Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)
1934-11-11 / 88. szám
Ára 12 fillér 48-ik évfolyam 88. szám W E Vác, 1934 november 11 Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre .................... Vidéken egy negyedévre .................... Egyes szám ára................................... 3 P — f 3 P 50 f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: BERCSÉNYI REZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17, Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Az én ünneprontó beszédem November 1-én, a jelvénykiosztó ünnepségen elhangzott beszédemet, egyesek tendenció zusan elferdítve többek között ÜDneprontónak is szeretnék feltüntetni. Miért tisztelettel kérem, szíveskedjen FőszerkesztőUram a Váci Hírlapban a következőket közzétenni. Nem értem a hirtelen támadt nagy felzúdulást. Azokat, amiket elmondottam a hősiemlék előtt álló szószékről, elmondottam volt sorsunkat intéző uraknak és nagyobb nyilvánosság számára meg is Írtam : a Váci Hírlapban megjelentek és akkor miért nem volt felzúdulás, miért nem segítettek már akkor ? Miért várták be, hogy panaszainkat József főherceg előtt kellett megismételni, mikor már előbb is segíthettek volna! Mi ezt az ünnepélyt azért rendeztük, hogy alkalmat nyújtsunk Vác város társadalmának arra, hogy egyszer legalább az élő rokkanthőseit is ünnepelhesse. Nekünk hadirokkantaknak ez az ünnepély csak egyik állomása volt azoknak a sorozatos küzdelmeknek, melyet mi a hadigondozottak megbecsüléséért és hazánk szebb jövőjéért folytatni vagyunk kénytelenek. A királyi fenség, József Apánk pedig eljött közénk, hogy rokkant hős fiainak átnyújtsa a hadirokkant jelvényeket, melyeket a kormányzó úr nekünk adományozott és hogy hős fiainak leikébe új erőt öntsön a további küzdelmekhez. És József Apánk tudta, amikor eltávozott Vácról, hogy ez teljes mértékben sikerűit és a váci hadirokkantak az ő meleg kézszoritá- sától új erőt merítettek a további küzdelemhez. Az illetékes tényezőket pedig kérem, hogy a rokkanttörvényt mindenben hajtsák végre jóindulattal a hadigondozottak javára és majd meglátják azt, hogy a rokkant tábor nemcsak támadni, de hálás is tud lenni azok iránt, akik erre alkalmat nyújtanak. Egyben ünnepélyesen kijelentem, hogy vezérünk, Gömbös Gyula miniszterelnök úr őnagy- méltósága a hadirokkanttörvényt azért alkotta, hogy azt az illetékesek hajtsák is végre, a hadigondozottak javára. Mert a haza szent ügye megköveteli azt, hogy a hadirokkan- tak, özvegyek és árvák ügye a világháború kitörésének húszadik évében végre a szeretet és a megértés jegyében megoldódjon és szomorú az, hogy erről ma húsz év után is még vitatkozni kell. Temesvári Márton elnök. Halálozás Jó anya, jó feleség húnyta örök álomra szemeit. Laszka Antal ny. államvasuti felügyelőt érte a súlyos csapás, felesége elbunytával. Laszka Antalné Budapesten a MÁV kórházban halt meg 50 éves korában. Holttestét hazaszállították és csü törtökön délután nagy részvét mellett temették el a középvá-. rosi temetőbe. Felolvasás a Váci Diákszövetségben A Váci Piarista Diákszövetség rendes havi összejövetelének keretében Budapesten, a Kovácsevics M. külön helyiségében november 14 én, szerdán este fél 8 órakor Dorner Gyula mérnök, földmivelésiigyi miniszteri tanácsos, Budapest székes- főváros törvényhatósági bizottságának tagja, előadást tart, „Városfejlesztés“ címmel. Megérkezett az inségadó! Eljött teljes bizonyossággal, mert most az az irányzat, jelszó, hogy kevesebb munka mellett több adót bir el a magyar társadalom. Minden évben visz sz.aíér az inségadó, melyből fedezni kellene a téli közmunkákat, ha az adó befolyna! Mindenki számoljon azzal, hogy annyi lesz az inségadója, mint a múlt évben. Ezt az ösz- szeget azonban nem fogják könnyen venni, mert bár az államnak semmi köze hozzá, Budapestről is fognak kijönni ellenőrző főtisztviselők vizsgálni, vájjon a város behajtotta-e az inségadót. A múlt évben 57.000 pengő teher jutott Vác polgárságára inségadókból és az előző esz tendőről 27.000 pengő volt az inségadó hátralék. Nemrégen számadást csináltak a városházán, hogy mennyi ilyen adó folyt be és kiderült, hogy a hátralék nőtt, mert ma már 32.000 pengő régi inségadó behajtásá ról kell gondoskodni. A hivatalos lap e héten közölte az új inségadórendeletet és a