Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)

1934-04-29 / 33. szám

BaraK^aasE5S3ías®5SES3Ha®532®®Kaaffi 2 TOCS HÍRLAP HBaBmMMMam—BaBMMBBaaBBMt ci iskolatársak elnökét, a hadsereg képviselőit, a Polgármester édesany­ját és családját. Megemlékezem azok­ról is, akik nem lehetnek jelen, akik lélekben vannak itt, az elköltözőitek­ről. Goethe, mikor a Faust második részét megírta előszóképen egy aján­lást irt és" 50 éves fejjel, rezignáltál! állapította meg, hogy nem azok hall­gatják dalát, akik kezdő énekét hal­lották. Én ma nagy örömet érzek, mert sok barátomat látom itt, azokat akik az én indulásomnál is jelen vol­tak. A mai közgyűlés egyetlen tár­gya dr. Krakker Kálmán ünneplése. Javasolom, hogy küldöttség menjen érte, a küldöttség tagjai: dr. Kestler István, Huber József dr., Meiszner Rudolf, Fábián Lajos. Az ülést felfüggeszti, majd nagy taps között megérkezik a polgár- mester, akit az elnöklő főispán a kő­it vetkező szavakkal köszönt: — Tíz évvel ezelőtt ezen a váro­son egy gyászhir száguldott végig, dr. Csányi László meghalt. Aggo­dalom és kétség fogta el a város minden polgárát, hogy ki legyen, aki Vác gondjait kgzébe veszi. A sze­rencsés választás, a polgármester úr­ra esett. Ez a tiz esztendő beigazolta, hogy ebben a választásban a város ősi ösztöne nyilatkozott meg. Mert nehéz dolog volt ezekben az idők­ben a város vezetőjének lenni, há­ború, forradalom, román megszállás romjait, nemcsak a mindennapi élet gondjait kellett elhárítani, hanem gondolni kellett a jövőre és lerakni a fejlődés alapjait. Ezt a munkát dr. Krakker Kálmán gyönyörűen végez­te el. Ha valaki ma Vácra bejön, már a külsőségekben is látja a ren­det és tisztaságot, és ha szabad ezt a mai időkben mondani, a megelége­dettséget. Ennek a munkának orosz­lánrésze a polgármestert illeti. Előre­látással, semmit sem kockáztatva vit­te előre a várost a fejlődés utján. Munkássága évtizedekre, de lehet mondani évszázadra biztosította a város fejlődésének vonalát, ezzel be­írva nevét a város történelmébe, ami egyúttal Krakker Kálmán jutalma is. Tíz évvel ezelőtt keresztet vett a vál- laira, mert a mai időkben ez a ne­héz és keserves feladat az ember minden idegszálát igénybe veszi. Mindezért sokszor gúny és gáncs jut osztályrészül. De ő szerencsés volt, mert olyan képviselőtestület áll a há- tamögött, amilyen kevés van az or­szágban. A képviselőtestület megér­tette polgármestere szavát és egysé­gesen követte, ez az egység azonban nem meghunyászkodás, hanem a vá­ros évszázadok patináján nevelkedett tudása és intelligenciája. Ez tette le­hetővé, hogy Krakker Kálmán dol­gozni tudott. itt folyik a város alatt az öreg Du­na, mindég változó és állandó, az örök, de öreg Duna és itt van az ősi Naszály, és itt van az ősi város, mely város volt emberemlékezet óta. Épületei összeomlottak, lakói vál­toztak, de nem változott a szellem,- mert a régi szellemet beépítették ? kövek közé az uj tulajdonosok. Én, mint a vármegye'főispán­ja, mint barát, köszönetét mondok ezért a tiz eszten­Kedvező feltételek mellett: Üzleti émizázn'iáh. Betétek Kül- és belföldi átutalások §C©Ic sasíök VáCl EETMÍIMESfEI TAKARÉKPÉNZTÁR R.T. JKejjy®« Alnpltvíluyok