Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)

1934-04-01 / 26. szám

VÁCI HÍRLAP 11 Kisvácnak is adjunk valamit . . . Azok az urak, hárman, kik nap-napután rójják a vasúton túl vezető salakos utat, miután Deákvár feneketlen sarát letárgyalva, azt végérvényesen elintézték, »elhangzott« kiáltással torpantak meg egy percre. — Elhangzott! ismételte az, aki legelői ment. Közbeszúrva megemlítem, hogy pocsék idő volt, azért mégis, önmagukhoz és az ügy fontosságához illően, komoly méltóság­gal vonultak hazafelé s minden harmadik lépésnél meg-megállva, de líbasorban lépe­getve, a gyalogjáró keskenysége miatt. — Mi hangzott el? kérdi a leghátu'só... — Az! feleli az első, az hangzott el az országzászló elhelyezésével kapcsolatban, hogy adjunk Kisvácnak is valamit... Ahogy megáltak, erre a nagyfontosságú kérdésre, mindenik egy és ugyanarra az »ügyre« gon­dolt, mert mindhárman kajánul mosolyogtak. Végre az első töri meg a kínos csendet: — Nem azt, amire ti gondoltok... Ilyen kora tavasszal még nem »zöldéi« semmi. — Ta­lán egy másik Árpád-utcát ? — veté oda az epésebbik. — Oh nem! ebből a mai álla­potában egy is sok — Vagy a Templomtér parkírozását, otta felsö-dunaparton ? sóhajt fei a szolidabbik — Ezt már megkapják, hála Istennek, állapítják meg közösen, ál­talános megnyuvásra. — Na, mond meg már... mond, mert esik az eső és elázunk — Apropos, a vízről jutott eszembe. — Adjunk egy újabb Speyer-kölcsőnt a gazdák felsegélyezésére, hogy a kisváciak is törleszthessék a vízvezetéki dijakat. Nádkés. A Katolikus Szemle áprilisi száma Az újjászervezett Katolikus Szemle most megjelent áprilisi száma első helyen közli Serécli Jusztinán bíboros hercegprímás cikkét, amely éles elmével ku­tatja a valódi tudás mibenlétét. Báró Brendenstein Béla »Az is­teneszme az újkori bölcseletben« cimmel kezdi meg 'két számra tervezett alapvető tanulmányát. Don Bosco életművét méltatja és nagyságának titkát boncolja Ba- lanyi György. A sokat vitatott időszaki megtartóztatásról ahá- zasságban ir Heyméijer Péter holland jezsuita. Sik Sándor Ariosto költészetének ma is élő szépségeit mutatja be, Balás-Pi- ri László'pedig a római nemzet­közi egy ház művészeti kiállítás­ról tudósit. A kisebb cikkeket Tóth Tihamérnak, az országos- hirű hitszónoknak húsvéti el­mélkedése vezeti be. Kitűnő szem­zők tollából olvasunk a magyar szaléziánusok jubileumáról, az uj német Harmadik Birodalom teológiájáról, az osztrák monaT- chista mozgalomról, a tiz évvel ezelőtt meghalt Leninről és a barokkról. Bobula Ida érdekes érveléssel szád szembe azzal a törekvéssel, amely el akarja bo­csátani a terjes tisztviselőnőket. Igen sok könyvismereletés tájé­koztat a legújabb irodalomról ebben a számban is, amelynek minden közleménye fontos és időszerű kérdést tárgyal. A fo­lyóiratot a Szent István Társulat tagjai — egyéb előnyök mellett évi 10 pengő tagsági dijuk fejében kapják. Fogromlás! 100 V -lg megakadályozza a HYPERDENT szájvizessencia Vac vára és Wazenburg Vác városának névnyomozá­sa e lap húsvéti számában a várakozáson túlmenő érdeklő­dést váltott ki, úgy hogy a még erről váló további és nem ‘ke- vésbbé érdekes mondanivaló közlése indokolt. Értekezésünkben Vác- város nevének legrégibb megjelenési alakjait kerestük és adataink között abban a legrégibb 1193- ból a comes Wachiensis. Akad azonban régibb is, igy 1192-ből a váci. püspökség megemlítése: In episcopatu Watiensi (Liber censuum.) (Fejér Cod. dipt. II. 282) és III. Béla királyunk (uralkodott 1173—1196) jöve­delmeinek kimutatásában: epis- copus Woacensis (Szilágy— Marczali. A magyar nemzet tör- tinete. 