Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-03-01 / 17. szám

Ára 12 fillér 47-ik évfolyam I7. szám Vác, I933 március 1 Politikai és társadalmi hetilap, mecjfeleiiík heteoképt Rétszer: szerdán és \esárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: I FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ | SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Helyben egy negyedévre ....... 3 P — fi ÉS LAPTULAJDONOS: 1 Tác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telelőn 17. Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 5o f riewunT fi kirítták ! Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, Egyes szám ára.....................................................12 fillér j * fi WIjIíBP | díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. ihim» limn un ■ 1 Tavaszi bejárás Mit lát és mit vár a vizsgáló szem Vácon? Lehet e Vác díszeiről beszélni? Annyi bizonyos, hogy ez tiz év előtt még nem volt lehetséges. Akkor még oly lomhán, élet­telenül terpeszkedett ez a nagy- muitá város, hogy sohasem re­méltük, hogy, letargiájából fel fog ocsúdni. És mégis, az alkotó erő 'minden oldalról megindí­totta a teremtő munkát. Főid felett és föld alatt mintha titkos erők kezdtek volna dolgozni és mintegy varázsütésre, máról holnapra megváltoztatták a vá­rosnak régi, szürke képét. A Duoapart megszépült, vízveze­ték és csatorna létesült, az utak megjavullak, diszkertek és lige­tek támadtak és a város hihe teilen metamorfózison ment ke resztül. Igen, ma már beszélhetünk Vác díszeiről, de úgy vagyunk ezekkel, ho^y ami előttünk mint valami nagy dolog, hosszú, fárad ságos munka gyümölcse jelent­kezik, amelyet nem is tudunk eléggé méltányolni, az az idegen előtt a természetes fejlődés je­lentéktelen állomása, amely na- gyobo figyelemre nem érdemes. Mégis, jól esik nekünk vissza­tekinteni egy kicsit a közel­múltba és megállapítani, hogy mivel is gyarapodott a város? A keramitútról már megemlé­keztünk. Ez azonban kiinduló­pontja volt egy nagy útépítési programnak, amelynek egyes állomásait már kibontakozva látjuk a Körúton. Ott rövid idő alatt, a keramit útból kiindulva, egész a Damjanich-térig gyö­nyörű utat építettek a felszaba­dult kockakövekből, a környé­ket rendezték, beágazó utat épi- tetttk a Zöldfa-sorba, hogy idő­vel a Mező utcán át a vásár­térig terjedő pompás utat léte­sítsenek. A Kör útnak fel virradt. A városnak ez a meglehetősen elhanyagolt része az útépítéssel a falusiból a városi övezetbe került és az egyéb szabályozási tervok megvalósításával a város­nak legszebb és leglevegősebb része lesz. A történelmi neve­zetességű Kőhidon beforduló idegenek figyelmét meg fogja ragadni. Az útépítés egyéb he­lyeken is szép eredménnyel ha­lad e széppé fogja tenni a várost. Középülettel is gyarapodtunk. A polgári fiúiskola látványos ságszámba megy és óriási udva­rával, amely már fásitva van, a környéknek levegőjavitó disze lesz. Az idők folyamán szürkévé kopott vörösház újból átvedlett vörössé, régies architektúrájá­val kellemesen ragadja meg a szemlélőt és a régi, gondtalan jó világot hozza emlékezetbe. A Dunapart szépségét emeli a széles lejárati lépcső, amelyet a Ferenciek templománál épi tettek a környékbeli lakósok kérelmére. Ugyanilyen lépcső létesült a Tabán utcából is. A szent