Kezelősíc:« KON ST ANTIN-TÉR dóért, hogy a szivemhez oly közelálló városért 10 évet dol­gozott. Isten áldását kérem további munkájá-. ra és a város minden lakójára. A főispán meleg szavai meg­találták az utat a szivekhez. A közönség megérezte, hogy azok a szavak, amik a főispán ajkát elhagyják, őszinte érzelmei. Fo­kozták a hatást azok a monda­tok, amelyek a beszéd végén hangzottak ei, amelyeket a fő­ispán állva mondott el, a polgár- mester pedig állva fogadott, arcán a megindultság nyomai voltak láthatók. Taps s éljenzés hangzott hosz- szú ideig, mely azt jelentette, hogy a díszes és nagy hallgató­ság teljesen osztja, a főispán gondolatait és egyben rögtön részt kíván venni a jubiláló pol­gármester ünneplésében. Mikor azután a csend helyreállott, a főispán felkérte Kőiossváry Mi­hályt, a díszközgyűlés ünnepi szónokát, hogy beszédét mondja el és határozati javaslatát ter­jessze elő. Az országoshirű szó­nok legnagyobb figyelem között kezdett beszélni (a hatalmas beszédből csak részleteket tu­dunk közölni) és a következő­ket mondotta: K.r£fc&£.2£er Malmára EEaélíaíása Ha a történelem szemüvegén ke­resztül bele ekintek Vác város közel ezer éves múltjába, olyannak iáíorn azt, mini az elnyűtt, megtépett köny­vet, melyei a sors vaskezének durva újjai századokon át forgattak. És ha szemlélem régi keskeny utcáit, vihar­verte ódon házait, mint az elrongyol- lott kopott zászló állanak előttem, mely átlyuggasziott foszlányaiban vi­seli dicsőségének emlékét. Ilyennek látom a sokaktól lesajnált, szeretett Vácunkaí, nagy idők tanúját, mely még hallotta a regősök és igricek si­ralmát, a lantosok és hegedősök éne­két és végigélte a nemzetünket sújtó katasztrófákat; benne volt a vérözön- ben és könnytengerben, látta fiaiban és leányaiban az eltűnt viharverte századok minden büntetését és jutal­mát. Tisztelt Közgyűlés! én az isteni Gondviselésben hivő lélekkel nézem a történelem eseményeit és rendü­letlenül hiszem, hogy a Gondviselés őrködik nemcsak nemzetek és né­pek felett, emeli azokat a jóság nap­jaiban és sújtja a gonoszság korsza­kában, de hiszem ugyanezt, hogy a Gondviselés irányítja a városok éle­tét is, jutalmazza azokat, avagy pró­bára teszi épúgy, mint családokat és egyeseket is. Egy hosszú élet tapasztalataként hirdetem, hogy az isteni Gondviselés ezen kiáltó megnyi’atkozása nagy tör­ténelmi események és katasztrófák fordulatain szólal meg leginkább ; mert valamint a nagy történetírók, kiváló államférfiak és szónokok, úgy a városok regenerátorai, újjáalkotói is, nagy történelmi korszakokban tűn­nek elő. Ilyen történelmi korszak az utolsó évtized; és ez a képviselőtestületi gyűlés, melyre most ünnepi díszben egybegyültünk, e város életében és viszonyiaíában nekünk történelmi ese­mény. Azzá teszik e korszakot az utolsó termékeny tiz esztendő mellé­ben fogant nagyszerű, grandiózus al­kotások és ünneppé magasztosul a mi váci szemeink előtt ezen mai nap, mely határköve egy gyorsan leper­gett tiz évnek, amikor mécsvilágot gyújtunk szivünk oltárán az emléke­zetnek és behintjük azt az elismerés­nek virágaival; mert ezen napon van tizedik évfordulója annak, hogy Vác város képviselőtestülete dr. K r a le­ír er Kálmán