Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-07-24 / 57. szám

awv ára 12 fillér 49-ik évfolyam 57. szám Vác, I935 julius 24 VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, meglelenlk hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: í'ldyben egy negyedévre ..........................................3 P — f I ÉS LAPTULAJDONOS: I Vác, Széchenyi-utca és Csányl-úí sarkán. Telefon 17. Vidéken egy negyedévre ..........................................3 P 50 f I siK'llí’VI Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, Egyes szám ára..................................................................12 fillér j M JL j díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Mit parancsol az új erdőtörvény a kirándulóknak Augusztus 1-én lép életbe az erdőkről és a természetvéde­lemről szóló 1935: IV. tör­vénycikk. Mivel az új törvény több olyan rendelkezést tartal­maz, amely az eddigi törvény­ben nem foglaltatott és szoros összefüggést képez a kirándulá­sokkal s a turisztikával, célszerű­nek látjuk e szempontból a tör­vény idevonatkozó részét ismer­tetni. A törvény hatodik cim alatt szorosan körülírja a természet­védelem tárgyait és ezen intézke­dés egyformán kötelező az er­dőtulajdonosra, valamint a kö­zönségre is. A védelem alá tar­tozó helyek és tárgyak megron­gálása büntetést von maga után. Védelem alá vannak helyezve: »azok a helyek és természetnek azok az alakulatai, amelyekhez történelmi események emléke, vagy hagyomány fűződik, továb­bá, amelyek műemlékek termé­szeti alapzatául vagy diszéül szolgálnak; természetnek azok az alaku­latai, amelyek tudományos vagj^ különlegességüknél fogva érié­kesek (pl. a N ász assz ony-h au­láiig ja a Nagyszálban); olyan tájrészek, sőt egész tá­jak is, amelyek tájképi szépsé­güknél, vagy egyéb természeti tulajdonságaiknál fogva a ter­mészetélvezel (természetjárás, turistaság, kilátás és tartózko­dás) vagy testedzés szempontjá­ból becsesek.« Védelem alá esnek továbbá a források és patakok, amelyek­nek vize vadon tenyésző állatok számára nélkülözhetetlenek.« Végül védelem alá tartoznak a kivesző félben lévő állatok és növények is. Büntetendő cselekményt ké­pez a jogosan alkalmazott útjcl- zés, táblák stb. megrongálása és bepiszkítása, szemetelés, forrá­sok és patakok beszennyezése, égő gyufa, szivar és szivarvég eldobása és a nyílt tűz rakása is. Ugyancsak tiltott dolog élő gályák tördelése és a facsemeték kivágása. A tilos, meg nem engedett utakról köteles mindenki tá­vozni, illetve a tilos területet el­hagyni, amint erre illetékes kö­zegtől felszólítást kap, különben erdei kihágást követ el. Az ismertetésből különösen a szemetelés és forrásszennyezés­ről szóló rendelkezésre hívjuk fel nyomatékosan a kirándulók figyelmét, mint olyan cseleke­detre, amely nemcsak bünteten­dő, hanem az illetők intelligen­ciájának fokmérője is. Az r. kát. eg^háztanács megalakult Vasárnap tartotta a most meg­választott r. kát. egyházközség közgyűlését, melyen a követ kező egyháztanácsot választot­ták meg: Egyházközségi tanácso­sok: vitéz Baintner Ernő, Bernát András, Bódy János, Dercsényi Dezső, Dukai Kornél, Fazekas Károly, dr Hornyánszky Zoltán, dr Hörl Péter, dr Huber József, Jávol István, dr Kesztler István, dr Karay-Krakker Kálmán, Krá lik József, dr Magos Lajos, Maloveczky József, Menzyk Gyula, Intzédy-Meiszner János, Nagy Sándor, vitéz dr Nyerges Gyula, dr Pohl Sándor, dr Pull- mann Károly, Quell Rudolf, dr Ruszthy-Rusztek Lajos, Szakácsi Sándor, Szentgyörgyi Gusztáv, Széli Ferenc. Szigvart János, Vogel Mihály. Póttagok : Borbély József, dr Czóbel István, Békési Károly, Pásztor József, Szerényi Ferenc, Mikóczy János, Vattyai Vatter Ferenc, Hídvégi András, Krizsek György, Pápa István. A felszólamlási bizottság tagjai: dr Gurszky Rezső, Kiss János, Bernát András, Gergely József. Számvizsgálók: Nagy Sándor, vitéz Karay Béla, vitéz dr Nyer ges Gyula. Igazoló bizottság: Szigvárt János, Meiszner Rudolf, Wolkóber János. Huguszfus 4: Anyák-napja Vácon „Lakáskeresek“ címen jeleni meg a Pestvidéki Nyomdában egy hónappal ez­előtt a székesfővárosi májusi Anyák Napjára: Kulcsár Ilona szívből fakadt hatásos beszéde. A vádiak szerető figyelmébe ajánljuk a fővárosban immár elterjedt és sok váci család köré­ben is szívesen látott, példá­nyonként 10 f-ért, csoportos rendelés esetén 6 f-ért árúsított