Sebestyén szobra is méltó helyre került, a Géza király térről a szemináriumelőtti parkba. Vajha ugyanezt mond- hatnók a lármás Kossuth téri Mária- szoborról ’, ahol emiatt sohase lehet ájtatoskodót látni! A Konstantin tér a városháza előtti park lebontásával impo­náló méreteket nyert s a hősök szobrának valóban méltó helye lesz. A fegyház komor épülete is méltóan kiemelkedik a keramit út mellett. A Duna felé eső ré­szét is, nagy fáradsággal, ren dezték. Sok történt az elmúlt évben, ví lóban üincs helyem, hogy fel­soroljam. Csak még a hétkápol­nai forrás kibővített emlékművét említem meg. Ha a lázas alkotómunkában szabad kívülállóknak indítványt tenni, óhajokat és kívánságokat nyilvánítani, úgy egy párat ide iktatok. A Diadal-tér mellett elhaladó csúnya nyílt csatornát vagy be kellene fedni, vagy beton me­derben kellene vezetni, legalább a házsor vonalában. Mai álla­potában rendkívül elhanyagolt. A transzformátor-ház kertjé­ben egy falnélküli pajta félét létesítettek és téglarakásokat is elhelyeztek ott. Ezt különösen most kell fájdalommal konsta­tálni, mikor a Kör út és a csat­lakozó részek szabályozására kerül a sor. A deritőtelep kör­nyéke oly szép, mint egy éden- kert, a város járt részében levő transzformátor ház környékét pedig eléktelenitettük. Hiába dolgozunk és szépítünk az egyik kezünkkel, ha azt a másik kéz­zel elrontjuk. A Perikies korabeli Athénben a város egyik pontja nak ily elrútitása komoly követ­kezményekkel járt volna. Ugyanaz a helyzet a, fegyház- riak a dumaparti frontján enge­délyezett szénlerakó állomást illetőleg. Többszázméteres be­kerített helyről van szó, ahol rengeteg szénport és brikettet tárolnak Förtelmes látvány. Nem hiszem, hogy a városnak valami előnye volna belőle. A Váci Hír­lapban olvastuk a fegyház feletti strandfürdő nagyszerű tervét. Talán ezzel a teleppel gondos­kodtunk arról, hogy a telepnek legyen nyáron szénporellátása? Hozzá még a hortobágyi pusz­tára illő kalyibátis építettek oda. Igen festői látványt nyújt a Dunakorzóról a Róv-köz, amely­nek perspektívájába esik a fehé­rek templomának csonka tornya. Ez a lejáró förtelmesen csúnya. Pedig elég fontos közlekedési vonal. Jó volna és szép volna, ha ide is terraszos lépcsőket csinálnának. Felmerül itt még sok kérdés. Bár nem akarunk nehézségeket okozni, az utcai világítás hiá­nyos voltál mindig meg kell említeni, ha varosunk haladá sáról esik szó. A szemétkihor­dási rendelet életbe lépését is várjuk, mert most, sajnos, az a helyzet, hogy az utcára, a ház elé is kiöntik a házi szemetet, vagy a Dunapartra. Félreesőbb utcákban kocsiszámra. Nekünk komolyan kell vennünk váro­sunkat. Nagy kötelességeink vannak vele szemben. Első sor­ban a kifogástalan köztisztaság biztosítása. Ide tartozik a por­talanítás. Az olajozás alkalma­zásával már sokáig nem várha­tunk. A járda, vágóhíd és Esz- terházy utca ügye is égető. Az egyeseknek is meg kell tenni kötelességüket. Az abla­koknak és a házak előtti részek­nek virággal és gyeppel való díszítése elsőrangú kötelesség. A járdáknak nyáron naponta két­szer való öntözése is. Csakha mi megtesszük kötél ességünket, vár­hatunk idegenforgalmat. Persze a strandfürdőről sem szabad megfeledkezni. Ne feled­jük el, hogy Nizzában 200,000 ember él és mind a 200,000 em bér csakis az idegenekből