városháza adóügyi osztályában rögtön megkezdődött az inségadó kivetése. Ezekkel a munkálatokkal a jövő hét folyamán kész lesznek és azután, ha úgy tetszik, szabad lesz fizetni az új adót is. 4 házasságszerző olasz állam Mit tett Mussolini az olasz anyákért Kovács Vince dr előadása a szülők iskolája megnyitóján De nemcsak hirdeti ezt, hanem igyekszik is lehetővé tenni Érezze a szülő, hogy az állam a lehetőségig védelmére és segedelmére siet. Egymást érik a népes családokat védő törvények. így: Szülőtől örökölt vagyonnál nincs százalék. (Annál több bizonyos gyermektelen nagybácsik után ) Érezze a szülő, hogy amit megtakarít, azt gyermekének gyűjti. Adómentesség, illetve adó- csökkentés minden, legalább 7 gyermekes családnak. Az 1929 es törvény szerint állami és közigazgatási kinevezéseknél többgyermekesek előnyben. (Nálunk élhaicosok.) 1928 óta minden község felvesz költségvetésébe bizonyos összeget a sokgyermekes családok támogatására. Róma, Milano, Génua például évenkint 6 6 négyszobás lakást ad jutalmul népes családoknak. Ugyanakkor erőteljes offenzi- vát indít minden destrukció ellen, mely a családot fenyegeti. Mig nálunk budapesti kirakatokban szellemes reklámok hirdetik, hogy „az okos asszony mit tud“, addig az olasz 1929. törvény a gyilkosság mértékével mérlegel és ítél minden cselekményt, mely a csírázó életet elölni s a magzat normális vi- lágrahozatalát meggátolni igyekszik. Drákói törvényekkel küzd a leánykereskedelem ellen. Szigorú ellenőrzés alatt tartja a cselédközvetitőket. Valósággal őrzi népét a szétszóródástól, a kivándorlástól. Kivándorlásra nem lehet útlevelet kapni. Elég, hogy 1921-25 között egymillió olasz vándorolt ki. Ellenben hazahozatnak minden kivándorlót, aki haza akar jönni. Összegyűjt minden ember- morzsát. A francia, svájci határ közelében szülő klinikákat állít, hadd jöhessenek olasz területre a külföldön élő olasz anyák, igy olasz állampolgárokat szülnek. Őrzi a népet az egészség télén városbatódulástól, ami pl. a francia falvakat elnépteleniti. Itáliának kell minden gyermeke. 1950-re 60 millió olasznak kell lenni Pedig Itália a természettől szegény és terméketlen ország. Egyben azonban küzd a drágaság ellen. Munka (nem luxus, de erő). Kenyerekké teszi a köveket. Városokat épít kiszárított mocsarak helyén. A batag- lia relgranot megnyerte. Meg fogja-e nyerni a nagy csatát az emberért ? Megérdemelné. Mert nemcsak életet kelteni igyekszik, hanem ugyanakkor a meglevőt megőrizni. Legnagyobb születési arány mellett a legkisebb halálozási arányszárara törekszik, Hatalmas anya- és csecsemővédő intézményt épített ki: Ma- ternita e infanzia címen. Hármas munkája van ennek : 1. Felvilágosító. Kioktatni minden anyát a terhesség és szoptatás idejére. Vannak külön anyanevelő szakiskoláik. Olvastam, hogy nem egyszer finom úri lányok szinte szülésznői szakismereteket szereznek. Nem azért persze, hogy praktizáljanak, még kevésbbé, hogy azzal visszaéljenek, hanem hogy maguk és hozzátartozóik részére az anyaság minden ügyében kiismerjék magukat. Ez az intézmény ellenőriz minden magán szülőotthont (gondolhatjuk, miért?) s ez ellenőrzi, végrehajtják-e mindenütt az anyák és csecsemők védelmére hozott törvényeket. 2. Másik feladata a Maternita e infanziának a segélyezés. Min- den áldott állapotban levő magányos anyát, minden újszülöttet az 5. életévig s minden abnormális gyermeket a 18. életévig evidenciában tart. 3. intézményei: Városi menedékhelyek munkanélküli nők részére. Szülőotthonok teljes felszereléssel. Gyermekfészkek, kis gyermekek őrzésére. Parkok, játékterek. Minden gyárban, minden városnegyednek van kantinjaanyák részére, ahol a terhesség 3. hónapjától kezdve joga van napi egyszeri étkezésre. Mozgó gyermekkelengyéket juttat el az Alpok és az Abruz- zók legrejtettebb falvaiba is. Ezen intézmény növekedéséről képet nyújt, hogy 1920 ban 387 anyának nyújtott segélyt 1706 gyermeknél, , 1933 ban 300.000 anyának 400.000 gyermeknél. Működése révén a halvaszületettek száma 5 év alajt 1927—32-ig 0 5°/o-kal csökken, 50.000-ről 36.000-re, ami maga 14.000 megmentett gyermeket jelent. Ellenőriz 5000 magánintézetet. Körébe tartoznak még a keríiskolák, vándortanitók, anyanevelő kurzusok, gyermek- nyaraltatás, 1933-ban már500.000 gyermekkel. (Befejezése szerdai számunkban)
