Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-08-18 / 64. szám

6 VACS HÍRLAP LENGYEL MEZŐKÖN Váci cserkészei! lengyelországi útja s tábo­rozása a spalai lengyel nemzeti táborban Irta: X.sembay Ferenc 5 A //. o. futballmérkőzések sorsolása Az I. o. futballmérkőzésekkel egyidőben indul a II. osztály is. A sorsolást itt adjuk. Szeptember 1-én. VSE/b —Kistarcsa Pilisvörösvár—Nagymarosi KMSE Alagi SC—Felsőgöd Isaszeg—Szentendrei Move Csömöri Move - Gödöllő Szeptember 8-án. Nagymarosi KMSE—VSE/b Gödöllő —Isaszeg Szentendrei Move—Alag Felsőgöd —Pilisvörösvár Kisiarcsa—Csömöri Move Szeptember 15-én. VSE/b Felsőgöd Pilisvörösvár Szentendre Movei Alag - Gödöllő Isaszeg Csömöri Move Kistarcsa—Nagymarosi KMSE Szeptember 22-én Szentendrei Move—VSE/b Isaszeg —Kistarcsa Csömöri Move—Alag Gödöllő Pilisvörösvár Felsőgöd—Nagymarosi KMSE Szeptember 29-én. VSE/b—Gödöllő Pilisvörösvár— Csömöri Move Alag- Isaszeg Nagymarosi KMSE —Szentendre Kistarcsa - Felsőgöd Október 6-án. szabadnap Október 13-án. Csömöri Move—VSE/b Alag—Kisiarcsa Isaszeg Pilisvörösvár Gödöllő - Nagymarosi KMSE Szentendrei Move - Felsőgöd Október 20-án. VSE/b - Isaszeg Pilisvörösvár—Alag Felsőgöd — Gödöllő Nagymarosi KMSE—Csömöri Move Kistarcsa—Szentendrei Move Október 27-én. Alag -VSE/b Pilisvörösvár— Kistarcsa Isaszeg—Nagymarosi KMSE Csömöri Move—Felsőgöd Gödöllő —Szentendrei Move November 3-án. V SE/b — Pilisvörösvár Szentenrdei Move -Csömöri Move Felsőgöd—Isaszeg Nagymarosi KMSE-Alag Kistarcsa - Gödöllő 1934 Pk. 2196. Árverési hirdetmény Dr Oesterreicher Béla ügyvéd által képviselt Borkereskedelmi és EMezögadasági rt. javára alperes el­len 626 P 04 f tőke és több követelés já­rulékai erejéig, a váci kir. járásbíróság 1933. évi 5784. számú végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást 8*envedőtöl 1934 ápr. 20-án lefoglalt 1997 P 76 f-re becsült ingóságokra az árverés elrendeltetvén, annak végrehajtást szenvedő lakásán, üzletében: Veresegyházán, a Zsidó felé vezető országút melletti szőlőben leendő megtartására határidőül ?935. évi augusztus 26. napjának délutáni A órája tűzetik ki, amikor a biróilag le­foglalt bútorok, hordók, szőlőgazdasági fel­szerelés, hintó kocsi, pince gazdasági fel­szerelés, lovak s egyéb ingóságokat el fo­gom adni. Vác, 1935 július 15-én. Reitter József s. k., jb. végrehajtó. A váci meteorológiai állomás jelentése Az aszályos időjárás junius 24-től augusztus 11-ig, úgyszól­ván megszakítás nélkül tartott. Ez alatt az idő alatt a legna­gyobb csapadék 3.5 mm volt, összesen 11 mm-t mértünk. Az augusztus 11-én beállott felhősödés azután meghozta az első kiadós, csendes esőt (17 mm). Utána, mintha még ismét győzedelmeskedni akart volna a száraz meleg, az eső frontot any nyira jellemző fülledt levegő uralta a helyzetet egészen szer­da este 6 óráig. így alakulhatott azután ki az a zivatar, amely a pilisi hegyeken át, szerdán 18— Í8 óra 50 percig 46.5 nnn-es, a visszatérő zivatar elvonulásáig pedig 56.3 mm-es valóságos fel­hőszakadást okozott. Az eső sű­rűsége percenkint meghaladta az 1 mm-t. * Olyan mennyiség volt ez, amit a váci intézetünkben 10 éve fenn álló meteorológiai megfigyelés óta még nem észleltünk. Ez a csapadék s főleg az utána be­következett lehűlés, jótékonyan fogja éreztetni hatását, a késői kerti termények, zöldségfélék fejlődésénél. Jól értékesítheti még ezen bőséges csapadékot a mezőgazdasági termények közül az egyébként munkálva tartott késői burgonya, gazdasági ku­korica s a takarmányfélék ál­talában. A szőlőre azonban, sok he­lyen, ez a nagymennyiségű csa­padék káros lehet. Ugyanis a szőlő bogyó sejtszövete,' a hosz- szú száraz időjárás következté­ben tömötten fejlődött s az már rugalmasságát elveszilette, úgy, hogy újabb tápanyag lerakodás­ra a bogyók könnyen felreped­hetnek. Ez azután a szőlő rom­lásának is lehet közvetlen oko­zója. A szőlő egyéb gombakár­tevői — füslperonoszpora, liszt- harmat — ellen védekezni kell. Somogyi Fajon a gyermekvédelem bőripar­iskolája kertészeti intézője A vízműnél nincs S§^elete3>szolgálat ? A következő panaszos sorokat kaptuk: Mélyen tisztelt Szer­kesztő Ur! Nem hallgathatom el panaszomat, mely közérdekű! A szerdai vihar következtében pin­cém gyorsan megtelt vízzel. A baj annyira pillanatok műve volt, hogy még kaptam telefont. Csak percek múlva állt le. Fel­hívtam a baj miatt a vízmüve- két, a városházán. A másik oklai néma maradt! Senki a telefon­nál! Kissé furcsáhiom kell, hogy ily modern vízmű mellett (szer­da óla ezt csak a vízműre kell értenem, a csatornákra nem!) nincs ügyeletes-szolgálat az iro­dában! Ha baj van, amint szer­dán sok helyütt volt is, vájjon hová forduljak panaszommal, amely ily cselben pedig azonnali meghallgatást kíván! (Aláírás.) LemezD ár—Siket némák 3:1 (2:1) Meglepetés volt a siketnémák szép játéka, akik érdemelten iii vesztették el ezt a meccset, me­lyen a lemezgyáriak feltűnő gyengén szerepeltek. Mise után, 11 órakor megkez­dődött a tábor csapatainak disz- rnenete Moscicki elnök elolt. Először azok a felnőttek vonul­tak fel egy tábornok vezetésé­vel, akik a múltban voltak cser­készek, utánuk jöttek a cserkész leányok, itt is előbb a külföl­diek, aztán a lengyelek. A len­gyel csoporLok mindegyike a maga különleges kiképzésének megfelelő jelvénnyel, vagy esz­közzel vonult fel (vöröskeresztes mentők, gázvédelemre berende­zettek, vizicserkészleányok eve­zőkkel stb.). Persze a sok éles- szemű huncut fiú azonnal észre­vett valamit, amire megtehette a maga megjegyzését. Jött pl. egy leánycsoport egyes sorban hosszú kötelet tartva s hallom az észrevételt: »Száz liba egy sorban.« Vagy amikor elvonul­tak már a nagyobb cserkész­leányok is, azt mondja egy be­tyár: »Most jönnek a mamák a gyerekkocsikkal.« Hát ilyen apró, ártatlan komiszkodások tették egy kissé élénkebbé a vá­rakozás egy h an g ús ág á t. A leányok után következett a fiúk diszmenete. Itt a magyar kontingens volt az első, úgy jött a többi külföldi, végül a lengye­lek. A magyarok zenekara a pat­togó Rákóczi-indulóval, a lobogó zászlóerdő, a fegyelmezett me­netelés ismét és ismét magyar­barát tüntetésre adott alkalmat (a csehek és oláhok bosszúsá­gára). Délután 2 óra már el­múlt, mire visszatértünk tábo­runkba. Nem is csoda: 30.000 cserkész elvonulása sok ideig tarl még abban az esetben is, ha — mint most — 6-os sorok­ban menetelnek. Visszaérkezés után folylaituk a táborépitésí — elsősorban konyha — munkát, azonban egy újabb zápor lehetetlenné tette minden igyekezetünket. Ebédet s vacsorát aznap a tisztiraj biz­tosított részünkre a vasúton tévő konyhakoesiról. A késő délutáni órákban (eső­ben persze) meglátogatta tábo­runkat Hóry András, varsói kö­vetünk, kit zenekarunk pattogó indulókkal fogadott. Az időjárás általápan igen próbára telt ben­nünket; olyan volt, mint ami­lyennek vitéz Temesy Győző elő­re