Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)

1934-04-18 / 30. szám

2 váci hírlap Brossa íias szólamok inaktiv hangozta­tásával, mert a hazafiság nem szónoklat, hanem cselekedet, mély érzés, szívósság, kitartás, kevés beszéd. Ne dicsőítsük foly­ton magunkat, a nemzet hibáit és gyengéit is tanítsuk meg. — Sokat beszélnek a tehet­ségek érvényesüléséről. Két­ségtelen, hogy a tehetségeket ápolni kell, azonban a tehetsége­ket megmérni nem tudjuk, a te­hetség kibontakozásához hozzá­tartozik az érzelmi és értelmi világ is. Hiába zseni valaki, ha nem tud kibontakozni. A tehet­ség nem racionalizálható. Kle- beisberg Kuno egyebet sem tett, mint ösztöndíjakat alapított és minden módon a tehetségek ér­vényesülését igyekezett előmoz­dítani. — Figyelemmel kell lenni arra a szempontra is, hogy a magyar középiskola be van állitva az európai középiskolák egységes síkjába. A magyar középiskola a külföldi iskolák mintájára kezdte SAJÁT SZÉKHÁZÁBAN —.. ............................—.................. a helyzet e tekintetben, mint bármikor is volt. Pedig nem szabad felednünk, hogy a leg­szörnyűbb gazdasági válság esz­tendei nehezednek szinte elvi­selhetetlenül a magyar paraszt vállára. — A nagy szenvedések és a borzalmas pusztítások érlelték olyan komollyá és megfontolttá a magyar parasztot, amilyennek most látjuk. Az acélt is tűzben edzik és a sok évszázados meg­próbáltatások nagyszerű lelki- erőt öntöttek a magyarba. Ter­mészetére nézve éppen ezért defenzív: tartózkodó és indivi­dualizmusa visszatartja attól, hogy tömegmozgalmak könnyen- hivő eszközévé váljon. Termé­szetesen szerepe van ebben a mi speciális tanyarendszerünk­nek is. Kint a városoktól mész- sze fekvő tanyákon a magyar földművesnép tisztán megőrizte ősi jótulajdonságait. — Nagyszerű példáját láttam nemrégiben, amikor a fiatal József Ferenc főherceg megkért, hogy mutassak meg neki egy igazi tanyai magyart. Kivittem Kúnszentmiklós határaiba, mert ott még változatlanul megtalál­hatjuk az ősi tanyavilágot. El­látogattunk egy parasztgazdához, akinél annyi intelligenciát és annyi vendégszerető nobilitást találtunk, hogy még én is el­bámultam rajta. Ott állt íisztes- ségtudóan a kapuban, de úgy fogadta a főherceget, mint munkásságát, de izig-vérig ma­gyarrá lett. A jezsuita iskolák külföldi tanterv alapján tanítot­tak eleinte, de magyar iává nőt­ték ki magukat és egészen más volt plédául egy olasz jezsuita iskola, mint a szombathelyi. Ugyanez a helyzet a protestáns középiskoláknál. — A miniszter törvényjavas­lata első elgondolásában az alsó osztályok egységesítését vette tervbe. Én most is a differen­ciált iskola álláspontján vagyok, mint 1924-ben, mégis amikor azt láttam, hogy az alsó osztályok egységes tanterve következté­ben egy csonka reáliskola léte­sült volna, helyesebbnek tartot­tam azt a megoldást, ami a bi­zottsági módosítás következté­ben most van a törvényjavaslat­ban, nevezetesen, hogy megcson­kítás helyett inkább elejtették a reáliskolát. Úgy érzem, nem le­het szó nélkül elhaladni a nyolc vanesztendős reáliskolai típus elpareníálása mellett. — A reáliskola sohasem volt népszerű Magyarországon, mert eredetileg ipariskola volt, hat osztállyal. Hiába azonosították rangsorban 1875-ben a gimná­ziummal, azért többnek tekin­tették a gimnáziumi tanulót, mint a reáliskolait. Vigyázni kell arra, hogy a humauiszíikus és realisz­tikus kultúra kellő egyensúlyban legyen. Elsősorban Széchényi István szellemében a társadalmi és gazdasági életre készüljön a magyar ifjúság. De a természet- tudományokat sem szabad a gimnáziumban elhanyagolni. A mai diák túl van terhelve. Zsú­foltak az iskolák. Hatvan-hetven tanuló van egy osztályban a kóros társadalmi feltörekvések folytán. Túlterhelés mutatkozik, igaz, hogy a diákok segítenek magukon illegitim módon — egyenrangú embertársát. „Isten hozta, fenség!“ — mondta köz­vetlen hangon és azzal szivből- jövő szeretettel kezét nyújtotta a főhercegnek. Bekerültünk a házba és mindenütt a legnagyobb tisztaságot találtuk. Az ünneplő­szobában régi, évszázados bú­torok álltak, amelyeket még őseik hagytak rájuk. Az almá­riumon évszázados üvegpoharak sorakoztak egymásmellé. Képek is lógtak a falon. Természetesen nem hiányzott Kossuth Lajos­nak és Kossuth családjának a képe sem, mint ahogy azt min­den magyar házban megtalál­hatjuk.Mindvégig tisztelettudóan, de önérzetesen és igazi emberi barátsággal beszélt velünk ez a kúnszentmiklósi tanyai magyar. Eldiskuráltunk a bajokról is és bizony volt mit felhoznia házi­gazdánknak. De nem panaszko­dott azért és pillanatra sem csendült ki hangjából a könyör­gés. Nemes méltóság