Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-07-14 / 54. szám

E ára 12 fillér 49-5k évfolyam 54. szám Vác, 1935 Julius 14 w Politikai és társadalmi hetilap, megfeieník helenkéná kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: H«lyben egy negyedévre ................................... . 3 P — f Vidéken egy negyedévre ..........................................3 P 50 I Egyes szám ára..................................................................12 fillér gsaaeBnwww FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: »EBCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyl-utca és Csányl-út sarkán. Telefon 17« Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyílt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő« A vasárnapi munkaszünetről szóló új rendelet két pártra osztotta Vác kereskedő és íparostársadalmát Lényegében fontosabb rendelkezés az utóbbi években nem jelent meg a vasárnapi munkaszünet uj rendelke­zésénél, melyet a Váci Hírlap szerdai száma az eseményhez méltóan bő részletezéssel közölte. Akkorra már a váci kereskedő és iparos társadalomi forrongásban volt és két pártra sza­kadva kétfelekép magyarázta a ren­deletet Vácra vonatkoztatva. Abban mindenki megegyezett, liogy az uj vasárnapi munkaszüneti rende­let szigorítást akart és szűkiteni az engedékenység határait. Vácra azon­ban ez a szigorítás nem szól és szinte a statusquot tartja fenn. Mint utóbbi értesüléseink szólnak, csak ideiglene­sen, mint az alábbiakból kiderül. Az iparosok és a kereskedők nagy része ugyanis örült annak, hogy tör­vényes rendelkezés végre pihenő na­pot rendel részükre, ami eddig a szó igazi értelmében nem volt. Tévedés azt hinni, hogy ennek a zsidó vallá­si: kereskedő polgáraink nem örültek. Igen is, nagy örömmel fogadták a teljes vasárnapi munkaszünetet, amint a következő kis beszélgetésből is ki­derül. Megkérdeztük Fenyő Ernőt az Egyesült-cipő tulajdonosát, ki úgy hitközsége, mml a kereskedők társa­ságában élénk szerepet vállalt. Így fe­lelt:- Az új rendelet az egész vasár­napi pihenőt rendeli el, aminek mi, zsidó valláséak is örvendünk. Mert eddig nem volt pihenőnk. A szom­bati nap egyházi ünnep, különféle le­kötésekkel és kötelezettségekkel. Va­sárnap pedig egy-két órára ki kellett nyitni már a konkurrencia miatt is, tehát megint nem volt pihenés, vagy szórakozás. Két napon át azonban zár­va nem tarthatunk. Az uj rendelet­nek az lesz tehát a következménye, hogy számos zsidó kereskedő, ki ed­dig szombaton zárva tartott, a teljes vasárnapi munkaszünet miatt szomba­ton nyitva fog tartani. Még igy a kereskedők egy része a megoldást megtalálta, meg kell val­lani: a nagyobb többség, az, mely a régi őrt. izr. hitközségbe tartozik, ezt nem fogadta el és más expedicust keresett. Nekik a vasárnapi boltajtó kinyitása életszükség lett, mondották és rögtön megindult a munka, hogy a julius 14-én már életbe lépő ren­delet a 'mai állapoton ne változtasson. Utat talállak Karay-Krakker főispán­hoz is, aki csakhamar nyilt és egyenes választ adott, mondván: nem kiván semmiféle befolyást gyakorolni a dön­tésre, mert a munkaszünetről szóló rendelkezés világos, csak végre kell hajtani. Nem érdektelen megírni, hogy a vasárnapi árusítás fentartásához csat­lakozott Quell Rudolf az ipartestület