él, Ha nem is vagyunk Nizza, bár melyik Dunamenti nyaralóval felvehetjük a versenyt. Az idegenforgalom irányítása. terén is vannak kötelességeink. Gondoljunk a ceglédi hívek ki­rándulására. Mennyit tehetne az egyházmegyei papság a város idegenfofgalma érdekében. Hisz a püspöki városba, a hires kegy- helyre, minden plébániáról el kellene zarándokolniok a hívők­nek. Ennél a kérdésnél köszö­nettel kell megemlékezni Bán Márton piarista tanárnak Buda­pesten és a vidéken tartott pro­paganda előadásairól Vácról, amelyek végeredményében Vác idegenforgalmát is elősegítik. Gyönyörű a mi városunk. Min­den része szép. A legkülsőbb utcáknak is megvan a varázsuk. A Hársfa utcánál kedvesebbet és meghittebbet keresni kell. Ugyanilyen a Piarista-utca. A komunitás meg teszi a köteles ségét a város érdekébeD, tegyék meg ezt az egyesek is. Egy város bejárójánál sincs oly szép kőhíd, és útvonalán messzelátszó, inpozáns diadal­kapu. Ezek valóban nemes ék kövek. És ha tatarozva lesznek, amint erre biztos kilátás van, akkor büszkén befogadhatunk mindén idegent, aki csak jó hírünket viheti világgá. Minden feltétel meg van, hogy ide csábítsuk az idegeneket, tehát csak rajtunk áll, hogy a hő vágyak valóra váljanak. Ügyesen megfogva a dolgot el­érhetjük, hogy annyi lesz itt az idegen, hogy mi fogunk mene­külni előlük. P. F. Gy. S^ag^böjli beszédek a Székesegyházban Felhívjuk a váci kát. társa­dalom figyelmét, hogy ebben az évben dr Getter György püspöki titkár fogja tartani a Székes- egyházban évenkint szokásos nagyböjti szentbeszédeket és pedig vasárnaponkint délután 4 órakor. Kivételt képez már­cius 12,, és április 9 e, amikor nem 4, hanem 5 órakor lesz a szentbeszéd. Tárgya: a szentév kegyelem forrásai. Tekintettel a megváltás 19. évszázada alkal­mából a pápa által hirdetett szentévre, kívánatos, hogy mi­nél többen hallgassák. üsgf Péter igazgató ünneplése Most vonult nyugalomba négy év­tizedes közhasznú munkálkodás után Nagy Péter siketnémainlézeti igazgató. Erdélyből menkeüit, már akkor a ko­lozsvári intézet élén állott, már akkor vezető szerepet töltött be a magyar siketnémaoktatás terén. Aztán nyolc évre a váci anyaház élére került, a hol maradandót tudott alkotni Bor­bély Sándor után is. Nyugdíjhavon u- lása ezért nem szakított me,2; minden kapcsolatot az intézet, a Budapestre költözött munkáséletű igazgató között, hanem megragadják az alkalmat, hogy nyilvánosan is- kimutassák tisz­teletüket Nagy Péter igazgató iránt, mikor már a hatalmat letette kezei­ből. A kormányzó ugyanis kitüntette az igazgatót, kinek azt Kruy Péter, a gyógypedagógiai intézetek szakfel­ügyelője március 12-én adja át. Szent,györgyi Gusztáv igazgató a si­ketnémaoktatás és az anyaház ünne­pévé teszi ezt a napot és az ország intézeteinek képviselőit gyűjti össze, hogy előttük búcsúzzék a hálás siket­néma társadalom és tanári kara. Az ünnep déli 11 órakor folyik le az in} tézet dísztermében. i A Credo böjti programja Március 5-én havi összejöve­tel, melyen Jézus életéről vetí­tett képes előadást tart Melha Endre polg. iskolai igazgató. A polg. fiúiskola énekkara énekel. Március 12, 19 és 26-áu konfe­rencia. beszédek a szeminárium disztermében. Március 12-én dél­után 6 órakor, előadó: P. Jám­bor László S. J. „A lélek. Mi_

Next

/
Thumbnails
Contents