Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)
1935-05-29 / 42. szám
E ára 12 fillér 49-ik évfolyam 42. szám íiác, 1935 május 29 VÁCI HÍRLAP S^olltlkail és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: £ä«Iyben egy negyedévre ..........................................3 P — I Vidéken egy negyedévre ............................. 3 P 50 f ügyes szám ára..................................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: RERCSÉÜASTI REZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányl-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyílt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Vác történelme szabadtéri előadásban A Hősök napja és a történelmi emlékezés Az idei Hősök napja ismét megszólaltatta a közönség szivében a kegyelet érzését és azzal a szeretettel és lelkesedéssel adózott nagy emléküknek, amely méltó hozzájuk és amely mutatja, hogy felemelő példájuk tudja lelkesíteni és tüzelni a mai nemzedéket. A szép ünnepély megható befejező akkordja volt, mikor az ünnepélyen résztvett harminckettesek küldöttsége, élükön A/eós altábornaggyal, megnyitották a tisztelgő elvonulást a Hősök szobra előtt és feszes fővetéssel rótták le tiszteletüket az elesett bajtársak előtt. Köny- nyek gyűltek a közönség szemébe a katonás elvonulás láttára, amely mintegy szimbolizálta azt, hogy egyek vagyunk a hősök leikével és mindannyian, apraja-nagyja, öregje-fiatalja megyünk utánuk, követjük őket, mig vissza nem szerezzük azt, aminek megtartásáért életüket áldozták fel. És hasonló lelkesedéssel, mint az öregek küldöttsége, folytatták a tisztelgést a zászlóalj százada, a leventék, cserkészek, iskolák és más alakulatok. Lelkes tűz gyulladt ki az ifjú szemekben, bizonyságául annak, hogy mivel tartoznak a Hősök emlékének és a hazának. Különösen kedves festői látvány volt a Karolina zárda polgári leányiskola növendékeinek felvonulása, akik osztályonkint különféle színű, magyaros moti- vumú pruszl.ikokban kellemesen tűntek fel. Mi nem vagyunk tömegemberek és nem fejlesztettük ki a tömeglétnek formáit oly meto- dikusan, mint a németek. Nálunk nem vonulnak fel időnkint végnélküli katonai oszlopok és nem gondoskodunk arról, hogy a nemzeti psychét az erőnek és önérzetnek a mutogatásával és fitogtatásával tápláljuk. Talán épp azért emelkednek ki kellemesen lelki szemeink előtt a a Hősök napján való felvonulások és felismerjük azok jelentőségét és nevelő hatását. A németek más tekintetben is előttünk vannak. Ők a történelmi emlékeket még a legkisebb lokális vonatkozásokban is ápolják és ünnepük és e célra felvonulásokat és körmeneteket rendeznek bizonyos emléknapokon régies történelmi jelmezekben. Sok, egészen kicsi német városnak vannak ilyen emléknapjai, amelyeken a lakosság hazafias áhítattal szemléli a történelmi színezetűi elvonulásokat. Mily gazdag az ezeréves Vác- nak a történelme. Gondoljunk csak Géza király Székesegyház alapítására, a mogyoródi csata emlékére, amely a Géza király- téren ment végbe. A váci remete legendájára. A török hódoltság idejére. A szabadságharc diadalmas csatájára, mikor a piros sipkás Damjanich-honvé- dek csodákat műveltek. Mennyi történelmi emlék torlódik lelki szemeink elé! Mily nagyszerűen lehetne ezekből korhű jelmezekben élő képet formálni és ily módon az ezeréves magyar történelemnek váci vonatkozású eseményeit a váci közönség elé vetíteni. De az egész ország is felfigyelne ezekre a képekre és felvonulásokra, sőt még a külföldnek látványosságokra éhes közönségét is ide lehetne csábítani. A költségek mindenesetre leküzdhetetlen akadályként tornyosulnak fel, de erős akarattal le lehet azt küzdeni. Jelmezkölcsönzéssel, ingyenes szolgáltatásokkal egyengethető volna az útja a történelmi színjátékok rendezésének. Egy kis leleményességgel egész tömegeket lehetne minden költség nélkül a cél szolgálatába állítani. Vegyük csak a Karolina zárda gyönyörű kosztümös osztályait, amelyek a Hősök napján annyira magukra vonták a figyelmet. Akármelyik király jelenetbe be lehetne őket állítani, mint szemetgyönyörköd- tető staffage-t. Mondom, a költségszempontok nem jelentenek túlságos akadályt, hisz bevétel is volna. A váci történelemnek, amelynek annyi országos vonatkozása van, történelmi képekben és