és öntuda­tos bátorság jellemezte házi­gazdánkat. Nem hiszem, hogy bármilyen jelszavakkal meg lehetne vál­toztatni a földművelő magyar- népnek ezt a gyönyörű nyugal­mát és nem tudok elképzelni olyan csapást, amelynek súlya alatt elveszítené hidegvérét. A magyar nép lelkiereje olyan mélyen gyökerezik, hogy azt a jelszavak egész orkánja sem tudná magával ragadni. Prestly Elemér Vád TÜXiRÉKPÉNZTáR A Magyar Kemzeíi ISank melléklielye \&c, Konstantln-tér 15. Telefon: 63 Kölcsönöket kedvező feltéte­lekkel folyósít Elfogad betéteket és azokat aranyértékben fizeti ki Exportálók részére tanúsítványok kiadása Vác és környékére jegyzi meg nagy derültség köze­pette — azzal, hogy nem tanul­nak, de legitim módon kell raj­tuk segíteni. A kultúra raktárá­ból ki kell zárni egy csomó fe­lesleges anyagot. — A vakáció gazdaságosabb beosztása is fontos. Nem hive a hosszú nyári vakációnak, mert ez csupán a balatoni érdekelt­ség tisztán lukrativ érdeke, nem demokratikus, hiszen a szülők­nek csak fél százaléka van ab­ban a helyzetben, hogy a Bala­tonra. nyaralni viheti a gyerme­két, a többi gyermek otthon ka- nászkodik a hosszú szünidő alatt. Ne kényszerítsék az iskolát arra, hogy rövid idő alatt végezze el a tananyagot. Felkiáltások a baloldalon : Eb ben nincs igaza. Az iskola és az élet, már tud­niillik a felnőttek élete, nem azonos. Az iskolának külön élete van, a fejlődő gyermek élete. Az iskolának azonban mégsem szabad magát öncélnak tekinteni, nem szabad olimpuszi magaslaton elzárkózni az élet­tői, hanem az élethez keli al­kalmazkodnia. Ne csináljunk negyvenperces tanórákat sem, mert ez idegromboló hajsza lesz. Az iskolát mozivá sülyeszti, ahol az egyik impresszió megöli a a másikat. Alig éli bele magát a gyermek a latinba, vagy a görögbe, már csengetnek és jön egy másik anyag. Rövidebb tan­óra mellett a tanároknak nincs idejük feleltetni és átgyakorol­tatni a diákokkal az anyagot. — A szelekció kérdéséhez nem akarok hozzányúlni, mert várom a miniszter úr idevonat­kozó rendeletét. Ez a törvény csak keret. A jó iskola nem a szép épület, nem a nagy felsze­relés, a gazdag apparátus gyűj­teménye, nem is a kicirkalma- zoít tanterv. A jó iskola a jó tanároktól függ. (Taps.) A jó tanár munkája pedig az ember- képzés. Tisztelni keli a tanári rendet és meg kell hajtani az elismerés zászlaját, hogy cse­kély illetmény mellett kitart és gyakorolja rendkívül fontos em­berképzőfunkcióját. Vigyázzunk, hogy a lelket továbbra is ébren- tartsuk bennük. Akik vádolják a mai középiskolát, azok több­nyire a 30—40 év előtti maguk iskolájukra gondolnak. Különö­sen az idősebb urak nagyon óvatosan gyakorolják a kritikát, mert nem tudják, mi folyik ma az iskolában. — Amikor a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom — fejezte be beszé­dét Kornis Gyula — kérem a miniszter urat, hogy a törvény­szabta formális keretet olyan tartalommal töltse ki, amely al­Nyiit-tér Köszösietnyilvánífás Szeretett feleségem, leányunk, il­letve testvérünk, Solymosi Jánosné szül. Cseresznyik Magda elhunyta alkalmából megnyilatkozott részvé­tet, valamint rokonainknak, ismerő­seinknek és jóbarátainknak szeretett halottunk temetésén való megjele­nésüket ezen az úton hálásan kö­szönjük. Vác, 1934 április 16. Solymosi és Cseresznyik-családok Kedvező feltételek mellett: «a* Uilsti folyószámlák Setétek tCill- és belföldi átutalások KiSScsoncSk VE Cl EGYHÁZMEGYEI IKKHRÉKPÉNZTBR ÜT. Kegyes Alapítványok Kezelöségre KONST ANTIN-TÉR kalmas lesz arra, hogy a közép­iskola a magyar nemzeti kultúrá­nak leghatékonyabb tényezője legyen. H tfőisga án fog elnököS^i a polgármester jubileumi közgyűlésén Kestler István dr preláíus, a pénzügyi bizottság elnöke és Gurszky Rezső dr főjegyző a hét folyamán Budapesten jártak s felkeresték Preszly Elemér fő­ispánt, kit a városi képviselőtes­tület nevében meghívtak Krak- ker Kálmán jubileumára és fel­kérték, hogy a díszközgyűlésen elnököljön. A főispán kijelen­tette, hogy legnagyobb örömmel tesz eleget a kérésnek és nem csak ő vesz részt a díszközgyű­lésen, hanem kíséretében lesz­nek a vármegye több főtiszt­viselői is, hogy minél díszesebbé és emlékezetesebbé tegyék a jubileumot. Szűcs Sstwán II. Ábelügyminiszter megengedte, hogy Franki István orvosszigorló nevét „Szűcs“-re magyarosít­hassa. VÁROSI verhetetlen Szerda, csütörtök, (13-19} 5, 7, 9 órakor 10 — 40 filléres helyárakkal! TOM MIX szenzációsan izgalmas filmje; KÉM A FEOYHÁZBAN Nem vagyok bolond! — Mi újság a nagyvilágban? Fatty bolond burleszkje Szombat, vasárnap, ápr. 21-22-én Gustav Fröhlich és Annabella óriásfilmje: MÉGIS SZÉP AZ ÉLET

Next

/
Thumbnails
Contents