elnöke is, aki állás- foglalását a következőkben indokolta: Az iparosság oly nyomorult helyzetben van, hogy minden alkal­mat fel keli használni arra, miszerint árulhasson. A vasárnapi piaci kirako­dás jövedelmi forrása iparostársaim­nak, ezt tehát nem szabad tőlük el­vonni. Azzal érveltek előtte, hogy ha va­sárnap minden iparos üzlet zárva lesz, senki sem megy ki portékájával a piacra, úgy az iparosság nem fog károsodni, mert más napon eladhatja gyártmányát. Nem fogadta el és csat­lakozott azoknak a táborához, mely a vasárnapi árusítást kívánta. Most már meg kell magyaráznunk, hogyan történhetett a vasárnapi mun­kaszünetről szóló rendelet kétféle ér­telmezése? A rendelet egyik szakasza kimond­ja, hogy azokban a megyei városok­ban. ahol vasárnap hetivásár van, az üzletek nyitvatartása két óra. de a vasárnapi hetivásárnak másnapra való áttétele iránt meg keli tenni a lé­péseket. Az a kérdés tehát: van-e Vácon vasárnap heti­vásár ? Mert ha van, akkor el van intézve a kérdés, az üzletek nyitva tarthatók, ha pedig nincs, úgy a boltredőnyö- ket lehúzva keli tartani! A teljes vasárnapi munkaszünet vé­delmezői azt mondották, hogy nincs. Erre mutat az is, hogy minden év­ben kiadják a városházáról a vásári naptárnapok rendjét, melynek befe­jezése mindig igy szól: Ezenkívül a hét minden keddjén és péntekjén he­tivásár. Ezt a hirdetményt a polgár- mester nevével jegyezte és hitelesítet­te. Az ellenpárt azt mondotta: van hetivásár vasárnap, benne is van a szabályrendeletben. Menjünk tehát ennek őréhez Gurszky Rezső dr főjegyzőhöz, ki ezeket mondja: — Ami szabályrendeletünk 1886- ban kelt és nyert belügyminiszteri jó­váhagyást. Ebben az foglaltatik, hogy kedden, pénteken hetivásár van Vá­con, vasárnap pedig hetipiac. Soha senki nem kérte a képviselőtestület­ben, hogy vasárnapot vegyük fel he­tivásárnak a szabályrendele'tbte s miu­tán nem volt kérelmező, nem is kel­lett az 1886-ból származó rendeletet megvá! toz latnunk. Meg kell állapítani pártatlanul, hogy a vasárnapi hetipiac méreteiben ha nem is haladja a pénteki hetivá­sárt, nagyságban, főleg nyáron, mi­kor a sok nyaraló betódul piacunk­ra, el is éri azt. Hogyan lett ily nagy forgalom vasárnap néhány órájára? Vác békés polgár-város volt hosz- szú évszázadokon át, amikor utcáira nagyobb élénkséget kedd és péntek hozott. Régi váciak még emlékeznek, hogy a keddi hetivásár egy cseppet sem különbözött a péntekitől. Mind­kettő egyformán népes volt. Mégis hogyan sorvadt el a keddi hetivásár forgalma? Vácon gyárak te­lepedtek meg, melyek szombaton kezdték fizetni munkásaikat, akik igy vasárnap délelőtt vásároltak be egy hétre valót. A munkás tömegek meg­növelték a vasárnapi piacot, melyre mind többen jöttek be a nyaralók is, mert a váci piac mindig olcsóbb volt a nagymarosinál, verőceinél. így a keddi hetivásár elsorvadt, megnőtt a vasárnapi hetipiac. A kereskedők egyik pártja, mely a vasárnapi árusításnak ilyenformáit va­ló fentartását kívánta, Starnberger Rezsőhöz a kereskedők egyesületének elnökéhez fordult, hogy mindent tegyen meg ér­dekükben. Az elnök ezeket mondotta: A mai adózási viszonyok között öt nap alatt az adóra valót és a inegj- élhetés költségeit nem tudja megke­resni a váci kereskedő. Találni kell tehát olyan megoldást, mely a