Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)

1934-07-25 / 57. szám

ára 12 flüér 48-ik évfolyam 57. szám Vác, 1934 július 25 W VÁCI HÍRLAP Polliikat és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ...................................3 P — f Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 5o f Egyes szám ára ....................................................rí* fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: BERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széclienyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon i-y* Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-té;-.j díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Baksay Károly dr nagyprépost hirtelen halála Félegyházán Vác utcáiról egy jól ismert, nagy tiszteletben tartott főpap alakja tűnik el. Csendes léptek­kel rótta Baksay Károly dr nagyprépost az öreg kövezetei s közben minden és mindenki érdekelte. Régi ismerőseit meg­szólította, nyugodt, csen des hang­ján letárgyalta az eseményeket, azután az Egyházmegyei Taka­rékpénztárba tartott, hol óramű pontosságával jelent meg min­den délelőtt 11 órakor. Egy hete éppen, hogy szikár alakját nem látja senki a városban: Kéthetes szabadságot vett ma­gának és lement szülőföldjére, melyet rajongással szeretett, ahol örök nyugvóhelyet készít­tetett magának. Félegyházán sorralátogatta rokonait és ott érte váratlanul a halál. Itolsó út a szil tóvárosija Vasárnap délben fél egy óra tájon, szokatlan időben, meg szólalt a püspöki palota tele­fonja. Az irodában munkasziinet volt, ezért a portás a telefont felkapcsolta a megyéspüspök úrhoz, ki Íróasztalánál dolgo­zott. A telefon Félegyházáról kereste az egyházmegyei irodát és Szelevcsényi András ottani karkáplán remegő hangon jelen­tette, hogy alig egy negyedórá­val azelőtt Baksay Károly dr nagyprépost szive megszűnt dohogni. Röviden igy mondotta el a tragédiát: A nagyprépost Varga József tanító sógoránál volt látogatóban. Légzési nehéz­ségek fogták el, érezte, hogy ez a vég kezdete. Ő maga kérte a környezetet, hogy papért küldjön és még az utolsó szent­séget hozó papra várakozott, kiadta rendelkezéseit, hogyan rendezzék a temetését, majd pedig a haldoklók imáját mon dotta. A plébániáról megérkezett a lelkész és feladta a haldoklók szentségét, az utolsó kenetet és pár percre rá Baksay Károly eltávozott az élők sorából, ki­szenvedett. A kegyelmes úr mély meg- hatódással hallotta a nem várt hirt, elmondotta udvari papjai­nak és kiadta rendelkezéseit a temetésre, mely Félegyházán kedden délelőtt 11 órakor folyt le. A gyászmisét személyesen kivánta elmondani és ezért kedden kora reggel autón szé­keskáptalanjának küldöttségével Félegyházára utazott. A küldött­ségben ott voltak Kokovay János prelátus, ki debreceni üdülését szakította félbe és sietett Fél egyházára, Varázséji Béla dr prelátus, Kovács Vince dr kano­nok-plébános és Széli Kálmán dr kanonok, kancellár. Ugyancsak autón mentek Ke stier István dr prelátus, az Egyházmegyei Taka­rék pénztár vezérigazgató-elnöke és vitéz Keresztes Béla igazga tósági tag az intézet képvise­letében. A nagyprépost elmúlása nagy részvétet keltett a városban és az egyházmegyében egyaránt. Egymásután jelentek meg a gyászzászlók a városházán és a papi épületeken. A kondoleá- lók pedig Kolossváry Mihály prelátust, a káptalan legidősebb tagját keresik fel és kifejezést adnak annak az érzelemnek, melyet éreznek a nagyprépost halála alkalmából. De nem csak az egyházmegyét érte a gyász, hanem az Egyházmegyei Taka­rékpénztár is egyik segítő- és vezérlőtagjátvesztette ei Baksay Károlyban. Az intézet megalaku­lása óta mindennap megjelent a vezérigazgató szobájában és tanácsaival, elgondolásaival, majd pedig helyettesítéseivel igen értékes szolgálatokat tett a pénzintézet fejlesztése körül. A nagy veszteségnek kifejezést adott az intézet hétfőn délután tartott rendkívüli igazgatósági gyűlésében, ahol Kestler István őszinte meleg szavakkal mon­dott elismerést arról a rnunká ról, melyet az elhunyt nagy­prépost az intézetnél fáradha­tatlan lelkesedéssel tizenkét éven át kifejtett. Egyhangúlag határozatba ment, hogy az utolsó szertartáson küldöttségileg kép­viselteti magát a Takarékpénz­tár igazgatósága. A székeskáptalan rekviemjét szerdán reggel kilenc órakor fogja megtartani a székesegy­házban, ahol a gyászmisét a megyésfőpásztor fogja mondani és hivatalosak rá a városi és állami hivatalok tisztikara, a helyőrség tagjai, magánhivata­lok, testületek és iskolákvezetői. Életrajza Baksay Károly (alsóbaksai és zeöledi) született 1863 julius 9-én Kiskunfélegyházán. Közép­iskoláit szülőhelyén, Kecskemé­ten és Vácon, a theologiát a budapesti egyetemen végezte, ahol 1881 ben a hittudományok doktorává avatták. Felszentelték 1886 julius 12-én. Káplán volt Bagón és Kiskundorozsmán; 1887-ben püspöki szertartó és tollnok lett, 1888-ban püspöki titkár és tb. pápai káplán, 1898- ban szentszéki előadó és taná­csos lett. A király 1899 ben szé­kesegyházi kanonokká nevezte ki. Papnevelő intézeti kormányzó és a dogmatika tanára volt az 1899—1904, káptalani püspöki ceremoniárus az 1901 — 1909 években. 