Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)
1934-08-19 / 64. szám
E ára 12 fillér 48-ik évfolyam 64. szám Vác, §934 augusztus 19 VÁCI HÍRLAP Polliikul és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasórnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: flalyben cgv negyedévre ...................................3 P — £ Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 5o f 3S szám ára.....................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: ÖERCSÉMYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon i'j, Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilí-téfj díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Köszöntjük a festőipart! Óriási tömeget vár ma reggel Vác városa a váci állomáson, hogy bemutassa az ország minden részéből idesereglőknek az ezer éves várost, hagyományos meleg, magyar vendégszeretetét, festői környékét, az utolsó tiz év modern, hatalmas iramú fejlődését, a határvégi város törhetetlen hazafiságát — és, végezve a komoly munkával, bemutassa a váci szőlőhegyek hires levét és nem utolsó sorban kitűnő vizét. Meleg szeretettel, mint dolgozó magyar a dolgozó magyart várjuk és köszöntjük igaz sziv- ből jött Istenhoztával városunk vendégeit, akik a szobafestők és rokonszakmák IV. országos kongresszusára felkerestek minket! Érezzék itt jól magukat, mint testvér a testvér között és egyiitt- létünk fejezze ki a legtávolabbi magyar vidékek együvé!artozan- dóságát és egymásrautaltságát. És a két nap elmúltával vigyék szerte az országban, hogy a trianoni határszélen, a kanyargó Duna festői partján áll egy ezer éves város, mely meg tudja becsülni a hozzájövő vendégét, nagy és komoly érdeklődéssel fordul minden országos probléma felé és itt, a határszélen féltő gonddal ápolja a hazaszeretetnek túl a határokon világitó tüzét! $ horog keresztes fázadds nyomában Tauern-a!ágúinál, augusztus Történetírói cinikus meghatározás, hogy amelyik forradalom sikerül,elsőnek siet magát dicsőíteni és törvényben legalizálni, amelyik pedig nem sikerült, lázadás lesz a neve, melynek árnyékában a bitófa húzódik meg. A júliusvégi osztrák forradalmat a történetíró elkönyvelte és ha a vésztörvényszékek nem is dolgoznak oly véres kézzel, az annak a jele, hogy a kormányzás a kiengesztelődés jegyében folyik tovább. Milyen lehetett ez a forradalom? Olyan-e, mint azt a inesz- sziről futott fürdőzők megfestették, vagy olyan, minőt hősi laptudósitók harctéri jelentéseikben jelentettek: nagyon érdekelt. Most Ausztriába menni, mikor onnan mindenki menekül? kérdezték kevésszámú jóbarátaim. Igen, most kell meglátogatni ezt a gyönyörű országot, mert ha fürdővendégei tényleg elmenekültek, úgy most ott van az olcsó élet és józan, okos népe hagy keseregje el, hogyan Gyémánt m3 se Az illusztris 84 éves Koper-■ nicky Ferenc, pozsonyi nagyprépost, e hó 12-én, vasárnap ünnepelte Zebegényben áldozópapságának hatvanéves jubileumát. A friss testi és lelki erőben lévő főpap ünnepi miséjén nemcsak a községbeliek, hanem a közeli, sőt a távolabbi vidékről is igen sokan vettek részt, annyian, hogy el sem fértek a templomban s a hívők fele künn volt a templom előtt. Az oltárt is az egyik templomajtóban állították fel. Az egyházi és köz- igazgatási hatóságok több kép viselőjén kívül megjelent az ünnepi szentmisén Karafiáth Jenő dr országgyűlési képviselő, nyug. vallás- és közokt. minisz tér és Czobor László, Hont vármegye nyug. alispánja. Három babérkoszorú a Hosé-emiéken Augusztus 15-én a in. kir. Damjanich János kerékpáros zászlóaljhoz ujonan beosztott három tiszt szép külsőségek között megkoszorúzta a Hősiemlékművet. Mind a hárman egy-egy hatalmas babérkoszorút helyeztek el a Hősi emlékműnél, majd a kivonult diszszázad disz- menetben vonult el. >as*88jgW!i»i5ffiaiaBffliiaassia3Ba5^^gJSiaiiiiiag^3MB8E^ag futott ki az országból sok százmillió a horogkereszt nyomán. Hát most kell Ausztriába, Steierbe, Karinthiába menni, mert ott most május van, egy szál száraz fű aranyért sem akad naponta többször eső által vert völgyeiben, de ami további konklúzió következik, az mind nem állhat meg, mert a nyara lók bizony nemigen menekültek, a nép pedig nem panaszkodik s csak akkor felel, ha kérdezik. Nem ér rá, most van a legnagyobb munkaidőben: szép csendesen feji az idegent . . . Mielőtt bebátorkodnánk, zsebünkben a körutazási jeggyel, a forradalmak országába, nem tudok elhallgatni egy összehasonlítást. Rajongó ifjú korunkban, melyik magyar fiú nem volt függetlenségi ? Bölcs öregjeink is azok voltak egész a — képviselőválasztásig. Akkor