Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)

1934-09-02 / 68. szám

Mai számunk 6 oldal Ára 12 fillér E 48-ik évfolyam 68. szám Vác, 8934 szeptember 2 VÁCIHIRLAP Pollllkal és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: j FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ | SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Selyben egy negyedévre . 3 P - f ÉS LAPTULAJDONOS: Vác> Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17, Vidéken egy negyedévre ..................................3 P 5o f nrDrfiíwvi nw&Ü Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tórs Sgves szám ára ...................................................12 fillér [ a “ | díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő« Pintér Imrét megfosztotta a városi közgyűlés kegydijátél — Részletes tudósítás a 3. oldalon — Ötszáz váci család kétszáz pengője A városi közgyűlésen Sáfár Béla szónokolt, hogy a hadi­rokkantak a Váci Hírlapban olvasták, miszerint a város a hadisirok gondozásából elvett kétszáz pengőt, ajánlja fel ne­kik, — mire a polgármester in­gerülten félbeszakította a nagy­tiszteletű urat és haragosan rá­szólt : — Hol olvasta a Váci Hírlap­ban? akkor semmi közünk hoz­zá, menjen a Váci Hírlaphoz panaszkodni. A hátulsó ülésekről vitéz Keresztes Béla helyeselt a pol­gármesternek, kinek erélyes hangjára a nagytiszteletű úr leült és be sem fejezte, hogy mit akarnak a hadirokkantak. Most hallgassuk meg. mit mond Temesvári) Márton, a hadirok­kantak agilis elnöke: — Már régen kérem a város­házát, hogy a költségvetésben a Hoqsz támogatására nagyobb összeget vegyenek fel. Ötszáz család él Vácon és 0 háború kitörésének huszadik évforduló­ján elmondhatja, hogy eddig Vác városától semmit sem ka­pott. A szerdai Váci Hírlapban olvastam, hogy elkészült az uj váci költségvetés, melynek egyik tétele úgy szólt, hogy a váci hadirokkantak támogatására 200 pengőt helyez kilátásba. A költ­ségvetés másik lapján pedig az van, hogy a középvárosi hadi­sirok ápolásának összegét 1800 gengőről 1600 pengőre leszállí­tották. Nem felel meg a való­ságnak az az állitás, hogy a Váci Hírlap azt irta, miszerint a hadi sírok ápolásából vették el a mi kétszáz pengőnket. Ilyes­féléket a Váci Hírlap soha sem irt és a polgármester ur az el­nöki emelvényről, anélkül, hogy olvasta volna, mondott kritikát. Sáfár nagytiszteletű úr nem is tudta befejezni beszédét és ezért felkérem a Váci Hírlapot, tájé­koztassa a város lakosságát arról, mit kellett volna a nagy- tiszteletü úrnak felolvasni és mire kellett volna a polgármes­ter úrnak válaszolni. íme, át­adom ötszáz váci család leve­lét, mely a közgyűlésen Sáfár Béla kezében volt, és kérem szives közlését. Mélyen tiszteli Vác Város Képviselőtestülete! 500 váci hadigondozott család nevében mély tisztelettel kér­llllllllll!llllllllllllllllllllllllllllll!lllll!lllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllll Ha, vasárnap: Hiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiy jük a képviselőtestület minden tagját arra, hogy a költségve­tésbe uj tételként beállított Honsz váci csoport 200 pengő segélyt a költségvetésből töröl­tetni és utasítani a város veze­tőségét, hogy azt az összeget továbbra is rendeltetésének megfelelően a hősihalált halt bajtársaink sírjainak ápolására fordítani szíveskedjenek. Mi a hősi halált halt bajtár­saink kegyeletének rovására nem kivánunk városi támoga­tásban részesülni. De mivel a Rokkanttörvény kötelezi az ország összes köz­ségek és városok vezetőit arra, hogy költségvetéseikben minden­kor állítsanak be megfelelő ösz- szeget a hadigondozottak támo­gatására, mely összeget mi 3000 pengőben állapítottuk meg, mert más városok 4-6, sőt többezer pengőt áldoznak már régen erre a fontos hazafias célra, mély tisz­telettel kérjük a 3000 pengőt megszavazni. Ez a legkevesebb, amit Vác város a világháború 20. évfor­dulója alkalmával édes hazánk és a magyar feltámadás érde­kében tehet a nemzet szebb jö­vőjéért csonkán, bénán és árván küzdő hadigondozottakért. Maradtam mély hazafias tisz­telettel: Temesvári Suszter Márton Honsz váci csoport elnöke §£it ia nietések a fővárosi gyermekek nyár a itatásáért A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére a fővárosi gyer­mekek nyaraitatása érdekében kifejtett fáradozásaikért Horváth János dr váci főszolgabírónak és Krakker Kálmán dr polgár- mesternek a Vöröskereszt tiszti- keresztjét adományozta. Egy váci karkápián katonaiéi késs lett Dr Thomasz Géza karkáplán, aki négy évet töltőit városunk­ban, nemcsak papi működésével, hanem kedves modorával és művészi zongora, cselló-játéká­val ismertté lett a váciak előtt, Miskolcra távozik. Régi vágya volt katona-lelkésszé lenni, most valóra vált ez a törekvése, mert elsejével felvették a katona­lelkészek sorába. Uj állomáshe­lye Miskolc lesz. Helyét a me- gyésfőpásztor Szauder Gyulával töltötte be, aki egy év óta mű­ködött mint hitoktató Örkényben. Az iparosok elbúcsúztak Scfaarsdi igasgatétél Schandl Gusztáv jószágigazgató augusztus utolsó napjával meg­szűnt a püspöki uradalom veze­tője lenni. A váci iparosok, kik a püspökségnek állandóan dol­goznak, csütörtökön spontán fel­keresték és szónokuk, Gábriel János keresetlen szavakkal kö­szönte meg azt a jóindulatot, melyet íiz év óta a távozó igaz­gató részéről tapasztaltak. Hogy nem merültek el a mai nehéz időkben, azt Schandl igazgatónak tulajdonítják, aki munkával táp­lálta őket. Schandl Gusztáv köny- nyes szemekkel mondott köszö­netét a nem várt köszönetért és kijelentette, hogy az iparosság ne egyedül neki tulajdonítsa, hogy munkát kapott a püspöki urada­lomtól, hanem önmagának is, mert egy évtized alatt, amióta a püspökség anyagi ügyeit intézi, meggyőződött arról, hogy iparosai jó munkát adnak, amiért köte­lességének tartotta, hogy pártolja őket. Sajáry György Sxcívjet - Orossroi'szágbsín Érdekes utazásról adhatunk liirt. Gajáry György székesfő­városi rendőrbüntetőbiró 10. kül­földi tanulmányi útjának sokak által irigyelt útvonalt választott. Mint lapunkkal közli, augusztus 30-án szállt hajóra Triesztben, hogy öthetes szabadság ideje alatt meglátogassa Görögorszá­got, Rohdost, Törökországot és a Fekete tengeren át eljusson a cári Oroszország legszebb üdü­lőhelyére, Yalíába és megláto­gassa Odessát és Sebastopolt. Miután Szovjet-Oroszországtól beutazási engedélyt kapott, a Krim-félszigetről Moszkvába uta­zik, ahol bizonyára érdekes ta- pasztalokra fog szert tenni. Hazafelé Várnán, Konstantiná- polyon és a Dalmát szigeteken át jön haza. Útjáról a Fehér Házban fog Pékár Gyula elnök felkérésére előadást tartani és érdekes utitapasztalatairól több cikket fog Írni a Váci Hírlap- nak. Nyugodt lesz a leSkiissner-eted, Ha a Stefániát segítetted ! &k§ üácöíí ismuiia meg tssisteirai a isizoSsósátgot Hirling Gyula m. kir kormány- főtanácsos, hatvani bankigazgató félévszázad előtt a váci gimná­ziumnak volt tanulója, már ak­kor megszerette a tűzoltóságot, amint hazakerült, kezdette lent, majd főparancsnok és a szövet­ség egyik vezető tagja lett. Tűz­oltóink jubileuma alkalmából most Domokos Andor parancs­nokhoz meleg hangú levelet in­tézett. itt lesz ő is az ünneplők között, de kifejezést akart adni nagy tiszteletének és a követ­kező levelet irta: „Kedves Baj­társam! Félévszázada annak, hogy mint a váci főgimnázium­nak 4 éven át volt növendéke, csillogó szemmel, néma áhítat­tal néztem a néhai Krenedits Ferenc tanárom parancsnoksága alatt gyakorlatozó váci önkéntes tűzoltókat. Az akkor öntudatla­nul rajongó ifjúnak lelki élmé­nyévé lettek a látottak. Az ön­feláldozás odaadó katonáinak, a lelkes csapatnak példája már akkor — 50 évvel ezelőtt — döntő befolyással hatott reám. Ennek a testületnek példaadó munkája, a szent ügy iránti nagy lelkesedése gyújtotta meg ben­nem, a fiatal gyermek lel­kében ez önfeláldozó kész* ségnek mécsesét. És hogy ké­sőbb, férfikoromban e fenséges eszmének önzetlen harcosa, ra­jongója lettem s immár 37 éve állok a szent ügynek szolgála­tában, azt a félévszázad távla­tából nézve talán éppen ennek a kiváló testületnek köszön hetem. Úgy érzem, hogy a 60 éves ér­demekben gazdag testület fel­emelő munkája sok ifjút és fér­fit hódított meg és jegyzett el a tűzoltóság fenséges eszméivel. Boldog vagyok, hogy ennek a jubiláris nagy ünnepnek szívvel, lélekkel, tűzzel, bensőmmel és a régi áthevültséggel részese, ünneplője és veleérzője lehetek. Adja Is*en, hogy e kiváló 60 éves testület továbbra is árasz- sza azokat az erényeket, ame­lyek alakitói a jó tűzoltónak s ami ezzel egy: az igazi magyar hazafiságnak. Az Isten áldása és kegyelme legyen e jubiláló nemes testületen és rajtatok kedves Bajtársaim!“ Az Ipartársulat nyári mulatsága (Saját helyiségében)

Next

/
Thumbnails
Contents