Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)
1934-05-02 / 34. szám
ára 12 fillér E 48-11« évfolyam 34. szás?» VáCj 1934 május 2 Politikai és társadalmi I^edUl&j», megjelenik kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Hfllyben egy negyedévre ...................................3 P — £ Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 5o f Egyes szám ára.....................................................12 fillér aasBBaagg^—gmmMHHaMnMaa—BaMa— FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: »ERCStfOrn SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Gsányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nern adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint — Hirdetések dija előre fizetendő. ■BMatkgE5ErezaagEiBZS5Big»BE338nB!ggg2 ¥ác az egyetlen táras, hol az összes hadigondo- zettak szervezve vannak 1 főzőkanál parancsol Mm egy Sfrakker-llnneplés Vasárnap délelőtt érdekes gyűlés volt a városházán Húsz év óta élnek városunk íalai között rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, de csak most tudták első egyesületi közgyűlésüket összehívni. Nem érdektelen, hogy húsz év előtt 2100 hadi- gondozott élt városunk falai között és ma már annyira elfogy ott számuk, hogy összesen nincsenek többen hatszáznál, de viszont egytől-egyig a RONSz váci főcsoportjába vannak beszervezve, amit egyetlen-egy város hadigondozotíai sem mondhatnak el, mert a szervezés mindenütt hiányos, sőt vannak helyek, ahol az még meg sem indult. A hadigondozottak önzetlen vezére Vácon Temesvári Márton százszázalékos hadirokkant, aki tagdijak nélkül nem csak megteremtette a hadigondozottaknak ezt az intézményét, hanem a múlt évben majd 2000 pengőt juttatott el hozzájuk különféle segélyképen. A közgyűlésen mintegy 200 j hadirokkant és 20 özvegy vett részt, holott az utóbbiak száma a kétszázat is meghaladja! A közgyűlés a délelőtti órákban volt, nagy a valószinűség, hogy a hadiözvegyek jó családanyák és az ebéd elkészítése miatt maradtak távol az őket érdeklő ügyek intézésétől. A díszei nők ök közül egyedül Krakker Kálmán dr polgármester jelent meg, akit a hadigondozottak társasága nevében Temesvári elnök ünnepelt jubileuma alkalmából. Arra kérte a polgármestert, hogy ha ők mindannyian követik, viszont ő is az új rokkant-törvényt hajtsa úgy végre, hogy mindnyájuk hasznára szolgáljon. Ezután a disz elnökök soraiba választották vitéz Baintner Ernő ny. tábornokot, a hadviseltek elnökét és vitéz Keresztes Bélát, a vitézi szék hadnagyát. Az egyesület nagy tervei között szerepel, hogy Vácon ezentúl a tagokat és azok családját ingyen fogja gyógykezeltetni, orvosért, patikáért az egyesület fog fizetni abból a szubvencióból, melyet a rokkant-törvény Vác városára ró ki. Most Temesváry Klára titkárnő tartotta meg beszámolóját. (A titkárnő hadiárva, csecsemő korában vesztette el hős édesapját és mily szép tett volt, hogy a Hadirokkant Temesváry egy »De csókkai élni itt és most akar« Látogatás Bardócz Árpádnál Bardócz Árpád dr, a Keletről ide indított költő, aki városunkban éli „síkok közé zárt“ életét, hová nyíló fény nem igen jut, melyet csak árnyak és szürke képek vesznek körül . . . Ahol „száz éves penész köviii falak zegzugához tapadva — “ és ahol önmagát és minden „lépni bátort“ igy vigasztal: ne szólj, ne láss, ne lépj, ne erezz csend kell a sirok éjjeléhez ki futni iner, ki lépni bátor, elveszti azt a jégsikátor (Téli éj e. költeményéből) Költői sors. Magyar költő sorsa. Mai magyar költő élete fogy napról napra ott a dunaparti kis házban, melynek ablakából a nemlátni honnan jövő és nem- tudni hová menő Dunát nézi művészi szemével Bardócz Árpád dr és megérzi költő-leikével, hogy a Lassú vizen ring a komp, ring a komp (ügy halok meg, mint a lomb, mint a lomb, mini a lomb.) (Kompon c. verse) Tragikum. Művész tragikuma, akivel szemben kortársai megvárják a jövő irodalomtörténet megállapításait, hogy aztán olyan befolyásolt szemmel nézzék költészetét és munkásságát, ahelyett, hogy most maguk keresnék vele a kapcsolatot és meg hallgatnák szavát, melyet nekik ír Bardócz Árpád is és vala mennyi költőíársa. Minden da losa a mának. * Meglátogattam a szépetkereső költőt. A „méla tájak“ szerelmesét, a „rózsaszín éter“ világában élő művészt. A nagy szín- keresőt, aki szeretne fény lenni, hogy színesebb, kékebb, sárgább, fehérebb, napiementés-vörösebb legyen minden . . . aki