Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)
1934-10-03 / 77. szám
E ára 12 fillér 48-äk évfolyam 77. szám Vác, »934 október 3 Polliikat társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: I FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ I SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Helyben egy negyedévre ...................................3 P — f I ÉS LAPTULAJDONOS: j Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 27, Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 5o f ! Kézll“tok aem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér8 33 szám ára .................................. ia fillér j jCíJ^í sL JL 1 díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő, ^BaBBPSWWMWmPMHBa—— Hallanak a siketek ? Egy érdekes magyar kísérlet bemutatása Vácon Amióta siketnémák rendszeres oktatás tanításáról beszélhetünk, élénk volt a törekvés, hogy a szerencsétlent úgy adjuk vissza a társadalomnak, hogy az aunak minél hasznavehetőbb tagja lehessen. A Francia abbédé L’Epéé még jelekkel tanította a siketet s az ő követői, az u. n. francia iskola hivei is ennek a módszernek a segítségével nyújtották az ismereteket a siketnek. Ez annyiban volt céiszerűtlen, hogy aki a sikettel értekezni akart, annak magának is jelelni kellett tudnia, már pedig az nehezen vihető keresztül, hogy minden ember jelelni is tudjon. Heirticke Sámuel, a nagy német pedagógus volt az, aki arra az álláspontra helyezkedett, hogy taniüassék meg a siket beszélni a lehetőség szerint, mert csak úgy adható vissza a társadalomnak igazán, ha oly eszközzel rendelkezik a megértetésre, amely mindenki előtt ismert. Ez volt a német iskola s e módszer szerint fejlődött a siketnéma- okiaiás. A beszédtanulásnál a látást és az izomérzést, a tapintást használta fel a siket segit- ségül. Beszédre tanítjuk hát a siketnémát türelemmel, kitartással. Nem csoda, amit teszünk — hisz csodát csak Jézus művelt a si kettel — hanem az emberi akarat és kitartás eredménye. Azonban, ha eddig vizsgáltuk is növendékeinknél, hogy valamelyes csökevényes hallással nem rendelkezik e a gondjainkra bízott gyermek, arra mégsem mertünk gondolni, hogy a hallást magát fejlesszük ki. Dr Bcírczi Gusztáv szakorvos, siketnéma-intézeti tanár jutott erre a gondolatra. Ő a budapesti és váci növendékek vizsgálatainál arra a tapasztalatra jutott, hogy régebben túlnyomó volt a bajokban, különösen scarlátban megsiketült egyén, u. n. scarla- tinús typus, ma azonban ép a fertőző bajoknak praeventiv intézkedésekkel való lehetőség szerinti kiküszöbölése, illetőleg a minimumra való csökkentése folytán inkább a degeneration typus a túlnyomó. Az előbbi ty- pusnál a fül belseje roncsolt, tehát hanghatásokkal szembon érzéketlen, az utóbbi esetben a fül ép, csak fejletlen, gyakorlatlan, ellenben hanghatások befogadására alkalmas. És ekkor ötlött dr Bárczi eszébe a gondolat; ha ép a fül, tehát a hanbefogadás feltételei megvannak, úgy az illető meg is tanítható hallani. Ez az ötlet adott neki kedvet, kitartást;... keresett, kutatott, experimeníáit nyolc teljes éven át, amig gondolatával ki mert állani a nyilvánosság elé és a szakemberek: a siketnéma-intézeti tanárok és orvosok előtt be is mutatni kísérletezéseinek eddigi eredményeit. Legutóbb a nemrég megtartott VÍ. nemzetközi phoneíi- kai és beszédgyógytaui kongresszuson számolt be erről és keltett nem kis feltűnést. Hogy egy hasonlattal éljek, olyasféle a helyzet, mint amikor mi egy általunk nem tudott nyelven nallunk beszélni. Nem értünk belőle semmit, csak valamelyes kakofonikus hangsorozat üti meg fülünket... de végeredményében mi arra a beszédre siketek vagyunk, pedig fülkagylónk, középfülünk, hallóidegünk ép. Hogy mi a hallottakat mint beszédet fogjuk fel, nekünk előbb azt a nyelvet meg is kell tanulnunk. Ugyanez a helyzet a degenerates typusú siket esetében, csak nála súlyosabb, mert a fejletlenség, a gyakorlatlanság következtében a hallás az, ami hiányzik, bár — mint említettem — a baiiás feltételei megvannak, tehát neki először is a hallást kell megtanulnia. Erről az érdekes kísérletről fogunk hallani a Síké némák és Vakok Tanárai Óvsz. Egyesületének szombaton, október 6-án a siketnémaintézet dísztermében d. e. 11 órakor tartandó közgyűlésén, amikor is dr Bárczi Gusztáv nemcsak elméletileg fogja fejtegetni gondolatának kercsztüivibetőségét, hanem demonstrálni is fogja azt. Engedje a magyarok Istene, bogy Bárczi felfedezése fényt, dicsőséget jelenthessen szegény hazánknak, ismételten beigazolván kul- tár-fölényünket sok más nemzettel szemben, koronázza teljes siker fáradozását és ne legyen osztályrésze majdan a magyar felfedezők sorsa, ne a Simon Antalé, ki Grasert megelőzően 11 évvel hangoztatta az irvaolvastató módszert a sillabi zálással szemben, ne a Jedlik Ányosé, kitől a dynamó feltalálásának elsőbbségét Siemens ragadta el. Ugyanezen a gyűlésen emlékezik meg Herodek Károly ny. vakint. igazgató,tanáregyesületi elnök Pivár Ignácról, a siketnémák volt váci, majd később a vakok budapesti nagynevű igazgatójáról. 