nak vesszük, akkor 1933 december 31-én, mely a gazdasági helyzet mély­pontja, a gazdasági helyzet 45-el jelez­hető s 1935. julius 31-én az országos gazdasági helyzet grafikonján az 52. számot találjuk. S igy számokkal ki­fejezve 1933. év végétől az ország gaz­dasági helyzete 7 ponttal javult. A gazdasági helyzet fokának meg­állapításánál a legkülönbözőbb ténye­zők játszanak össze. A mi költségveté­sünkben a gazdasági helyzet javulását csak az adók százalékos emelkedése regisztrálja s ez az egyenes adóknál kereken 6<y0-ot tesz ki. Más támpontunk nincs, amiből vá­rosunk gazdasági helyzetét megállapít­hatnék, de mivel ez megközelíti az or­szágos gazdasági helyzet 7 o/0át, meg­nyugodhatunk, hogy városunk és la­kosságának viszonyai azonosak az or­szágos viszonyokkal. A dolog termé­szetéből folyik, hogy a városi háztar­tás bevételeinél ez a 60/0-os gazdasági javulás mindenütt nem érvényesülhet, jmert a város jövedelmeinek tekintélyes része független a gazdasági helyzettől, de a fogyasztási, kereseti és forgalmi adóknál, az ingatlan forgalmi illeték­nél, piac, rév és vám, valamint a há­zilag kezelt gazdasági bevételi rova­taiban a gazdasági helyzet általános javulása feltétlenül jelentkezni fog. Ezt nem vettük számításba, amidőn a költ­ségvetést összeállítottuk s mivel ezzel szemben a városnak mellőzhetetlen szükségleteit 100 0/0-ban irányoztuk elő, biztonsággal állapítom meg, hogy költ­ségvetésünk reíális s az!okait a feladato­kat s kötelezettségeket, melyeket a város ezen költségvetésben az 1936-ik évre vállalt, teljesíteni tudja és telje­síteni fogja. — Mivel reális költségvetést akar­tunk összeállítani, éppen azért sok minden hiányzik ebből a költségvetés­ből is, amit szeretnénk megvalósítani, de a vágyaknak határt, korlátokat szabnak a lehetőségek. — A háború utáni társadalmi fej­lődés az egyéniség rovására a szociális embert termelte ki s kialakult a nép­jóléti állam és község fogalma. Ebben a fejlődési folyamatban az egyéniség birtokállományából folyton leszakad egy parány és átsodródik a túlsópartra s a közösség birodalmához tapad. Ami a múlt században még a legegyénibb ügy volt: a születés és halál, termelés és fogyasztás, egészség és betegség, la­kás és ruházkodás, nevelés és tanítás, azt ma az egyén áthárítja a közületek- re: az államra, vagy községre. Ez egy általános fejlődési folyamat, amelynek helyessége vitatható, de le nem tagad­ható. Ezzel a szociális igényléssel szá­molnunk kell s ezért minden szegény­ségünk dacára gondoskodnunk kell, N y ilt-téi Nyilatkozat Kálnai Arzén vácbottyáni lakó* adós­ságaiért lemmi néven nevezendő felelősséget nem vállalok. Újpest, 1935. augusztus 28. Özv. Kálnai Istvánná Újpest, Árpád-u. 115 Kedvező feltételek mellett: Üzleti f©ifésxámslák Betétek KüU és belföldi átutalások Kölcsönök MCI EGYHÁZMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁR R.T. Hegyes Alapítványok Keielfisége KONST ANTIN-TÉR hogy más városokkal szemben el ne maradjunk. Itt elsősorban gondolok egy minden tekintetben modern felszerelé­sű, szakorvosok vezetése alatt álló kórházra, amelynek hiányát a lakos­ság minden rendű és rangú polgára egyaránt érzi; gondolok egy szülőott­honra, tüdőgondozóra, járványkórház­ra, szülőiktől elhagyott és utcáinkon csatangoló gyerekeket befogadó men- helyre, játszóterekre, uszodára és végül a közvágóhidra. ■— Minderre ma nincs pénz s azért azt hisszük, hogy nem lehet őket meg­valósítani. S ennek dacára meg kell őket valósítanunk, mert a korszellem, az élet eltársadalmasulása követelni fogja azok megvalósítását. — Megvalósíthatjuk. amint példásan megoldottuk a szegényellátást. A város és társadalom összefogásával ma Vác városában minden szegényről emberi méltóságához mérten gondoskodva van. Megvalósulás előtt áll az évek óta va­júdó napközi otthon felállítása is. A fenti elkerülhetetlen, de jelenleg meg- valósithatatlannak látszó feladatok megoldását csak úgy tehetjük lehetővé, ha városunk lakosságának jövedelmét gyarapítjuk. Mert törvényen, társadal­mi presszión alapuló adót csak attól remélhetünk, kinek a létminimumnál többje van. Ez alkalommal elismeréssel kell megemlékeznem idegenforgalmi iro­dánk működéséről, működése által vá­rosunk forgalma megsokszorozódott. Ezt a munkát tovább kell folytatni s idegenforgalmunkat kiépiteni: elhárí­tani minden akadályt és teremteni olyan tényezőket, melyek az idegeneket hozzánk vonzzák. A város lakosságának jólétét szol­gálja és főleg a még mindig fennálló és kinzó munkanélküliséget szüntetné meg, ha városunkban minél több ipar- vállalat alakulna. Ebben az irányban nem elegendő a szokásos kedvezmé­nyeknek biztosítása, hanem propagan­dát is kell kifejtenünk, hogy városunk TÖKÉLETES HANGLEADÁS ÉS VETÍTÉS! Nyitott -w r X ^ TT Kitűnő tblakok! V JKL szellőztetés! Szombaton 5 és 8, vasárnap 3, 6 és 9 órakor 20—60 f. Pompás kettős műsor Front a tenger alatt A német tengeralattjárók izgalmas kémtörténete Fősz.: Carl Ludwig Diehl Ch. Anders Férjhez adom a feleségem Fä52-:

Next

/
Thumbnails
Contents