szeretne repülni az űrben, a féltőkön túlra, hogy vigyen valamit annak, aki küldte ilyen szépet megérző lélekkel erre a világra. Erre a szép világra, ahol az éj „sötét, de gyásza szebb“! Bardócz Árpád dr a költő, akinek „virág az álma és gyöngy a kincse“. Ebből merit életerőt és mnnkaösztönt „s nem fáj a múlt, ha visszacseng“. Vére „pirosló ritmusokra játszik, de lüktetése sokszor lassú már“. Bardócz nem volt otthon. A mások szerencséjét intézte . . . másik leánykával együtt gyermekének fogadta és felnevelte.) Hoffmann Ödön több indítványát fogadták el, ezek között Temesvári elnököt örökös elnökké választották meg. A járás 21 községe is szervezve van, amelyekből tizenkét elnök jelent meg a váci gyűlésen. Alser’giács Kálmán sraéiázo'tfc a 22 Sí s^átís látogass Az Uránia hétfői revíziós estjére Murgács Kálmán az ismert magyar nótaszerző szereplése nyomta rá a bélyeget. Kétszer is fellépett az estén, mindkét alkalommal nótáinak javát mutatta be. A közönség, voltak vagy háromszázan, szivesen hallgatta, sokat tapsolta, ujrázta a népszerű nótákat s mondani sem kellene, hogy irredenta nótái tetszettek most is a legjobban. Sümegh Miklós kísérte Murgácsot az ő szokott módján, kiválóan. Szeremley Ákos kir. tanfelügyelő a Revíziós Liga kiküldöttje félreértésből már vasárnap jött ki s hagyta itt előadását, amely az erdélyi magyarság helyzetéről szólott s melyet Szentgyörgyi Gusztáv igazgató ismertetett röviden. Még két előadása lesz ebben az idényben az Urániának: május 7-én és 14-én. Sorsjegyet árult üzletében. Itt találtam. Alig váltottunk néhány szót, megérezte, hogy most alkalma lesz szétfeszíteni a síkokat s néhány percig repülni a „fellegekkel fent“, ahol vágyai tanyáznak. Hát bezárta a boltot: — Úgyis dél van. Parancsolj! Majd otthon . . . * Bardócz Árpád otthonában könyvek fogadtak. Hatalmas könyvszekrényekből rámnéző könyvek. Irodalom. Klasszikusok és modernek levegője. Goethe zseni szag még egészen friss. Most hozták „A bűnrészesek“ klasszikus fordítását. Mert Bardócz jeles műfordító is. Ez legújabb gyermeke, de most keresi elő „Japán verseidnek fordítását. — Ez mikor jelent meg és hol? — kérdem. — A megszállás évében, Temesvárt. — Sikere ? — Ez volt az első magyarbetűs könyv. Mindenki megvette. (Közben előkeresi az „érdemleges kritikákat“.) Ez meg eredeti japánkötésben van. Úgy kaptam ajándékba. Beszélgetünk. így kerülnek elő versei. Op. 2. jelzéssel. — „Fényáradás“ címen szeEskiivő Makiári Manyi és dr Schéda Alajos orvos május hó 9-én, szerdán este 7 órakor tartják esküvőjüket a piaristák templomában. IfóleghaEt Perlusz Márton egyetlen testvére Zebegényben élt, mint mészáros. Perlusz Mór, ki rendkívül hasonlított testvérére, múlt héten elhatározta, hogy megoperáltatja magát. Az operáció sikerült is, de néhány nap múlva tüdő- és mellháríyagyulladás lépett fel és az orvosok lemondtak Perlusz életéről. Perlusz azt kivánta, hogy vigyék haza, Zebegénybe. Ezt a kívánságát teljesítették. Mentőautó vitte haza a haldoklót és amely percben az autó átgurult a ház kapuján, abban a pillanatban Perlusz meghalt. Kedden délután temették el és hült tetemeit a szobi izr. temetőben tették örök nyugalomra. Og* Sernek Gyula előadása Az izr. Nőegylet és a VTE május 5-én este 9 órai kezdettel a VTE helyiségében társas összejövetelt rendez, amelynek keretében dr Szarnék Gyula fog előadást tartani. Az egyesületek vezetősége a Váci Hirlap utján hivja meg tagjait és azok hozzátartozóit. retném kiadni. De még nem merem. Majd ha kiheverem Goethét. Kezemben tartom. Lapozgatok benne. Negyvenegy költemény. Költészetének javaterméke. Valamennyiben uralkodó a szín, a hangulat, a tájkép. A költő leikét megkapta tájképekkel. Az ember szeretne szinte ecsetet fogni és a költő meglátásait, finoman megérzett tájszépségeit megfesteni. Eső csepergés c.-ből álljon itt e néhány sor. Felhős éj, halk eső pereg, a fákon át köd széli zizegve végig sóiét a lámpasor: * sehonnan sem hull fénysugár a csöndesen csurgó vizekre. ilyen „csöndesen csurgó viz" a mi Bardóczunk! A miénknek mondom. Hiszen itt él, velünk él. Közöttünk és nekünk dalol. És mégis oly ridegen haladunk el költészete mellett. Pedig több, mint tiz éve eszi itt számkivetése keserű kenyerét, a „mért bolygok itt“ marcangoló kérdéssel sózottat. . . . mért bolygók ül? mért hittem, hogy majd boldogít e vad vidék magánya? (Láp c. verséből) — Mondj valamit magadról. — Kérem.