1904 ben Szt. Ilonáról elnevezett földvári apátságot kapta (a pécsi egyházmegyében) 1905 ben a házassági kötelék védője, egyházmegyei főtanfel- ügyeiő és csongrádi főesperes, 1907 ben pápai prelátus, 1908 ban a váci gimnázium feíügyelőbi- zottsági elnöke és középiskolai hittanár vizsgáló, 1909 ben szé­kesegyházi főesperes, 1910 ben őr-, 1912 ben éneklő kanonok, 1915-ben a kegyesalapitványi pénztár gondnoka lett. Műve: Kommunizmus és a magántulaj­don kereszténytársadalmi szem­pontból. Doktori értekezés. 1916 ban lett nagyprépost, mi­után Róma előzetes engedélyt adott arra, hogy kineveztetésre felterjesztessék. 1917-ben Ká­roly király zaculmi választott püspökké nevezte ki. Még nem találták meg végrendeletét Az elhunyt nagyprépost köz­ismert volt túlzott takarékossá gáról. A legszerényebb életet élte, akik fölületesen ismerték, könnyen készen voltak Ítéletük­kel. Baksay Károly mindent meg­vont magától egy nagy cél érde­kében: Halála után akart jóté­konyságot gyakorolni. Nem egy­szer említette kanonok társai­nak, hogy minden megtakarí­tott pénzét egyházi célokra hagyja, magának csak azt köti ki, hogy holttestét szeretett szü­lővárosába szállítsák, ahol idő­közben elkészíttette családi krip­táját. Meghagyta azt is, hogy a középvárosi temetőben nyugvó édesatyja és édesanyja tetemeit exhumálják és Félegyházára vigyék, ahol együtt akar velük nyugodni. Körültekintő gondos­ságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy hat év előtt, mi­előtt végrendeletét készítette, felkereste Scheffer Ferenc te­metkezési vállalkozót, kivel nemcsak töviről-hegyére meg­beszélte a Félegyházára való hullaszállitás körülményeit, ha nem kiszámíttatta magának a vasúti szállítás költségeit is. A sors kifürkészhetetlen akarata folytán ő ott halt meg, ahol örök pihenést kívánt magának. A nagyprépost végrendeletét eleinte a székeskáptalan őrizte, de múlt évben visszavette, hogy apróbb módosításokat tegyen azon. Úgy tudják, hogy végren­delete a lakásán, pénzszekré­nyében van elzárva. Mikor a nagyprépost bugával, ki a ház­tartást vezette, elutazott Félegy­házára, az egész lakást gondo­san lezárta. így áll ez most is és valószinűleg csak a székes- káptalan küldöttségének vissza­érkezésekor hozzák magukkal a kulcsokat és a pénzszekrény kulcsait, hogy a végrendeletet szabályszerű kihirdetésre a bíró­ságnak átadhassák. líolossvisv.y Mihály álíaláisos jíiispöki helynek Baksay Károly halálával meg­üresedett általános püspöki heiy- nöki tisztet a megyésfőpásztor betöltötte és arra Kolossváry Mihály prelátus kanonokot ki­nevezte, kinek e tisztségben állandó helyettese Széli Kálmán dr kancellár kanonok lesz. Ko­lossváry Mihály kinevezésével megüresedett szentszéki elnöki tisztségre Kestler István dr pre- látus-kanonokot nevezte ki a fő- pásztor. Az elhalálozás követ­keztében szükséges további ki­nevezések és változások csak ezután fognak következni. \ részvét Az általánosan megnyilvánult részvét táviratok és levelek tö­megében nyilvánul. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő táviratot küldötte a Székeskáptalanhoz: Apostoli buzgcságú nagyprépost elhunyta alkalmából fogadja a Székeskáptalan őszinte részvétemet. A távollevő főispán nevében Ney Géza vármegyei főjegyző küldött részvét-táviratot. Táv­iratban fejezték ki még rész­vétükét : a szolnoki papság, Wehrner Adolf zirzi apát, dr Magos Lajos járásbíróságunk elnöke. Személyesen jelentették részvétüket: dr Gurszky Rezső h. polgármester a város névé ben, az összes hivatalok, testü­letek és egyesületek vezetői. Egs? páa.másíis§fa! pr>imiciéja Múlt héten szentelte paprá a megyéspüspök Klekner Tibor bécsi pázmánista növendéket, Klekner Miháiy dr alagi ügyvéd fiát. Az ifjú pap vasárnap mon­dotta el első miséjét az alagi kápolnában, ahol Csik József plébános volt a manuduktora. Igen nagy, előkelő közönség töltötte be a templomot, mely egy másik szép jelenetnek is szemtanúja volt. Az ujmisés pap szülei ugyanis most töltötték be házasságkötésüknek negyed- százados évfordulóját és az uj­misés első áldását a szerető és boldog szülőkre adta az oltár előtt. Délben Kleknerék nyolcvan terítékes ebédet adtak, melyre Vácról is többen hivatalosak voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents