Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-07-21 / 56. szám

E ára 12 fillér 49«lk évfolyam 56. szám Vác, 1935 július 21 waMMggaaavjattaa— VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megfelenlk hetenként kétszer: smdénés vasárnap ELŐFIZETÉSI ARA: Hsiyben egy negyedévre ..........................................3 P - I Vidéken egy negyedévre ........ 3 P 50 f Egyes szám ára..................................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: ÖERCSÉKYI ÖEZS6 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányl-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyílt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Nincs uborkaszezon. A buda­pesti lapok hasábos cikkekben számolnak be a drágaságról és minél inkább megyünk be a szárazságba, annál vastagabb cimbetükkel fenyegetik a drá­gaságot és nem tudják, hogy annak hidra-feje van. Ha egyet elvágnak, kettő nő ki helyette. Tegnap már nyilvános értekez­leten fenyegette meg a minisz­ter úr ő excellenciája, meg a sok élelmezési diktátor, de sem én, se te kedves olvasó, nem láttál egyetlen megijedt eláru­sítót sem a váci, sem a buda­pesti piacokon. Egyetlen orvos­sága van az összes magyar piacokon a nagy drágaságnak : a kiadós, jó eső ! Ha ez meg­érkezik, miniszteri processzió nélkül visszahúzódnak az árak azokban a terményekben, me­lyekből még lehet termés. Nem elmélkedést vár azonban az olvasó, hanem beszámolót: milyen drága a váci piac, mely­ről háziasszonyaink egyszerűen kijelentik, hogy kibírhatatlan. Mindenekelőtt, ami szembe­tűnik, konstatálni kell, hogy ma már nem olyan nagy a nagy­maroskörnyéki és a gödökvidéki nyaralók váci piacra való tör- tetése, mint a múltban. Ennek két oka lehetséges: vagy keve­sebb a nyaraló, vagy drága a váci piac. Tessék ezekből vá­lasztani, de az bizonyos, az idén nyáron nem hallottam a váci háziasszonyok ajkáról a más években megszokott stereo- tip választ: a nyaralóknak semmi sem drága, mindent fel­vásárolnak ! Bizonyos, hogy úgy tizóra tájon hetipiacos napon nem látunk a vonat felé iparkodó telt kosarakat, mely alatt egy- egy nyaraló nyögött kéjesen. De a mi háziasszonyaink arca sem telt, sem megelégedett, piacról teli kosárral hazajövet. Most érkezik a riporter a konstantintéri piac közelébe. Más években ilyenkor halomban állott a zöldbab, káposzta, tök, paprika. Most egy kis kupac előtt áll a bolgár, vagy a kofa. Ritkán egy-egy falusi. Minden­kinek van vevője, a kupacocs- ról gyorsan tűnnek. Ha nagyobb halom burgonya, tök, zöidség terpeszkednék pénteki napokon piacunkon, egész bizonyos, hogy olcsóság lenne. Nincs kinek, mivel konkurálni. Nincs árú! Feltűnik a kövezetre állított rozzant mérleg. Vájjon kinek javára mér ? Aligha a vásárló­nak ! Mennyire kellene a váci piacra és főkép, mikor a piaci cikkek oly drágák, egy-egy hatósági mérleg, melyet fillé­rekért elkezelne rokkantaink közül egyik szívesen. Ritkaságot látok : sárga diny- nyét! Az igaz, hogy belefér a markomba. Talán szégyenkezik az ára miatt. A bolgár felkacag, mikor mondja: nyolcvan fillér kilója! Hozzáteszi: tegnap kilencvenért mértem, mégis mind megvették. Mellette idei paradicsom kínálja vérvörös húsát. De drága. 50-60 fillérért mérik kilóját. Zöldpaprika is szerénykedik. Pedig nincs oka rá: van ára. Hat filléren alul nem kapható piaci elárusítónál. De akadt egy falusi gazda, aki zsákból öntötte a szép szerb paprikát és hármat adott tízért. Volt is vevője. Zöldséget tizen­hatért mérték párját, szegény kicsi féreg, alig-alig arasznyi, nem tudott megnőni. A fegyház is kivonult hatalmas kosaraival. Telve minden jókkal. Az asz- szonyok szomorúan konstatál­ják, hogy nem árszabályozó, mert mindent olyan áron ad, amilyenen a piac bármelyik sarkában vásárolható. Hentesek dús sátra előtt alig van vevő. Nem szezonjuk. Látok olyan babot, mely máskor szeptember­ben jelenik meg. De látni zöld babot, melyet — áztatnak. Azt mondják : frissítik és a váci piaci biztos, vagy rendőr vállat­vonva elmegy mellette. A ká­posztából vizet lehet csavarni, szintúgy a kelből. Harminc fil­léres ár mellett tizet vízre szá­míthatunk. Andor Károly soha se gondolta, hogy ilyen jó áron el lehet adni a vízvezetékit. No a tejfeles, túrós piac, ami­nek csak nem tudnak (vagy nem akarnak ?) jobb helyet a nagytakarék előtt levő járdánál! Pedig a boltok de tiltakoznak a szűk, kényelmetlen elhelyezés miatt. Nagy Sándor nem hallja. Ez a piac az újpesti élelmiszer­vizsgáló állomás kiküldötteiért kiált. Városi orvos kevés. A vajban fele viz és iró, a tejföl­ben lisztcsomók. Hej, ha egy­szer megvizsgálnák, de lenne futás! Miért is nem adnak ingyen szállást az újpesti vegy­vizsgálóknak ? Megyek a csirkepiacra. Jól megúszom az átkelést, mert az őrült kerékpáros csak a ruhá­mat kapta el. (Láttam e szűk helyen kosaras asszonyt feldön­teni. Muszáj vadul hajtani, vagy épen hetipiacos napon erre hajtani ?) Halasok kibírhatatlanul drá­gák. Ugyan k. Füredi néni, mind ahányan vannak, meg tud­nák mondani, miért két pengő a közepes nagyságú ponty kilója? Talán azért, mert a szomszédban álló kofák a drága kukoricát okolják a csirke drá­gasága miatt ? Valamirevaló csirke két pengőnél kezdődik. Nem is nagyon vásárolják. Fel­jegyzem noteszembe : nem kell a baromfi, azért szaladgál olyan sok olcsó tyúk! Ezen a piacon minden állat kofakézben van. Ma hallottam, hogy Boris néni behozott reggel fél 7 órakor öt pár kacsát és a kofák vették meg. Náni, a János felesége! Ez is kofa lett, pedig adót se fizet, igazolványa sincs. Addig, mig itt rendet nem te­remtenek, nincs olcsó csirke­piac ! Egyetlen asszonyt láttam kosárban csirkével távozni. Egyiknek nagyon kókadt volt már a feje. Az asszonyok mond­ták is neki, hogy döglött. De­hogy döglött, csak elalélt a nagy melegben! — mondja, aki viszi. Döglött biz az ! — szólal egy kedves hang, döglött, mint ez a világ ! Nézem, ki oly szel­lemes, hát a kis Köviné. A Mágnás Miska Marcsája meg­szólalt és nevettek. Ez legalább ingyen volt. Felfedeztem, hogy a Szenthá­romság-szobor körül most a malac a legolcsóbb. Egyetlen egy se volt kofánál. Bezzeg ősszel és télen ! De most kettő- negyvenértháromkilósat lehetett venni. Hazafelé menet konstatálom, hogy a pesti piacot a drágaság, a vácit a drágaság és a kofa nyúzza. Nehéz kibírni. Mégis hát milyen drága a pia­cunk ? Kedves asszonyom, erre azzal felelek, hogy tegyen pén­teken tiz pengőt az erszényébe és menjen ki a váci piacra. A zsebtolvajokat már elfogta a rendőrség, ne féljen. A drága­ság majd kiolvasztja, mielőtt kosara igazán megtelne.------i—-----­arcgoi fs*©nl:hair*fíóSök a váci testvérekhez Kedves és szép figyelemben volt ré­szük a váci frontharcosoknak, akik a mült héten egy kis küldöttség élén üd­vözölték a hajón átutazó Svvf. Asliwen- den ezredest, aki az angol frontharcos szövetségnek az elnöke. Ebből az alka­lomból Swf. Ashwenden angol ezredes az őt fogadó frontharcos szövetség váci vezető tisztjéhez, Zsivánovits József szkv. őrnagyhoz a következő sorokat intézte: A Vácon élő Frontharcos testvé­reimnek úgy az angol Frontharcos­szövetség, mint a magam nevében hálás köszönetéin óhajtom kifejezni azért a kedves fogadtatásért, mely­ben gyönyörű hazájukban bennünket részesíteni méltóztattak. Reméljük, hogy az őszinte és ál­landó barátság ösztönözni fog ben­nünket arra, hogy a jövőben váll váll mellett a béke és a jólét érde­kében dolgozzunk. Swt. Ashwenden Ruszihy-Rusztek — tanfelügyelő Padányi Emil, Pest vármegye kiváló tanfelügyelője szabad­ságra ment és szabadságáról már nem tér vissza hivatalába, mert nyugdíjba vonul. Helyére a közoktatásügyi miniszter Ruszthy-Rusztek Károly bajai kir. tanfelügyelőt helyezte át, ki uj hivatalát Budapesten au­gusztus elsején már el is fog­lalja. ICines rend 2 A közüzemeket felülvizsgáló országos bizottság képviselői sort kerítettek Vácra is, hogy belenézzenek azokba a száma­dásokba, melyeket a közüzemek állítottak fel és amely közüze­mek a polgárság pénzéből van­nak fenntartva. Már három hét óta itt szorgalmaskodik ez a vizsgálóbizottság, melynek élén Kobulszky postafőtanácsos áll és melynek figyelmét a legki­sebb adat sem kerüli el. Nem­csak a számszerű adatokat vizs­gálják meg, hanem minden kö­rülményre felvilágosítást kér­nek, egyúttal véleményt is nyil­vánítanak arra nézve, hogyan lehetne olcsóbb adminisztráció­val olcsóbbá tenni a polgárság teherviselését. A vizsgálóbizott­ság eddig megvizsgálta a vám­kezelést, ugyancsak több évre visszamenőleg átnézte a rév- és helypénzkezelést, vizsgálatot tartott a villamosüzemnéi, vala­mint Vác város vízmüveméi is. Nagyon érdekes lenne a szak­értők véleményét olvasni, mint vélekednek Vác város közüze­meiről. Egész bizonyos, hogy van véleményük a takarékosságról, ami hirtelen talán fáj is, de ké­sőbb nyilvánosságra kerülve és azokat a' polgármester a köz­üzemeknél végre is hajtatja. Mindezideig a vizsgálóbizottság­nak csupán egy elejtett vélemé­nyéről tudunk, mely szerint a városi vízműveknél kínos ren­det tapasztalt. A Fűteje — csónakokat vontat Kitűnő ötlete támadt a város­házának arra, hogyan kell ide­genforgalmunkat növelni. Buda­pesten és kapcsolt részein ma már harmincezer csónak járja a vizet s ezekből vasárnap és ünnepnap sok ezer evez a Du­nán felfelé. Rendesen szomba­ton délután indulnak vikken- dezni, de a forró napsugár el­Inspeteció a elrúgaváci piacon

Next

/
Thumbnails
Contents