1896. II. 319.) »A voáczi püspök — így jó palóczosan ír­va — jegyzi meg hozzá Mar­czali. — A különös írásmód ér­dekelte Melegdi Jánost s ezért megszerezte ennek a párisi nem­zeti könyvtárban őrzőit s a XV. században átírt kéziratnak fény- képmásolatát. Azon úgy látta, hogy a szövegben eps Boacen- sis vagy eps Buancensis áll. A második betűről nem leheled kétségtelenül megállapítani, hogy az o-e vagy v. Minthogy a középkori latin szövegekben a W és B felcserélése elég gya­kori, állhatott a XII. századi ereded kéziratban V vacensis is, kettős magánhangzó nélkül. Ma a vácvidéki nyelvjárás inkább nyújtott alhanggal mondja Vaac- ot, de Simonyi Zsigmond szerint van palóc nyelvjárás Nyitra vi­dékén, amely J°ános-1 mond. (Vesd össze: Magyar Nyelv Vili. 133. és IX. 48.) S így épenség- gel nincs kizárva, hogy az ere­deti kéziraton Boacensis volt. Magyarországi német nyelvjá­rásban is meglehetett a Vác he­lyett a Boáé. — Bizonyára a leg­régibb latin névadat az 1111-iki zobori oklevél, amelyen a váci püspök dominus Marcellus Vva­censis. Ebben az írásmódban a w két betűre van feloldva. (Fe­jérpata kv: Kálmán király okle­velei. Ért. a tört. tud. Kör. XV. k. 5. sz.) Ezek a felsorolt kéziratok és oklevelek természetesen mind la­tin nyelvűek. Négyszáz eszten­dőnek kellett eltelnie ezen idő­ponti ól, míg magyar szövegben is megjelenik Vác neve. Az 1510-ből való »Margit Le­genda -ban már vacij pispek-vő\ (Voll György: N vei verni éktár. VIII. 35. 101. 102. 103. 121. 161. 230 1. , vacynak t irtomanganak (ugyanott 139. 1.) vacynak va­rasában (no. 162, I.) s az 1526— 1527-ben íródott Érdy codex - ben (Toil Gy.: Nvelvemléktái’ IV.—V.) vaccz felee és vacz-nak (399. 1. , továbbá vaczoi (400. l. ) szövegrészeket olvashatunk. Az általában legrégibb meg­említése Vác városának, annak német nevét őrizte meg. A Szász­ország egyik legrégibb várában Yburg-ban jegyzett évkönyvek az 1074. évről írják: »Rex Mein- ricns Ungariam vastavit usque ad Wazenburg (olvasd: Vácen- burg), quia língri Salemannum expulerant, cpii regis Henriéi so­rorem duxit uxorem. (Pertz: Monum. Germ. Hist. SS. XVI. 436.1 Henrik király (a IV.-ik) Magyarországot Vácig pusztítot­ta, mert a magyarok Salamont, aki Henrik király nővérének férje, elűzték. — Ezidőben amint a történelemből tudjuk — a németek a Duna bal part­ján kísérelték meg szerencséjü­ket, hogy ezúton jussanak el az ország akkori székvárosába Fe­hérvárba. Azonban csak Vácig jutottak el, onnan visszafordul­tak. Ez a feljegyzés a Vác mái né­niéi nevéből — a Waitzen-ből amint múltkoriban kifejlet- lük, már hiányzó, elhallgatott, alattoniban értett kiegészítő részt adja meg. Ereded!eg tehát a város német neve Waitzenburg azaz Vác vára volt. A Wazenburg-ból a Waitzen­burg fejlődése, azaz az ,a’ hang kettőssé válása, diphthongizáló- dása ugyaniig}' ment végbe, mini ahogy a Ratzenstadt-ból (Rácváros) Raitzenstadt lett. Ez azonban — legalább is a Waz személynévben — igen régen történt. Hiszen már »Vác város neve című cikkünkben is idéz­tünk egy Veyz személynevet 1270-ről. S bizonyára a kettő bosszú ideig egymás mellett tet­szés szerint volt használható, mintahogy — legalább is a bu­dai német nyelvjárásban — a Ratzenstadt-ot és Raitzunstadt- ot még ma is tetszőlegesen vál­togatják. A kettős alak német családnevekben is megvan. Múlt­kor idéztük