felvonulásokban való megeleveni- tése nem utópisztikus gondolat. Ha nem is lehet máról-holnapra megcsinálni, mindenesetre érdemes gondolkodni rajta. Szabadtéri előadásoknak a Székesegyház-téren való rendezésének gondolata már felmerült. Ily előadásokat már más városokban is rendeztek nagy sikerrel.Vác- nak minden előnye mellett meg van nagy helyzeti előnye is. Közel van a fővároshoz. A szüreti felvonulások tavaly nagyszámú közönség jelenlétében folytak le és igen alkalmas idegenforgalmi attrakciónak bizonyultak. Mennyivel nagyobb érdeklődést tudnának kelteni a helyi színezetű, országos jelentőségűtörténelmi eseményeknek szemkápráztató megjelenitése. Ezek egyszerre híressé tennék ezt a nagymultú várost és joggal ide terelnék az egész ország, sőt a külföld figyelmét is. Az eszmét leadtam, de gonosz volnék, ha meg nem jegyezném, hogy az nem az enyém. A Hősök napjáról hazamenet fejtegette előttem nagy lelkesedéssel dr Kestler István prelátus- kanonok és annyira megragadta figyelmemet, hogy papirra vetettem. Azt hiszem, hogy ezzel érdemes munkát végeztem. r. F. Gy. Ifáei frontharcosok Az orsz. frontharcos szövetség váci főcsoportja június lén esti fél 7 órakor a Stangl vendéglőben vezetőségi értekezletet tart, melyre a tagokat a Váci Hírlap utján meghívja. Érdekes névcsere Keresztes Béla honvédszázados vitézzé való avatásakor cserélte fel idegenhangzású csal«*'di nevei Keresztessel. Krakktr Kálmán dr polgármestersége utolso iuejcbm kérelmezte a beliigyminiS/.L rnéí, engedélyezze, hogy cm. i mgy- atyjának nevét felvehet se. Az új névvel vonult be Karay-Krakker Kálmán dr az ország első vármegyéjének főispáni székébe. Vitéz Keresztes Béla most újabb kérelmet terjesztett elő a vitézi székhez, melyben engedélyt kért arra, hogy bátyja által választott családi nevet viselhesse. Az engedély most érkezett meg, melyhez a belügyminiszter is hozzájárult és most már Keresztes Bélát vitéz Karay Bélának hívják. Fajáilsti enyésztek kű2F£g'j?iöBéee Vác és Vidéke Fajállattenyésztőinek Egyesülete junius 16-án délelőtt fél 11 órakor tartja évi közgyűlését. Ez alkalommal ünnepélyes keretek közt a kiállítás oklevelei és dijai is kiosztásra kerülnek. KATOLIKUS ÉLET Május 29. szerda : Keresztjáró nap : a körmenet a kegyesrendi templomba megy és ott lesz a szentmise. Este 8 ó : a Szent József iparos-kongregáció rendes heti összejövetele. Május 80. csütörtök. Áldozócsütörtök napja, Krisztus Urunk menybemenetelének ünnepe. Reggel fél 7 ó : a Székesegyházban is és a felsővárosi plébánia templomban (fehéreknél) is az iskolás gyermekek első szent áldozása. Utána a Szeretet Egyesület a Karolina Intézetben megvendégeli az elsőáldozókat. Junius 1. szombat: A bérmálásra jelentkezni lehet még ezen a napon ; ez a jelentkezési határidő utolsó napja. Reggel 5 ó : a Hétkápolnánál szentmise. Polgármesterünk Deákváron Május 24-én a deákvári áll. iskola felügyelő bizottsága dr Huber József kormányfőtanácsos elnöklete alatt megtartotta a szokásos gyűlését. Az elnök meleg szavakkal megemlékezett a volt polgármesterünk érdemeiről, a deákvári iskola létesítése és fejlesztése körüli munkálkodásáról, egyúttal üdvözölte a megjelent dr Ruszthy-Rusztek Lajos polgármestert, ki most először vett részt a felügyelő bizottsági ülésen. Folyóügyek letárgyalása után a polgármester rövid szemlét tartott Dcák- várcr). meghallgatta, a de? kvár ak a.eiiiii \ in* keresőit,a legnagyobb jóí.Kiiiaital Ígérte a bajok es parajok meg««2ín t* Utél. Megunt b‘ né.-sei konstatál)a, hegy a s'/ép fás Deahváicií milyen \ alda 1 pusztítás volt némely telek előtt és mily elszomorító, hogy amikor a város a fásitás érdekében annyi áldozatothoz, ami kor az iskolában oly szépen tanítják, hogy „ne bántsd a fát“, ott az iskola közelében egy kietlen utcarész botráukoztatja mega természetkedvelő és szeretőket. OGkfcs'i'áavafási A szegedi Ferenc József tudományegyetemen szombaton avatták államtudományi doktorrá Simon Mihályt. Névmagyarosítás Vatter Ferenc a sikeínéma- fiúfoglalkoztatónak igazgatója Vattyai-ra, Fridrich István nóg- rádverőceiplébános nevét Fáiray- ra magyarosította. z csütörtökön Itaikülöníegességek b szombaton csirke „ — vasárnap weeckend „ a Buki-weeckendcsárdában közkedvelt Füredi Méri öttagú jazz -zenekara muzsikál.