nemzetgyűlési képvi­selő úr Öméltóságát, városunk szülöt­tét, az egész város reménységgel teljes várakozásával, polgármesterré választotta. Felteszem a kérdést, tisztelt Köz­gyűlés, indokolt e ezen tiz év jubilá- ciója ezekben a napokban, amikor Trianonnak vészes következményei alatt szenved az egész magyar nem­zeti közélet? Korunknak jellegzetes vonása aju- bilálás, ugyannyira, hogy ezen kor­szakol ménán nevezhetnék periódus jubilánsnak, jubileumok korszakának. A jubileumok, miket a mai korszel­lem a lelkekből tömegesen kiter­melt és a mai nehéz, mindent szét­bontó idők kísérőjéül divatba hozott, olyan tüneinek tekintendők, mint a mely szükséges korrektivuma a leti­port, területi eg összezsugorodott és benső kapcsolataiban is meglazult magyar közéletnek és mint a mely­nek céija: a jubileumokkal közelhoz­ni egymáshoz a széteső lelkeket, szá­mon kérni egymástól a múltat és számon tartani egymást. Ilyennek tekintem én általában a jubileumokat, amikben bölcs meder­be hozva, nagy etikai erő rejlik. Ilyennek tartom ezt a jubileumot is, amely Méltóságodnak tiz éves pol­gármestersége határkövénél nyuj ja át az elismerés pálmáját. Minő tiz év volt ez Tiszteit Köz­gyűlés! Vác ezer éves történetében még egy ilyen tíz esztendő nem volt. Nem csendes mederben folydogáió, kényelmes zsölyében eltöltött, ese­ménytelen, csak a régi hagyományo­kat ápolgató, hanem e város életében egy egész korszakot jelentő, nagy reformokkal teljes, a város egész ké­pét átformáló, gigantikus erőkkel dolgozó, verejíékes korszak, mely a legnehezebb időkben, sok exiszten- ciát felőrlő gazdasági krízisben ol­dotta meg vállalt feladatát: eltakarí­tani egyrészről a romokat, másrész­ről hosszú meddő évtizedek mulasz­tásait pótolni és folytatni azt a nagy­szerű, de sajnos! rövid ideig tartott alkotó munkát, melyet istenben bol­dogult Csányi László megkezdett. Krakker Kálmán Öméltósága akkor jött, amikor még arcunkról alig szá­radtak fel a könnyek és szivünk csordultig volt bánattal kitűnő előd­jének, Csányi Lászlónak elhunyta fe- .ett. Vele megkezdődött az alkotó mun­ka dicső korszaka, mely Vác törté­nelmének aranyíapja lesz, amikor vá­rosunk ódon falai közé friss üde élet áramlatai szálltak le, amikor Vác az éltető elemeknek: a pormentes leve­gőnek és tiszta víznek isteni áldásai­hoz először jutott hozzá és utcái és terei először öltöztek a kuiturvárosok mezébe. Feltétlen érdeme és dicsősége a vá­rosi képviselő testű etnek, hogy az é et szavát megértette, be eállt a haladás medrébe, mely a városfejlesztés con­ditio sine qua non-ja; megértette, hogy a mai kor valóban folyam, míg pedig nem lassú tempóban, hanem rohanva haladó folyam, mely visz, vagy elmerit; tehát Vácra nézve ez lét- és élet kérdéssé lett, mely elől nem volt kitérés. Az alkotások, melyek az utolsó év­tizedben lé esültek, annyira közelfek­vők és mindnyájunk előtt ismertek, sőt azok előnyeit mindnyájan hasz­náljuk is, hogy talán nem is kellene azokról itt részletesen megemlékez­nem. De, mert i t indokolnom kell a váci telkeknek ezen ünnepi megmoz­dulását, ezért rá kívánok mutatni a lepergett évtizednek legalább kima­gasló alkotásaira. Csak keresztül futok az alkotások hatalmas sorozatán és csokorba kö­töm azokat, hogy lássák mindazok, akik talán nem ismernék eléggé. Á városi bérházak befejezése, a lágyasi szükséglakások építése, a régi vá­-----------------— !