Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)
1934-04-01 / 26. szám
VÁCI HÍRLAP 11 Kisvácnak is adjunk valamit . . . Azok az urak, hárman, kik nap-napután rójják a vasúton túl vezető salakos utat, miután Deákvár feneketlen sarát letárgyalva, azt végérvényesen elintézték, »elhangzott« kiáltással torpantak meg egy percre. — Elhangzott! ismételte az, aki legelői ment. Közbeszúrva megemlítem, hogy pocsék idő volt, azért mégis, önmagukhoz és az ügy fontosságához illően, komoly méltósággal vonultak hazafelé s minden harmadik lépésnél meg-megállva, de líbasorban lépegetve, a gyalogjáró keskenysége miatt. — Mi hangzott el? kérdi a leghátu'só... — Az! feleli az első, az hangzott el az országzászló elhelyezésével kapcsolatban, hogy adjunk Kisvácnak is valamit... Ahogy megáltak, erre a nagyfontosságú kérdésre, mindenik egy és ugyanarra az »ügyre« gondolt, mert mindhárman kajánul mosolyogtak. Végre az első töri meg a kínos csendet: — Nem azt, amire ti gondoltok... Ilyen kora tavasszal még nem »zöldéi« semmi. — Talán egy másik Árpád-utcát ? — veté oda az epésebbik. — Oh nem! ebből a mai állapotában egy is sok — Vagy a Templomtér parkírozását, otta felsö-dunaparton ? sóhajt fei a szolidabbik — Ezt már megkapják, hála Istennek, állapítják meg közösen, általános megnyuvásra. — Na, mond meg már... mond, mert esik az eső és elázunk — Apropos, a vízről jutott eszembe. — Adjunk egy újabb Speyer-kölcsőnt a gazdák felsegélyezésére, hogy a kisváciak is törleszthessék a vízvezetéki dijakat. Nádkés. A Katolikus Szemle áprilisi száma Az újjászervezett Katolikus Szemle most megjelent áprilisi száma első helyen közli Serécli Jusztinán bíboros hercegprímás cikkét, amely éles elmével kutatja a valódi tudás mibenlétét. Báró Brendenstein Béla »Az isteneszme az újkori bölcseletben« cimmel kezdi meg 'két számra tervezett alapvető tanulmányát. Don Bosco életművét méltatja és nagyságának titkát boncolja Ba- lanyi György. A sokat vitatott időszaki megtartóztatásról ahá- zasságban ir Heyméijer Péter holland jezsuita. Sik Sándor Ariosto költészetének ma is élő szépségeit mutatja be, Balás-Pi- ri László'pedig a római nemzetközi egy ház művészeti kiállításról tudósit. A kisebb cikkeket Tóth Tihamérnak, az országos- hirű hitszónoknak húsvéti elmélkedése vezeti be. Kitűnő szemzők tollából olvasunk a magyar szaléziánusok jubileumáról, az uj német Harmadik Birodalom teológiájáról, az osztrák monaT- chista mozgalomról, a tiz évvel ezelőtt meghalt Leninről és a barokkról. Bobula Ida érdekes érveléssel szád szembe azzal a törekvéssel, amely el akarja bocsátani a terjes tisztviselőnőket. Igen sok könyvismereletés tájékoztat a legújabb irodalomról ebben a számban is, amelynek minden közleménye fontos és időszerű kérdést tárgyal. A folyóiratot a Szent István Társulat tagjai — egyéb előnyök mellett évi 10 pengő tagsági dijuk fejében kapják. Fogromlás! 100 V -lg megakadályozza a HYPERDENT szájvizessencia Vac vára és Wazenburg Vác városának névnyomozása e lap húsvéti számában a várakozáson túlmenő érdeklődést váltott ki, úgy hogy a még erről váló további és nem ‘ke- vésbbé érdekes mondanivaló közlése indokolt. Értekezésünkben Vác- város nevének legrégibb megjelenési alakjait kerestük és adataink között abban a legrégibb 1193- ból a comes Wachiensis. Akad azonban régibb is, igy 1192-ből a váci. püspökség megemlítése: In episcopatu Watiensi (Liber censuum.) (Fejér Cod. dipt. II. 282) és III. Béla királyunk (uralkodott 1173—1196) jövedelmeinek kimutatásában: epis- copus Woacensis (Szilágy— Marczali. A magyar nemzet tör- tinete. 1896. II. 319.) »A voáczi püspök — így jó palóczosan írva — jegyzi meg hozzá Marczali. — A különös írásmód érdekelte Melegdi Jánost s ezért megszerezte ennek a párisi nemzeti könyvtárban őrzőit s a XV. században átírt kéziratnak fény- képmásolatát. Azon úgy látta, hogy a szövegben eps Boacen- sis vagy eps Buancensis áll. A második betűről nem leheled kétségtelenül megállapítani, hogy az o-e vagy v. Minthogy a középkori latin szövegekben a W és B felcserélése elég gyakori, állhatott a XII. századi ereded kéziratban V vacensis is, kettős magánhangzó nélkül. Ma a vácvidéki nyelvjárás inkább nyújtott alhanggal mondja Vaac- ot, de Simonyi Zsigmond szerint van palóc nyelvjárás Nyitra vidékén, amely J°ános-1 mond. (Vesd össze: Magyar Nyelv Vili. 133. és IX. 48.) S így épenség- gel nincs kizárva, hogy az eredeti kéziraton Boacensis volt. Magyarországi német nyelvjárásban is meglehetett a Vác helyett a Boáé. — Bizonyára a legrégibb latin névadat az 1111-iki zobori oklevél, amelyen a váci püspök dominus Marcellus Vvacensis. Ebben az írásmódban a w két betűre van feloldva. (Fejérpata kv: Kálmán király oklevelei. Ért. a tört. tud. Kör. XV. k. 5. sz.) Ezek a felsorolt kéziratok és oklevelek természetesen mind latin nyelvűek. Négyszáz esztendőnek kellett eltelnie ezen időponti ól, míg magyar szövegben is megjelenik Vác neve. Az 1510-ből való »Margit Legenda -ban már vacij pispek-vő\ (Voll György: N vei verni éktár. VIII. 35. 101. 102. 103. 121. 161. 230 1. , vacynak t irtomanganak (ugyanott 139. 1.) vacynak varasában (no. 162, I.) s az 1526— 1527-ben íródott Érdy codex - ben (Toil Gy.: Nvelvemléktái’ IV.—V.) vaccz felee és vacz-nak (399. 1. , továbbá vaczoi (400. l. ) szövegrészeket olvashatunk. Az általában legrégibb megemlítése Vác városának, annak német nevét őrizte meg. A Szászország egyik legrégibb várában Yburg-ban jegyzett évkönyvek az 1074. évről írják: »Rex Mein- ricns Ungariam vastavit usque ad Wazenburg (olvasd: Vácen- burg), quia língri Salemannum expulerant, cpii regis Henriéi sororem duxit uxorem. (Pertz: Monum. Germ. Hist. SS. XVI. 436.1 Henrik király (a IV.-ik) Magyarországot Vácig pusztította, mert a magyarok Salamont, aki Henrik király nővérének férje, elűzték. — Ezidőben amint a történelemből tudjuk — a németek a Duna bal partján kísérelték meg szerencséjüket, hogy ezúton jussanak el az ország akkori székvárosába Fehérvárba. Azonban csak Vácig jutottak el, onnan visszafordultak. Ez a feljegyzés a Vác mái néniéi nevéből — a Waitzen-ből amint múltkoriban kifejlet- lük, már hiányzó, elhallgatott, alattoniban értett kiegészítő részt adja meg. Ereded!eg tehát a város német neve Waitzenburg azaz Vác vára volt. A Wazenburg-ból a Waitzenburg fejlődése, azaz az ,a’ hang kettőssé válása, diphthongizáló- dása ugyaniig}' ment végbe, mini ahogy a Ratzenstadt-ból (Rácváros) Raitzenstadt lett. Ez azonban — legalább is a Waz személynévben — igen régen történt. Hiszen már »Vác város neve című cikkünkben is idéztünk egy Veyz személynevet 1270-ről. S bizonyára a kettő bosszú ideig egymás mellett tetszés szerint volt használható, mintahogy — legalább is a budai német nyelvjárásban — a Ratzenstadt-ot és Raitzunstadt- ot még ma is tetszőlegesen váltogatják. A kettős alak német családnevekben is megvan. Múltkor idéztük Waltz György neves német történnetírót, ma hozzátesszük a Watzdorf bárói családot. A lentebb idézett cikkiinnk'ben — úg}' hisszük — meggyőző módon igazoltuk a német eredetű Waz — Vác személynévből Vác városa nevének eredetét. S ha valamely szófejtés a tudományos bírálat előtt helytálló, úgy a többi szófejtés magától megdől, külön cáfolatot nem igényel. Mégis szóvá akarjuk tenni, hogy nagyon is csalóka látszat szól csak amellett, hogy Vác város nevét a nagymagyarországi Glogovác, Jankovác, Jaszenovác. Petrovác s a szerbiai Kraguje- vác, Milánovác, Obrenovác stb. helynevekkel valamiféle kapcsolatba hozzuk. Ezekből könnyű szerrel kimutathatjuk, hogy sem miféle etymologiai összetartozásuk Vác nevével nincsen. Mindezek személynevekből képződtek először is az -ov "képző hozzájárulásával, amely valakié való, valakihez tartozó viszonyt fejez ki. Milanov annyit jelent, hogy Miláné, Milánhoz tartozó; a második -ac képző pedig kicsinyítő képző. Milánovác tehát Milán városkáját avagy Milán falucskáját jelenti. (V. ö.: Magyar Nyelv.' XI. 463.) Pusztán a két képzőből alakul Inak képzelni el Vác nevét merő képtelenség, annál is inkább, mert a varos tót nevében a Pacomban épen a Vác személynévhez (járult a képző. Hátra marad a Vác esetleg Vác személynév származtatása a cseh-tót nyelvből. Melich János (Magyar Nyelvőr. XL1. 97.) a tulajdonnévből azt hitte, hogy az végelemzésben ugyanaz, ami a cseh Václav (Vencel) keresztPALMA OKMA tartóstalp a legolcsóbb viselet Kérje Ön is cipészétől! név. Azonban dr. Asbóth Oszkár (Nyelvtudományi Közlemények. XXIII. 128.) kimutatta: »Aszláv nyelvekben a slav-yal összetett nevekből igenis képződnek becéző alakok, de soha sem úgy, hogy a — slav egyszerűen elesnék, így például a cseh Václav (== Vác — slav)-ból igenis képez Vések, Vasit, Vasa (olvasd suhogó s-sel) kicsinyítőkét, de Pác-féle képzést egy szláv nyelvben sem találunk.« Részben igazolva van tehát — a szófejtésből — a Káptalan-utca és Székesegyház-tér sarkán levő dombormű, a város nevét egy szeméig nevétől nyerte. Már az nem valószínű, hogy várost, sőt várat remetéről neveztek volna el, akinek valószínűleg még háza sem volt. De az meg már egészen bizonyos, hogy arról a legendabeli Vác remetéről, aki I. Géza királyunk kor- társa volt, nem nevezték el a várost, mert Géza uralkodása első évében már mint vár fennállott. Gatterer Ferenc Szók keretek közt, de mégis lesznek jótékony vásárok? A kereskedelemügyi kijelentette, hogy a jótékonycélú vásárok, minthogy azok engedélyezé- séneksemmiféletörvényesalapja nincs, módjában volna betiltani. Felmerült azonban több oldalról az a kivánság, bogy a gazdasági válság idején rossz anyagi helyzetben lévő jótékonycélú egyesületekre, valamint az egyházakra való tekintettel a jótékonycélú vásárok betiltásának végső eszközéhez ne nyúljanak. Éppen ezért a kereskedelemügyi miniszter a jótékonycélú vásárok teljesbetiltásárólhajlandó elteki- teni, de azt kivánja, hogy ezeket a kereskedelem és ipar mai válságos nelyzetében feltétlenül szükebb keretek közé szorítsák ég különösen vegyék elejét annak, hogy széleskörű társadalmi propagandától és reklámtól tartózkodjanak. A vásárokon csak a tagjaik által készitett vagy felajánlott tárgyakat árusítsák és egyszersmind arról is gondoskodjanak, hogy a vásáraikon csak tagjaik és az azok által meghívott vendégek vegyenek részt. ivatkozzon vásárlásainál lapunkra