Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-03-15 / 21. szám

ára 12 fillér 47-ik évfolyam __________ _________ 21. szám Vác, 1933 március 15 Polliikaí és lársadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ...................................3 P — f Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 5o f Egyes szám ára.....................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADő ÉS LAPTULAJDONOS: I1EKCSÉJOÍ BE5KSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. 1848 március 15 1848 március 15! — Van-e magyar szív, mely ennek a Haji­nak, annak a kornak az emlé­kezetére meg nem dobban? Van-e magyar szív, melyet a ma­gyar históriának ez az örökké­valóság számára szóló dicsősé­ge meg nem kap — büszke örömre, fehnagasztosiló lelkese­désre nem ragad? Íme, ma is, mikoron már több mint nyolc éviized választ el bennünket attól: ünneplő és imádkozó menet áldja megvál­tóinak szent emlékezetét. Sőt mentői távolabb esik tőlünk az a mithikus kor a maga csodás eseményeivel, félisteneivel, men­nél kisebbek leszünk mi az ön- feláldozásban, annál nagyobb­nak, dicsőbbnek látjuk azt, ke­gyeletünk, a hazafiúi hála érze­te megsokasodik annak a kor­nak a nagysága iránt sziveink­ben. A nagy kulturnemzetek, a melyek évszázadokon való bé­kés előrehaladását a magyar, a nemzet véres harcai a kelet in­vázióival tettek lehetővé, az európai civilizáció kikiáltott zászlóvivői erőszakkal — fegy­verrel, vérrel vivták ki a népek millióinak szent jógái, a sza­badságot. A testvériden, az árva ma gyár egyetlen napon, 1848 már­cius 15-én magáévá t'szi az uj korszak vívmányait, a magyar nemesség leszáll előjogai várá­ból a néphez, a porba, a kita­gadottak millióihoz és feelemeli őket magához. A szabadság, egyenlőség és testvériség nagy eszméi, a melyeket megcsuíol- tak meggyaláztak — a melyek­nek elszánt hirdetőit a zsarnok­ság, a fanatizmus — a sötétség és butaság emberei keresztfára feszítettek, ragyogó diadalt arat­tak. Diadalt ült a fény, az éltető világosság, a halálthozó sötét­ség felett Szinte halljuk a megváltott nép milllióinak üdv­rivalgását, szinte látjuk a sze­meknek lobogó füzét, halljuk a költőt, a szabadság gyönyörű riadóját, a »Talpra magyar«-t és halljuk a menydörgő választ: A magyarok Istenére esküszünk! Nemzeti históriánk legragyo­góbb korszakának eseményeit kelti ma életre előttünk a ke­gyelet. Látjuk a gyermekből lett hőst — a hősből lett martirt — látjuk a haza oltárára lera­kott ékszereket — a kokárdá­kat tűző, lelkesítő honleányokat, a szűzmáriás zászlót... a küz­dő félisteneket ...a győzelme­ket... az önfeláldozás csodás tetteit; látunk egy kort, a hon­szerelem mesébe illő csodako­rát. Boruljunk le tehát nagyjaink emlékezete előtt, hogy az által lélekben és gondolatban föl­emelkedjünk az ő halhatatlan szellemükhöz és a midőn a köl­tő próféciája szerint áldó imád­ság mtllett elmondjuk szent ne­veiket, legyünk fogadalmat, hogy méltó utódai leszünk elődeimé­nek, hogy jó és balszerencse között hű fiai leszünk a hazá­nak... és e szintén nehéz, na­gyon nehéz időkben meghozunk minden áldozatot mi is... ápol­juk az egyetértés érzetét... ko­vácsoljuk az összetartozandó- ság láncszemeit, ébren tartjuk a hazaszeretet éltető lángját, meg­őrizzük hitünket, becsületünket és ha nem is rakhatunk aranyat, ezüstöt a haza oltárára... de szivünk — életünk az övé! Tanács Dezső Eljegyzés a polgármester családjában Pesta László dr. m. kir. hon­védfőorvos szombaton tartotta eljegyzéséi Krakkó r Babával. Mindenki tudta, hogy ez az el­jegyzés elkövetkezik s mint most hivatalosan is nyilvánosságra kerül, a város egész közönsége részt vesz az örömben és jó szívvel kívánja a fiatalok za- | várfalán boldogságát. j ' Március idusa az Urániában Igen szép számú hallgatóság jelenlétében ünnepelte meg a Váci Uránia a nagy idők nagy emlékét. Zsembai Ferenc sikét- néma-intézeti tanár lelkes és figyelemreméltó előadás kereté­ben először elmondta a váci 48-as és 49-es csaták, majd a Honvédem! ék tört éne’ét, azután veti!eít képek kíséretében Petőfi Sándor életét ismertette, rövi­den, összefoglalóan s mégis ke­rek egészet adva a nagy üstö­kös életéről. Igen nagy figye­lemmel hallgatták az előadást a vé^én melegen megtapsolták. Az y>Éliünk érés z? égésén!