Waltz György neves német történnetírót, ma hozzá­tesszük a Watzdorf bárói csalá­dot. A lentebb idézett cikkiinnk'­ben — úg}' hisszük — meggyő­ző módon igazoltuk a német eredetű Waz — Vác személynév­ből Vác városa nevének erede­tét. S ha valamely szófejtés a tudományos bírálat előtt helyt­álló, úgy a többi szófejtés ma­gától megdől, külön cáfolatot nem igényel. Mégis szóvá akarjuk tenni, hogy nagyon is csalóka látszat szól csak amellett, hogy Vác vá­ros nevét a nagymagyarországi Glogovác, Jankovác, Jaszenovác. Petrovác s a szerbiai Kraguje- vác, Milánovác, Obrenovác stb. helynevekkel valamiféle kapcso­latba hozzuk. Ezekből könnyű szerrel kimutathatjuk, hogy sem miféle etymologiai összetartozá­suk Vác nevével nincsen. Mind­ezek személynevekből képződtek először is az -ov "képző hozzájá­rulásával, amely valakié való, valakihez tartozó viszonyt fejez ki. Milanov annyit jelent, hogy Miláné, Milánhoz tartozó; a má­sodik -ac képző pedig kicsinyí­tő képző. Milánovác tehát Milán városkáját avagy Milán falucs­káját jelenti. (V. ö.: Magyar Nyelv.' XI. 463.) Pusztán a két képzőből alakul Inak képzelni el Vác nevét merő képtelenség, an­nál is inkább, mert a varos tót nevében a Pacomban épen a Vác személynévhez (járult a képző. Hátra marad a Vác esetleg Vác személynév származtatása a cseh-tót nyelvből. Melich János (Magyar Nyelvőr. XL1. 97.) a tulajdonnévből azt hitte, hogy az végelemzésben ugyanaz, ami a cseh Václav (Vencel) kereszt­PALMA OKMA tartóstalp a legolcsóbb viselet Kérje Ön is cipészétől! név. Azonban dr. Asbóth Oszkár (Nyelvtudományi Közlemények. XXIII. 128.) kimutatta: »Aszláv nyelvekben a slav-yal összetett nevekből igenis képződnek becé­ző alakok, de soha sem úgy, hogy a — slav egyszerűen eles­nék, így például a cseh Václav (== Vác — slav)-ból igenis ké­pez Vések, Vasit, Vasa (olvasd suhogó s-sel) kicsinyítőkét, de Pác-féle képzést egy szláv nyelv­ben sem találunk.« Részben igazolva van tehát — a szófejtésből — a Káptalan-ut­ca és Székesegyház-tér sarkán levő dombormű, a város nevét egy szeméig nevétől nyerte. Már az nem valószínű, hogy várost, sőt várat remetéről neveztek volna el, akinek valószínűleg még háza sem volt. De az meg már egészen bizonyos, hogy arról a legendabeli Vác remeté­ről, aki I. Géza királyunk kor- társa volt, nem nevezték el a vá­rost, mert Géza uralkodása első évében már mint vár fennállott. Gatterer Ferenc Szók keretek közt, de mégis lesznek jótékony vásárok? A kereskedelemügyi kijelen­tette, hogy a jótékonycélú vásá­rok, minthogy azok engedélyezé- séneksemmiféletörvényesalapja nincs, módjában volna betiltani. Felmerült azonban több oldalról az a kivánság, bogy a gazdasági válság idején rossz anyagi hely­zetben lévő jótékonycélú egye­sületekre, valamint az egyházak­ra való tekintettel a jótékonycélú vásárok betiltásának végső esz­közéhez ne nyúljanak. Éppen ezért a kereskedelemügyi mi­niszter a jótékonycélú vásárok teljesbetiltásárólhajlandó elteki- teni, de azt kivánja, hogy ezeket a kereskedelem és ipar mai vál­ságos nelyzetében feltétlenül szükebb keretek közé szorítsák ég különösen vegyék elejét an­nak, hogy széleskörű társadalmi propagandától és reklámtól tar­tózkodjanak. A vásárokon csak a tagjaik által készitett vagy felajánlott tárgyakat árusítsák és egyszersmind arról is gondos­kodjanak, hogy a vásáraikon csak tagjaik és az azok által meghívott vendégek vegyenek részt. ivatkozzon vásárlásainál lapunkra

Next

/
Thumbnails
Contents