beharangozta. Ugyanis ami­kor ő a húsvéti szünidőben itt járt, hogy megbeszélje véglege­sen a résztvélel dolgát és meg­szemlélje a táborhelyet, azt a kérdést telte fel, hogy milyen itt az időjárás júliusban. Erre a lengyel cserkészvezetők össze­néztek s elneveti ék magukat, vá­laszt azonban nem adtak. Hát ilyen volt az időjárás. Krakói és czenstochowni tartózkodásunkat leszámítva, mindennap esett az eső — gyakran ömlött is —. Ez azonban természetesen nem za­varta semmiképen sem a tábori életet, legföllebb egy kicsit pró­bára tette a cserkész türelmét. Mi bírtuk s végre is az idő únta meg: mire hazajövet átléptük a Kárpátokat, meg is szűnt az eső. 15-én befejezhettük végre ki­tűzött tábori építő munkánkat s elfogyaszthattuk az első saját- főztű ebédet. Kicsit kozmás volt ugyan a káposzta, dehát oda se neki! Egyébként bőséges volt az élelmezés, — különösen vaj volt sok, — de hát kissé lengyeles volt. ^.eszta, gyümölcs igen hiányzott. Tésztát csak úgy ké- jjope 9iqs9A9j e, Agoq tyuujjoipizs makarónit külön főztük meg saj­tos tésztának. Gyümölcsöt mind­össze háromszor kaptunk: egy­szer fekete áfonyát (a fiúk leg­nagyobb része sohse látott ilyet), ez igen jó volt; kétszer meg igen szép, de igen izetlen ringlót... persze ezt igen módjával, hogy meg ne ártson, ami nem is csoda, mert az ilyen gyümölcsöt itten nem kilóra, hanem sze- menkint árusítják. Táborozásunk alatt (július 14- 23) a fiúk különösen arra hasz­nálták fel az időt, hogy táboro­kat látogassanak, ismerkedjenek, és barátkozzanak. Az árvalány- hajas magyar fiúkat mindenütt a legnagyobb szeretettel fogad­ják, ott tartják uzsonnára, va­csorára, amit mi is tőlünk telhe- tőleg viszonozni igyekezünk. Megindul a »csencs«-elés. Az árvalányhaj hihetetlenül kapós. Mindenkinek »pjurko« (toll) kel­lett s egy csőkkor árvaiányhaj- ért képes volt bármit áldozni. Cserkésznyakkendők, metyeneE értéke 3—8 zloty közt változik, cseréltek gazdát egy-egy árva- iányhajért. Természetes, hogy a fiúk a harcerkák táborát láto­gatják a legszivesebben (har- cer = cserkész, harcerka = cser­készi ány) s a kis hamis lengyel cserkészleányok igen sok »pjur­ko«-! csencselnek a fiúktól... igaz, hogy a fiúk jártak jobban; cserkészboltunk ugyanis paran­csot kapott a magyar táborpa­rancsnokságtól, hogy csakis raj­parancsnoki igénylés alapján és csakis magyar cserkésznek ad­ható ki árvalányhaj. Ezzel ele­jét vette annak, hogy az árva- iányhaj rövidesen kifogyjon, de különösen azért tette ezt, hogy a magyar fiúk olcsó »csencs«- tárgyhoz jussanak. Fogyott is hihetetlen mennyiségben az árvalányhaj s a táborozás vége felé sok kalap volt enélküi..., de hát a harcerka bájos moso­lya ... s a magyar cserkész szive!... Meg is született a nóta: „A cserkésznek elázott a kalapja; Nem is régen pjurko díszlett még rajta! De a pjurkot elszedték a leányok, a kis [harcer leányok De a cserkész nem haragszik reájok!“ Dehogy haragszik, dehogy!... Mikor a lengyel cserkészlányok — a harcerkák — olyan helye­sek, olyan ügyesek s ami fő, mint cserkészek is elsőrendűek. Cserkésznevelésük a nemzeti munka és nemzetvédelem jegé­ben folyik. Egyik arénatéri sze­replésükön olyan gázvédebni be­mutatóval leptek meg, hogy majdnem leguriiitunk a tribün­ről áhnélkodásunkban. Ez igen! Ez leánycserkésznevelés! A többi része is ilyen: mentés, elsősegély- nyujtás, háztartás, dalok, nem­zeti táncok ápolása. Igen-igen,

Next

/
Thumbnails
Contents