« c. okta­tófilm érdekes s amellett va­lóban tanulságos volt. Eféle fil­meket nem lehet elégszer be­mutatni. Mázak tatarozása Az adóügyi osztály figyelmez­teti azokat a háztulajdonosokat, a kik házukon tatarozást vagy modernizálást akarnak végeztet­ni, hogy ezt a szándékukat a munkálat megkezdése előtt 10 nappal írásban jelentsék be, mert 50 százalékos adókedvez­ményben részesülnek. A beje­lentéshez költségvetést kell mel­lékelni. Oaltiopráavaiáüü Mikes József végzett joghall­gatót a budapesti Pázmány Pé­ter Tudományegyetemen szom­baton avatták a jogtudományok doktorává. Legyen villany vasárnap d^leloit! Tisztelt Szerkesztőség! Olva­som Nagy Béla okos beadvá­nyát a polgármesterhez: legyen villany vasárnap délelőtt, mert különben sok érdekes világese­mény meghallgatásától esünk el és a hires egyházi szónokokat sem hallhatjuk. (Katolikus, pro­testáns szónokokról Van szó, te­hát nem felekezéíiskedünk!) Miért ne javíthatná a vonalat a villanyüzem reggel 4—7 óra között? Ekkor már világos van és senki sem veszi igénybe az áramot. Tessék a transzformá­tor óráját megnézni: abban az időben a fogyasztás egyenlő a 0-vaI. Míg vasárnap délelőtti nyilvános munka sérti a vallá­sosságot, de nemcsak Magyar- országot, hanem külföldet is fogja a kétezer váci rádiós: hát Vác ki legyen vasárnap dé'előtt rekesz tve a viíágforgal ómból ? Ezt gondolja meg a polgármes­ter úr és bizton elrendeli a va­sárnap délelőtti áramot! Tiszte­lettel (Aláírás). m űvészi fényképek a Kodakban A Kodak Ltd gyárai fotoklu- bot alakítottak és bemu!alják a világnak a művészi fényképet, ügy a mint a lencse méglátja és a fényérzékeny papíron meg­örökíti: semmi után javít ás sincs megengedve. Csodálatos, mily művészi tökélyre vitték! Néhány száz fotográfia egyik szebb, tö­kéletesebb, mint a másik. Né­melyik pasztelszérűen hat, má­sik dicséri az amatőr fotográfus szemét, a ki úgy lát'a meg tár­gyát, hegy a szépét még szebbé tette, (nagyszerű példa rá a váci ligetbejárat) Az amerikai és európai gyárak tiszvréVíinek es műszaki személyzetének fotog­ráfiái mellett ott ta1 áljuk a 1 g- fi at alább, a váci gyár fotoklub- jának beszédes képeit. Nincs hátrább ez a művészi munka, a külföldével egy nívón ál s di­cséri Wells Cecilt, Roll r Kál­mánt (a váci fotoklub titká­ra) és Singhoffer Sándort, kik a szűkén osztott elismerés­ből fotográfiáikért dicsérő el­ismerést kaptak a külföldi zsű­ritől. A ki kedves félórát kíván eltölteni, ne sajnálja az utat a Kotlákig, ott egy teremben elő­zékenyen megmutatják az ér­deklődőknek a művészi ki állí­tást. Belépődíj nincs. Az érdé­kes kiálllitás vasárnap délután' záruk Első osztályú kocsit kapott a szirák - sac — budapesti t járat Három ci megálló A Mavart lépést fart a közön-- ség körében felhangzó kívánal­makkal. Emlékezünk, mikor először indult, valóságos teher- vaggonokat küldött a váci vo­nalra, mely összerázta az uta­sokat, mint csomádi a tejet é& nem kívánkoztak el többé a börtönszerű alkotmányba. Azó­ta mind jobb és jobb kocsikat állítottak erre a forgalmas vo­nalra, most pedig megkaptuk a legjobbat : olyat, minő Budapes­ten az Andrássy-uton közleke­dik, olyat minő Vácról Balas­sagyarmatra jár. Ma, március 15-én indul először a külső ki- áPitásra is nagyszerű kocsi Szi- rák és Budapest fe^. Itt említ­jük meg, hogy a közönség ké­nyelmére már három megálló van a városban: a vasútnál, nagytemplom!éren és a Diadal­téren leimt fel és Íeszálíni Bu­dapest felé. Folds bácsi is^uqd jba megy Leopold Sándor az igazi ne­ve, de őt már majd egy ember­öltő óta »Poldi bácsinak« hív­ják Vác és kapcsolt részein]. Negyven éve hagyta ott a Nép­színházát, a hol táncoskomikus volt s na.tubus szerepekben si­kereket ért el. Megnősült ésVác- ra költözött, a hol tánciskolát nyitott. Negyven éven keresztül ő volt Vác Pjoldi bácsija. Ma már tanítványai között nagy­apák is vannak. Mert még a békeévekben csak az ő táncis­koláját ismerte mindenki. A hi­res nyári diákkurzusok sa tánc­vizsgák sokak előtt örök emlé- kezetűek maradnak. A konkur- renciát csak a háború után is­merte meg az öregedő Poldi bá­csi. Anyagi gondjait senki se látta rajta, mert humora örök­ifjú maradt. Három fiút nevelt fel. Az egyik a világháborúban halt hősi halált. A másik, az Andi ma a müncheni opera hi­res Wágner-énekese. Jenő fia táncmester lett s Balassagyar­matot hódította meg. A majd­nem havonta jelentkező uj tán­cok, de különösen állandó be­tegeskedése váltotta ki Poldi bá­csiból a gondolatot, hogy tánc­iskolája vezetését Jenő fiára bíz­za. így is történt. Fia pedig most azzal a gondolattal fog­lalkozik, hogy édesapja jubi­leumát és azt az alkalmat, hogy a tánctanitással való aktiv fog­lalkozással felhagy, egv, a tár­sadalomban m gsze v zeit tánc- mulatsággal ünnepli meg a kö­zéi jövőben.

Next

/
Thumbnails
Contents