■■■ II Ilim WBMMM——MWIB I MU». rag SAJÁT SZÉKHÁZÁBAN ¥áCI TAKARÉKPÉNZTÁR A. Magyar Bíemzeíi Bánit meliékhelye Vítc, Konstantiu-ter 15. Telefon: 83 Kölcsönöket kedvező feltéte­lekkel folyósít 0 Elfogad betéteket és azokat aranyértékben fizeti ki Exportálók. Él s-észére tanúsítványét* kiadás,”* Vác és feömyéliíre sártér rendezése, gazdasági épületek építése; a szent István-tér rendezése, uj vásártér létesítése; alkotásaink ki­rálya, városunk büszkesége az egész országban páratlanul álló nagyszerű vízmüvünk, melynek tanulmányozá­sára járnak ma hozzánk az egész or­szágból; csatornamű és deritőtelep létesítése; eddig elhagyatott tereink­nek kiválóan sikerült parkosítása; és rámutatok a Székesegyháznak, Szent Imre térnek és Konstantin térnek a főváros parkjaival versenyző szépsé­gére. Minden elismeést megérdemel polgármesterünknek az a kegyeletes gondossága, mely a Székesegyház pá­ratlanul egyszerű terére, elragadóan szép parkot íé eritvén látványosságba illő milliót te.emtett Székesegyházunk köré, méltón a királyok királyának Dómjához. Mik voltak ezek a terek azelőtt csak pár évvel is?! És csak érinteni kívánom azt a nagystílű rendezést, mely az utak, utcák bur­kolásánál, kövezésénél és a régi kö­vezet helyreállításánál; 9800 méter tehát majdnem tiz kilométernyi hossz­ban történt. Mi volt a mi főutcánk azelőtt és mivé lett az utolsó évben! Azután ott van a mi impozáns ke­gyeletünk, az e'eseit hősök szobra é= a hősi emléktáblák fenségesen sike­res alkotásában; minden idegennek látványosság ma már a főutcánkon való átvonulás és oly sok elismerés­nek pazar bőségét érdemelte ki Vác azért a haladásért. Nem kívánom részletesen felsorolni azokat a köz­egészségi és kulturális lé esitménye- ket, melyek a tiz év leltárához tar­toznak egyszerűen csak megállapí­tom, hogy ezen beruházások után a város pótadója mivel a két legna­gyobb teljesítmény a vízmű és csa­tornamű önmagát fedezi, 1924 óta nem változott, mert az akkor volt 48o/o ma sem emelkedett, mig ezzel szemben csonkahazánk 46 városának pótadója majdnem mindenhol 80 és 150 o/o között variál; nyolc városa van ma az országnak, amely 50% pótadón alul adminisztrál és ezek kö­zött van Vác is. Felmerül a kérdés előttem m. t. Közgyűlés, mi volt az indítéka annak, hogy ez a Képviselőtesíü et, melynek konzervatív maga artásáiól legendá­kat szőtt a köztudat, most majdnem vakon követte vezérét? hol a kulcsa ezeknek a varázslatos sikereknek? V • A • R • O W verhetetlen Szombat, vasárnap, kedd, április 28—29, május í-én Csak 16 éven felülieknek! A szezon legnagyobb, legkülönlege­sebb filmje: Sír-ó Lajos regénye, Korda Sándor rendezése Henrik magánélete (KékszakálÉ Őfelsége) Az asszonyfaló király és hat gyönyörű felesége. — A király: Charles Latig Si ton — Ciondykei betyár, Mickv egér Csütörtökön, május 3-án, csak egy napig 20 -80 f.-es helyárak — Gaál Franci egyetlen magyar filmje PARDON, TÉVEDTEM Hörbiger Pál Szőke Szakáll Huszár Puffy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents