Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-03-19 / 22. szám
ára 12 fillér 47-lk éí^sSyam 22. szám Vá€s 8933 március 19 W VÁCI HÍRLAP Pollííkai és iársadalmi heíilap, megjelenik helenkéní Kétszer: szerdán és vesárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ...................................3 P — f Vidéken egy negyedévre ...................................' 3 P 5o f Egyes szám ára.....................................................12 fillér wmai^^amaaBmBBmaaaBKBaaasamamasKBmmmmmaamBa^^mm FELELŐS SZERKESZTŐ. KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: SÍEIICSÉNYS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Egész országiján egyedül csak Vácon voll március 15-én tömeg - felvonulás Hagyományos külsőségek,igen nagy érdeklődés között ünnepelte Vác társadalma a magyar szabadság napját. A tavaszi ra gyogó nap még inkább kicsalta. a tömegeket az utcákra, melyeket azonban nem sok zászló di- szitett. (Mióta a vörösök beszedték a háztulajdonosoktól, azóta Vác zászlóinségben szenved.) De mégis általános ünnep volt március 15-ike. mert ezt külön hagyomány szenteli meg Vácon. Mikor még tilos volt az ünneplés, a város képviselőtestülete bátran kimondotta, hogy már- cius idusa örökös váci ünnep lesz, melyet maga a város vezetősége fog mindenkor rendezni. Utóbb jött a törvénybeiktatás, de már akkor mi osztály- és fele- kezetkülönbség nélkül ünnepeltünk a honvédszobornál. Március 15-ike Vácon azóta egyetemes társadalmi ünnep és nem politikai tüntetés. Itt nem vonultak fel soha. külön a politikai felfogások, itt nem volt soha ellentüntetés. Az országban mindenütt érvényben van a : A magyar politikai jelleme Elmondotta a váci Kaszinó szabadságlakomáján Kornis Gyula dr A magyar történelem újra fordulóponthoz érkezeti. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, meg kell rajzolni az egyetemes háttért. Ezért vizsgájuk meg a magyar politikai jellemét. A magyar poli.ikai jellem az alkotmányért és függe.lenségért való évszázados harcban íorrott ki. Örökké védte magát. Önfenntartási ösztönében állandó küzdelmet folytatott a létért. Innen érthető, hogy minden magyar ember leikébe beleidegződött a közügyek iránti érdeklődés. Nincs még egy nemzet, amelyet a politikai kérdések annyira érdekelnének, mint a magyart. Melyek azok a jellemvonások, amelyek a magyar ember egyéniségét alkotják? Egyik legtöbb jellemvonása a fejlett és érzékeny jog érzése, elsősorban a közjogi kérdések iránt. A vérszerződés, aranybulla, Zsigmond király megrend- szabályozása, Mátyás király elleni forrongás, az erdélyi felkelések végig a histórián egyenes történelmi vonalat adnak Mohácstól 48-ig. A 48-iki nagy kirobbanás az őshazából elhozott gyülekezési tilalomról szóló miniszteri rendelet: Vácra március 15-én felfüggesztették. Nagyon helyesen gondolkodott rendőrhatóságunk és kifejezést adunk nyilvánosan is a társadalom jóleső vélekedésének. Menynyit rontott volna a lelkeken, ha nem szabad a honvédemlékhez lezarándokolni, amit még a leg sotétebb darabont korszak alatt sem tudtak megakadályozni! Délelőtt az egyházak istentiszteleteinek órája volt. Nem volt felekezet Vácon, mely imáját ne küldte volna most is az Eg felé hazánk sorsának jobbu- lásáért. Utána iskolai ünnepélyek következtek, melyek közül töb bet nyilvánosan tartottak meg. Délután ragyogó tavaszi napsütésben folyt le a mi márciusi ünnepünk Két óra után népesedni kezdett a Konstantin tér és egy óra múlva már beláthatatlan hosszú menet állt útra készen arccal a honvédemlék felé. Iskolások roppant tömege, a ha diárvák és zenekara, egyesüle- 1 tek és formaruhás frontharcosok, jobb érzéseknek megnyilatkozása. Ez a jobb érzés defenzív természetű. Ill a Duna medencéjében rokontalanul él a magyar. Küzd a létéért. Élete a mohácsi vészig expanzív, de amikor a török letipor, a jogi érzés mindinkább defenzivebb lesz. Régen Árpád, szent István és az Árpádházi királyok konstruktiv természetek vollak..Mohácsután megmerevíti a nemzet és csak azt akarja megtartani, ami volt. 48-ban — és ez az egyik nagyjelentősége 48-nak — egyszerre megszűnik a gravámenes politika és a nemzet építeni akar. Meglepődünk a 18-as törvények nagyszerűségén. Eeiállit nyolc minisztériumot; törvényeket hoz a IV.-ik t.-e. kimondja a népképviseletet, a VII. t.-c. Erdély unióját, a VII.-ik a közterhek egyenlő és arányos viselését a IX.-ik az úrbéri szolgálat eltörléséi, a jobbágyság felszabadítását. Ez a legfelemelőbb. A régi rendiség a nemzeti jogokat a rendek jogaival azonosította. MosL feláldozza mindezeket s a bizonytalanba ugrik. Nem gondolnak a szent mámorban anyagi igényekre. És amikor egy hang mégis elhangzik az egyéni érdekek védelmében, Deák leinti: »saját zsebünkről most ne tanácskozzunk«. A XIX. t.-c. a magyar egyelem felállításáról, a XX. l.-c. a vallásegyenlőségről a város és az állami hivatalok tagjai indultak meg. Valahol a menet élén, mely a piaristáknál lehetett, hagyományos cigányzene szólt. A nagyszerű keramiton először vonult a menet az idén és ahány utcatorkolat, annyi száz ünneplővel nőtt. A történelmi kőhidon kanyargóit az eleje, mikor a vége a kiskaszárnyánál volt. A hétkápolna dombos oldala is íeketéllett már az érdek lődőktől, mire a menet beérkezett és hatalmas négyszögben helyezkedett el a koszorúkkal disz itett bonvédszobor körül. Nem túlzás, ha az ünneplők számát közel ötezer főre becsüljük. A szobor talapzatán megjelenik az énekkar, majd a Talpra magyart hatalmas hanganyaggal Pest a Frigyes orvostanhallgató szavalja. Az ünnepi beszédet az idén Bozzi Ferenc piarista tanár mondotta. Gondolatai, ig<m nívós előadása mindvégig lekötötték a tengernyi hallgatóságot. A beszédnek az a része pedig, mely a magyarság örök átkáról szólt, hogy a Kossuth magyarja soha nem értette meg Deák magyarját, alelkekben nagy meg- rázkódást okozott. Zúgó taps köszönte meg a gyönyörű márintézkedik. Ennyi idealizmus hatja át a márciusi országgyűlési. Most nem defenzív, ki.ör belőle az építő hajlam. Egy további ielLmvonása a magyarnak a for nudizmus. Mindannyian ismerik a felvég és alvég állandó eivód ását. Arany a Fülemülében remekül szimbolizálja a pörlekedő magyart. Pörösködők vagyunk. Apáinktól majd mindnyájunknak van pörünk. A magyar jogász nemzet. A nemesek fiai mind patvaristák lettek, jogászok s ahol sok a jogász, ott megtérem a politika. Ez sok tormával és jogi elvekkel jár. Ahelyett, hogy népünk e éjével törődtek volna, 48-ig a labancok és kurucok egymás torkába haraptak. Ismét egy másik jellemvonása a magyarnak, hogv érz Imi jellege sangvii ikus, szi'aj, rajongó virlusosan bátor. Cselekedeteit nem helyezi az ész szigorú bírálata alá, ami az angolnak legnagyobb erénye. Itt van a nagy különbség a Széchényi, az észpolitikus és Kossuth, az érzelmi politikus közöli. Széchényi a hóval födött vulkán; őserő. Kossuth tiszla érzelmű politikus, a nagy szuggeszliv. Az ő igézete alá kerül a nemzet. És pedig azérl, mert Kossuth lelkületű homogén a magyar jellemével. Csodálatos retorikájával felidézi a szellemeket, de ciusi emlékezést. Még Csömör András dr szavait szokásos nagy hatással. Az énekkarok, Polgári Dalkör és a Reménységé (előbbi Andor Károly, utóbbi Sümegh Miklós vezetése alatt) emelték az ünnepély sikerét. Este két helyen volt nagy szabadságlakoma. A Felőlieknél Rusztek Lajos dr mondotta az ünnepi beszédet Uj utakon, Petőfi életén át mutatott rá a márciusi eszmék magasztosságára. És a lobbanékony,könnyen felejtő és megbocsátó magyar számára soha jobbkor, mint a mai kalváriás időkben nem volt szükségesebb azoknak a hazafiaknak példaképül szellemidézése, kik nemcsak szóval, nemcsak mások számára prédikálták a hazaszeretetei, hanem valóban életüket is áldozták a hazáért. A nagyszerű beszéd után lelkesen ünnepelték a kiváló szónokot. A Kaszinóban százteritékes bankett volt, ahol Kornis Gyula országgyűlési képviselőnk beszélt. Mintegy ötven percig tartott az előadása, de mindvégig lenyűgözte súlyos megállapításával, szónoki nagvságával hallgatóságát, mely végül percekig tar'ó tapsviharban tört ki. hogy mily nehéz azokat visszatartani, főképen a iiatalokat, azt saját maga is tapasztalja. Március 19 én, amikor Pozsonyban az egyetemi Ljuság Petőfivel tiszte.cg nála és kifogásolja az országgyűlés lassú munkáját, Kossuth nagy eréllyel kije.enti, hogy mindent letipor, ami ellenszegül«. Itt előlép Kossuth, az államférfi. A csalódott ifjúság március 27-én a nemzeti múzeum előtt népgyűlést tart, Petőfi elszavalja a »Királyokhoz« c. republikánus versét; Percei Mór indítványt terjeszt elő, hogy francia mintára alakuljanak át nemzeti konvenüé. De a nemzet visszariad, Petőfi megbukik. További jellemvonása a magyarnak, hogy konzervatív. Egyik oka ennek az őshazából elhozott passzív természete. A magyar nem aktiv természet, mint az angol; tud dolgozni, ha a természet sürgeti; ezt látjuk az aratás idejében. De alapjában véve kvielista. Konzervatív természetének egy másik oka, hogy örökösen védekezett. Újat nem igen csinálhatott, hanem a régi jogrendszer, hagyomány és ősintézmény emlékeit akarta mindig körülsáncolni. De kénytelen volt ezzel a védelmi politikával élni, ami aztán egészen beleidegződött. Amikor pedig megszűnik a defenzív élet szükségessége, előretör a radikális sangvinikus természet. Otthagy-