lelkes, úttörő munkát. Jövedel­mét a Szerző csatolja a váci Hétkápolna orgonája javára. Teljes vasárnapi munkaszünetet! Aihén, 1935 július 20-án A V. H. nagyon helyesen tette, amidőn körkérdés formájában informálta az olvasóközönséget az érdekeltek véleményéről a va­sárnapi munkaszünetet illetően. Mint minden nagyfontosságú kérdésnél — és ez valójában nagyhorderejű dolog, — úgy en­nél is pro és contra oszlottak meg a vélemények. Mi is a célja a vasárnapi mun- kaszünetnek? Távolról sem val­lási, hanem pusztán szociális szempontból kell ezt a kérdést boncolgatni. Kinek árt a vasárnapi munka- szünet? Kereskedőnek? Iparos­nak? Azt hiszem, hogy egyiknek sem! Nem hozom fel főérvnek, pedig ma, sajnos, aktuális len­ne —, hogy a mai rossz viszo­nyok mellett okvetlen elegendő a vásárlóközönség szempontjá­ból, ha minden másnap nyitna ki a kereskedő. Hisz, sajnos, a kereskedők naphosszat ülnek a pult mellett, az üzlet előtt, ahol újságolvasással és sopánkodás- sal töltik napjaikat. De van ennél sokkal fonto­sabb ok is. Köztudomású dolog, hogy a civilizált népek egyetlen rabszolgája: a kereskedő és a kereskedő-alkalmazottak. Az ipa­rosok, gyárimünkások, napszá­mosok ősrégi szokás szerint szombat este leteszik a szerszá­maikat és azt hétfőig kézbe sem veszik. Ezzel szemben a keres­kedő az, akinek évtizedeken ke­resztül egy szabad napja sincs! Ez elég helytelen volt a régi békeévekben is. De azért akkor könnyebben el lehetett viselni ezt, mert az emberek nem voltak annyira idegesek. Ma azonban egészségügyileg is eminens érde­ke az adóktól, a kétségbeejtő üz!- íeti pangástól agyongyötört és elcsigázott kereskedőnek, hogy egy héten egyszer pihenni tud­jon! Biztosan sokan fogják azt mondani, hogy eleget pihennek a kereskedők egész héten át a sok semmittevéstől. Hát ez egy óriási tévedés! Mert a semmit­tevés uem pihenés a komoly ember számára, hanem egyene­sen őrjítő! Nagyon helyes volt a V. H.- tól, hogy egy zsidó kereskedőt is megkérdezett ebben az ügy­ben, Fenyő úr személyében. Igen örülök, hogy a teljes munkaszü­net mellett kötötte le magát. Csu­pán nyilatkozata végső következ­tetését tartom elhamarkodott­nak. Azt mondta ugyanis, hogy a zsidóval]ású kereskedők nagy­része ki fog nyitni szombaton. Hát erre semmi szükség sincs! Hogy miért? Majd megmagya­rázom. A vallási hagyományokhoz hű zsidók a szombat megtartásával egynapos hátrányba kerültek a keresztény társaikkal szemben. Ezt önszántukból tették és soha sem panaszkodtak emiatt. Változnék-e a helyzet a meg­jelent kormányrendelet 100°/o-os végrehajtásával? Egy cseppet sem! Mert így is az lenne a hely­zet, hogy egy nappal kevesebbet tartanak nyitva, mint a másval- lású kereskedőtársaik. Hiszen a vasárnapi munkaszünet betartá­sa egyformán kötelező minden­kire. Tehát abból senkinek sem: lehet kára! De Pesten is több­ezerre tehető azoknak a zsidói­val] ású kereskedőknek a száma, akik szombaton is, vasárnap is — a Pesten régóta érvényben levő rendelet következtében — zárva tartanak. Az egészet tehát csak egy jól kitervelt kifogásnak tartom és nem hiszem, hogy többen len­nének a zsidó kereskedők kö­zött, akik csak valamilyen alka­lomra várlak volna, hogy a rég- óhajiott vágyukat, a szombat megszegését elérhessék. Nyugodjunk meg, hogy sem kereszténynek, sem zsidónak, sem kereskedőnek, iparosnak és a vásárlóközönségnek nem hát­rányos ez a rendelet! Ha már kritizálni 'akarjuk, akkor csupán egy dolgot lehetne felemlíteni, hogy a kormány még nem valósította meg a kö­telező szombat déltől hétfő dél­előtt 1Ü óráig való üzlet- ésgyáif- zárást! Kereskedő és iparos urak! Le­zárni ezt az ügyet véglegesen és lezárni az üzleteket vasárnapon- kint! Loving er József ¥á €i liáatulajdoreosok ! A pénzügyminiszter méltá­nyolva a magyar épitőiparosság kérését, a házadómentességi ked­vezményeket a vidékre is ki akarja terjeszteni, máskülönben a magyar építőipar elpusztul. Minden város más és más mérvű adómentességet kap, egyiknek kisebb, másiknak nagyobb terü­letre engedélyezik, valamint a műszaki felvételek sem lesznek mindenütt egyformák. A gü&SSSaz: fags?!a!€déBu'tánja A váci MANSz elnöksége érte­síti tagjait, hogy legközelebbi fagylalídélutánját julius 25-én délután fél 8 órakor tendezi meg a Városi Kioszk dunaparti terraszán. Az elnökség meghívja és várja tagjait és vendégeit.

Next

/
Thumbnails
Contents