kereseti lehetőségeket növeli és a munkaszüne- tes rendeletben lefektetett elveket nem bántja. Közben, ha megkésve is, ha hal­kabban is, de hallatta szavát az a párt is, mely semmi másra nem tekint, csak a teljes vasárnapi munkaszünet megteremtésére. Meiszner Gyula a Meiszner Rudolf-cég tagja igy nyi­latkozott :- Csodálatos, hogy a keresztény Magyarország vidékén még ez ideig nem lehetett pihenővel megülni a va­sárnapot. Nekünk pihenő kell, egész heti robotolás után. Most elérkeztünk a vasárnap megszenteléséhez, az uj munkaszüneti rendelkezéssel. Miért akarják megakadályozni, hogy egy hé­ten egy napot pihenhessünk? Mi ki­jelentjük, hogy mindent el fogunk követni, hogy vasárnap minden üzlet zárva tartson. Ezek után az olvasó nem is gon­dolná, hogy a vasárnapi nyitvatartás mennyire foglalkoztatta a kedélyeket. Úgyszólván másról nem is volt szó, a váci kereskedő, sajnos, nagyon ráér egész nap, tehát csak ezt a kérdést vi­tatta: kinyitunk, vág}7 bezárunk-e va­sárnap? Ilyen izgatott hangulatban kereste fel Starnberger Rezső és Quell Ru­dolf a kereskedők és az iparosok kép­viselői csütörtökön Ruszthy-Rusztek Lajos dr polgármestert és egyenesen döntést kértek a nagyfontosságú kérdésben. Hivatkoztak arra, hogy az uj rendelet már vasárnap életbe lép, idejekorán kell tehát tájékoztatni az érdekelteket, hogy károsodás nélkül megállapíthas­sák viselkedésüket. A polgármester Nagy Sándor fő- számvevőt hivatta. Ő a városi regálék kezelője, az ő véleményét akarta is­merni, mielőtt döntést hoz a vasár­napi nyitvatartási árusítás kérdésében. Nagy Sándor kifejtette, hogy vasárnap Vácon heti­vásár van, mely igen sokat jövedel­mez magának a városnak is. Ha tehát a kirakodást és az eladást korlátoznák, úgy azt helypénzben, vámban nagyon megérezné a város pénztáríaj s a hiányft nem is tudná másból pótohii. A polgármester erre kijelentette, hogy a vasárnapi munkaszüneti ren­deletnek az a része érvényes Vácra, mely kimondja, hogy két órán át va­sárnap reggel az üzletek nyitva tart­hatnak, piacra kirakodás lehetséges. A polgármester döntése nem végleges hangoztatta nyomatékosan, mert még ma, csütörtökön felkeresi a kereske­delmi minisztérium törvényelőkészítő osztályát és utasítást kér, mely ha más lesz, mint a váci gyakorlat, úgy ő is más határozatot fog hozni, melyet pénteken nyilvánosságra fog hozni. A polgármester még a délelőtti vo­nattal bement Budapestre és azonnal a kereskedelmi minisztériumot keres­te fel. Itt kijelentették előtte, hogy a miniszter az uj rendelet pontos végre­hajtására nagy súlyt helyez, figyeli, hogyan válik he az életben s mind­azokat, melyek intenciónak ellent­mondanak, új rendeletben módosíta­ni fogja. A. polgármester tehát engedélyezze a vasárnapi nyitvatartási, augusztusban uj rendelet jön ki, mely a vasárnapi hetivásár ügyét véglegesen rendezni fogja. A polgármester ezzel jött haza és végrehajtja a kereskedelmi miniszter elhatározását, de egyben nyomatéko­san hangoztatja, hogy a váci állapot ideiglenes, augusztusban új rendelkezés jön a vasárnapi munkaszünet végrehajtásá­ról. nnrrr«Tw «-nrriniw — l 1 7» r-viarri-nw*>»w — —— • — " - —— Ma, a Váci Ipartestület nyári muEafsiia a Löházban d. w« 4 érától számos szórakoztató versenyekkel ás Játékokkal ssssssá™

Next

/
Thumbnails
Contents