40 év távlatából vetiti elénk az előadó a neves s annak idején Vác életében is számottevő piarista paptanárt. Felhívjuk a két előadásra városunk intelligenciájának, de különösen pedagógusainak és orvosainak szives figyelmét. Zsembai Ferene. Október 6 Október 6-ika igen régen fogadalmi ünnepe a városnak. Ezidén is kegyelettel ünnepeljük meg. A polgármesteri hivatal lapunk útján tudatja a város lakosságával, hogy október 6 án fél 9 órakor ünnepi gyászmise lesz a felsővárosi plébániatemplomban. Október 6-án az összes hivatalok zárva lesznek. 42 évi munka után nyugalomba vonult dr Kunitzer Sándor egészségügyi tanácsos A tahitótfalui róm. kát. Egyházközség gyűlést tartott. Ezen a gyűlésen felvett jegyzőkönyvből közöljük az alábbiakat: Kocsis Lajos egyházi elnök bejelentette, hogy dr Kuniízer Sándor pestvármegyei m. kir. egészségügyi tanácsos, tiszti és kör- orvos, tb. járásorvos nyugdíjba vonult és igy megválik iskola- orvosi tisztétől is. Nagy sajnálattal veszi tudomásul távozását az egyházközség képviselőtestülete. Dr Kunitzer Sándor 1892 julius 8-a óta, tehát 42 éve működik községünkben s töltötte be az iskolaorvos nemes hivatását iskolánknál is. Oiyan ember volt, akit mindenki szeretett. „A jó ember“, akit mindenki szeretett, igazán kedvelt, kinek nemcsak tudománya, hanem szive is volt. Mindenkit ő sem tudott meggyógyítani, mert a halál sorsa a halandó embernek, de legalább enyhített, bátorított nemes leikével. Nem volt keresztény és nem is katolikus, de Istenben hivő lelke iparkodott elkészíteni szenvedő felebarátait a nagy útra, az Isten elé és azért rajta volt, hogy szentgyónás és áldó zás nélkül ne hagyja el senki sem a földi vándorlás helyét. Az ő betegei közül szentségek nélkül nem halt'meg talán senki. Nagyon szerette a szegényeket, kiket ingyen kezelt, nekik otthon külön ebédet készíttetett, azt lakásukra küldte, gyógyszer számlájukat kifizette. Ezért az egész község hálája kiséri a megérdemelt nyugalomba. A Nemzeti Egység Pártjának vezetőségi értekezlete A Nemzeti Egység Pártja váci városi vezetősége a körzeti tit károk, alelnökök, városrészi és központi elnökség tagjai október 4 én, csütörtökön délután 6 órakor ülést tartanak a városházán. Meghalt az egyházmegye tafsifóksrának nesztora Lapzártakor vesszük a gyász - hirt, hogy Bartoss Pál ny. igaz- gatótanitó 89. esztendejében csendesen jobblétre szenderült. Bartoss az egyházmegye tanitó- karának közismert jeles munkás tagja, váci alsóvárosi elemi iskolánk több, mint egy emberöltőn át volt tanítója, majd igazgatója. Nagyapák és nagymamák azok, kiket tanított és kiknek szemében e hir olvasására könny fog összegyűlni, emlékezvén a jó tanítóra, ki egyben mintaképe volt a pontos és kötelességtudó népnevelőnek. Iskoláján túl is tanított, hosszú ideig városi képviselő volt és különösen gazdasági kérdésekben hallatta szakszerű szavát. Több, mint félszázadon át tanitott és nyugalomba- voDUÍása előtt királyi kitüntetést kapott munkájáért. Cséndesen elvonulva élt gasparikutcai házában és ott korát meghazudtoló frisseséggel foglalkozott minden közérdekű eseménnyel. Hosz- szabb idő óta betegeskedett és most szenvedéseitől megváltotta a halál. Október 4-én délután 4 órakor temetik az alsóvárosi temető Jézus Szive kápolnájából. Világpolitikáról tart az egyetemen előadásokat országgyűlési képviselőnk Nagy feltűnést keltett, hogy Kornis Gyula egyetemi tanár, országgyűlési képviselő a budapesti Pázmány Péter tadományegyetemen ebben a lélévben Világpolitika, tegnap és ma címen valamennyi kar hallgatói számára előadást hirdetett. Ezeket az előadásokat kedden kezdi meg az egyetem központi épületének kupolacsarnokában s minden kedden folytatja este 6—7-ig. Az előadást a nagyközönség is látogathatja, vendéghallgatói jegy a kvesztúrában kapható. Egy hírlapíró felkereste képviselőnkét és megkérdezte, hogy miért tartja ezeket az előadásokat? — Azért — mondotta Kornis Gyula —, hogy a magyar vezető társadalmi rétegeknek, amely az egyetem padjaiból kerül ki, külpolitikai tájékozottságát és öntudatosságát fejlesszük, hogy lássák, mik számunkra a többi nemzetek s mi vagyunk mi az ő szemükben ? Mit várhatunk tőlük ? Mi a magyar érdek ? A magyar intelligens vezetőrétegnek ijesztő külpolitikai érdektelenségét és tájékozatlanságát, a világpolitikai öntudat aggasztó hiányát szomorúan világítja meg az utolsó félszázad magyar történelme. S ez a s7Ívszorongató látvány belenyúlik a jelenbe is: a kérdés ma is — fájdalom — a legidőszerűbb. A külpolitika