megnyugtatták magukat, hogy a függetlenségi elvek meg nem valósíthatók és szépen leszavaztak a kormánypárti jelöltre. Mi fennen lobogtattuk a zászlót és bevertük a kormánypárti korifeu sok ablakait, de a függetlenségi gondolatot vajmi keveset vittük 14 város fogadalmi ürr&ifnpe Szent Rókus napját, a város fogadalmi ünnepét,Vác nagy ünnepélyességgel ülte meg. Harangzúgás közben a székesegyháztól a Rókus-kápolnához körmenet indult, amelyet Varázséji Béla dr prelátus-kanonok vezetett. Ugyanő mondta a misét is a kápolnánál fényes papi segédlettel. A szentbeszédbeo Nagy Géza esperes plébános megemlékezett az 1740-ben dühöngő pestisről, amelyben a város lakosságának tizedrésze elpusztult. Az elhunytak hamvai föle építették a Ró- kus-kápolnát. A körmeneten megjelentek a város vezetői, a papság, valamint hatalmas tömegben az ájtatosközönség.Rókus napján a városi hivatalokban szünetelt a munka. Gömbös Gyula jelenlétében avatták fel a zehegényi virágegylet sportpályáját Augusztus 15-én délután 5 órakor avatták fel ünnepélyesen Zebegényben gróf Károlyi Lász- lónénak — miutnapraforgónak — a zebegényi, 300 gyermekből alakított virágegyíet számára készített díszes, kényelmes sport és játékterét. Nagy és díszes társaság gyűlt össze a kegyelmes asszony kékrefestett kúriáján. A megnyitó ünnepélyen megjelent Gömbös Gyula miniszterelnök is Karafiáth Jenő országgyűlési előre. Most nézzük osztrák szemmel. A békekötés életképtelenné tett egy hatalmas, virágzó országot. Hét millió németet. A szomszédból álszól a hetvenmilliós német nemzet: Jertek hozzánk, testvérek! Hát hogyne kelne visszhang az ifjúság ajkáról? Még az öregek is azt mondják, hogy helyes a dörgés, de a nagyhatalmak nem akarják, nem kapunk kölcsönt, ha erőszakoljuk az egyesülést, még újabb háború is lesz miattunk: s szépen a bölcs Dollfuss, a nagytehetségű Schuschnigg mellé állnak, mondván, hogy minekünk már inkább a békés és nyugodt megélhetés kell . . . Becs. Berobog a pompás gyorsvonat: ötveneu se szádunk ki. Máskor ötszázan. Hová lett Bécs irigyelt idegenforgalma? Belvárosi szűk gyalogjáróin kényelmesen elférnek a sétálók, ha vannak. Kevés kirakatot világítanak. Régen nem lehetett látni, hogy a durva redőnyöket lehúzzák. Bécs hires villanyos reklámjai, melyek Páris után a legkáprázatosabbak voltak, kialudt szemekkel, hidegen néznek. A világhíres kancellári palota előtt három fegyvernem vigyáz. Késő. Három ártatlan érdeklődő képviselő kíséretében. A miniszterelnököt gróf Semsey Andor és vitéz Vadas Rezső főszolgabíró üdvözölte. Az ünnepélynek — melyen a szülők is résztvet- tek — legkedvesebb jeleneteit az egyenlő sportruhába öltözött apróságok nyújtották. A jólsikerült szép torna és játék-mutatványokat két fiatal, testnevelési főiskolát végzett tanárnő készítette elő. Kemény LásaJó váci képei Rég nem hallatott magáról ifjú váci művészünk, Kemény László. Elkerült Vácról s nagy ritkán szólhattunk azóta róla. Nemrég az Est-lapok hívták meg művészünket és azóta rajzai hetenkint hirdetik művészetét. Ezel kapcsolatban megkell emlékeznünk utóbbi képeiről, amelyek mind városunk életéből kaptak ki egy-egy ihletett mozzanatot. Legutolsó két képe: Molnárok a vízimalmok előtt és strandolok. Az -utóbbi a fegyház fölötti népes strandról készült. Meg szeretnénk kérni azonban Kemény Lászlót, a kép alá írná oda: a váci vizimalmoÁ, illetve a váci strand, mert a „váci" mindenütt hiányzik. Mi azt hisz- szük, a képeknek nem fog ártani, ám nekünk még kedvesebbek lesznek. A hires öreg „Váci szüret“-nél sem feledkezett meg művésze Vácról, ne tegye azt Kemény Laci se ! nem állhat csoportba, mert rögtön ott a rendőr: nem szabad csoportosulni. A palota félig behajtott tölgyfakapuja előtt sem mehet el senki ... Át kell kerülni az öt lépésre levő túloldalra. Késő. Az épületről lecsüngő hatalmas fekete zászló majd a földet súrolja. Bécs ma úgy fest, mint az a rég nem látott ismerősünk, ki egyszerre kopottan és megviselve jön elénk. Annaberg. — Felsőausztriában nem igen látni katonát. De ahogy elérjük Stájer határát, mozgalmas lesz az út. Magyarok által látogatott Annaberg lakosaiból elvittek harmincat a csendőrök. Egyéb baj nem történt, csak a vendégek cipője maradt puco- latlan. Mariazell. Katonai központ. Szállók előtt aranygalléros alpin- jáger tisztek unatkoznak. A forgalom azonban óriási. Autóbuszokból, villanyosvonatból özönlenek a búcsúsok százai. Most is egyházmegyénkből, Majsai Jakabszállásról a fáradhatatlan Szűcs Gyula plébános hozott ide vagy 250 magyart. Salzburg. Itt dolgoztak a pattantyúsok leghatásosabban. De
