Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-02-15 / 13. szám

2 VÁCI HÍRLAP Kereskedőink a kárügyekben Az aktuális kérdések egész sora foglalkoztatta ismét a Ke­reskedő k-egyesü 'e '.éne k hétfői népes választmányi gyűlését. Örömmel jelenthette Starnber­ger elnök, hogy az egyesület mű­ködését nagy mértékben méltá­nyolják, mert újabb 20 tag lé­pett be. A lezajlott forgalmi adó felebbezések és rögzítések meg­vitatás tárgyát képezték. A ke­reskedelmi miniszter a havi bérletek leszállítása ügyében le­iratban közölte, hogy 200kni-es körzetben 1/4, 1/2 és egész évi bérletjegyeket rendszeresít seb­ben a viszonylatban a vác—bu­dapesti vonal 1/4 évi dija 111. osz­tályon 85 P lesz, mely az eddigi havi 37 P-vel szemben, tehát 28 P-be fog kerülni. A zsibárusoic árusítása tárgyában a kereske­delmi kamarához átiratot intéz­nek, hogy a külön iparengedély mellett kötelezzék azokat, a kik zsibárusággal is és egyéb keres­kedéssel is foglalkoznak. Ugyan­csak a kereskedelmi kamara át­iratára csatlakoztak a női ruha­szövetek házalásának eltiltása iránt. Helyesléssel vették tudo­másul Zsivanovits titkár által irányított és a helybeli kereske­dők propagálását célzó tevé­kenységet. Már mindkét mozi ve­títi a jelszol: Váciak csak váci kereskedőknél vásároljatok! A máv. nyári menetrendjének ösz- szeállitásánál kellő időben eljár­nak, hogy a váci kívánságokat teljesítsék. Révész dr. főügyész tartott ezután előadási a keres­kedelmi szakképzettség védelmé­ről szóló törvényjavaslatról, majd a legújabb adóemeléseket és a lakásrendelet módosítását ismertette. Végül Fenyő Ernő a villanyáram magas árával kap­csolatban tett indítványt. Ártatlanul vádolták Tisztelt Szerkesztő ur! A Vá­ci Hírlap vasárnapi számában közölt cikkre kérek szives hely­reigazítást. Én, Tóth Ferenc a Krizsán-féle verekedésben nem vettem részt, még kevésbbé, hogy én szurkáltam volna meg. Így tehát tévedésen alapul az egész ügy. Én jelen voltam a tömeg- verekedésnél. de nem bántottam senkit sem, viszont engem sem bántottak. így tehát teljesen ár­tatlanul megvádolva kerültem a Váci Hírlap hasábjaira, miért is kérem a legközelebbi lapban helyreigazítani. Tóth Ferenc. Kedvező feltételek mellett: ont Üzleti folyószámlák Betétek Kül- és belföldi átutalások Kölcsönök VÁCI EGYHÁZMEGYEI TBKARÉKPÉMZTÁR R.T. Kegyen Alapítványok Kezelfináffo KON ST ANTIN-TÉR A Polgári Dalkör vasárnap ünnepelte harminc éves fennál­lásának évfordulóját olyan kül­sőségek között, a mi azt mutat ja, hogy megbecsülő tiszteletben van részük a dal szerelmesei­nek. Zsúfolt templom, a hol a szövőgyár, a Reménység és a polgári fiúiskola énekkaraiMe- tzing József és Sümegh Miklós karnagyok vezetése alatí igazán szépen énekeltek Kokouay Já­nos prelátus ünnepi miséje alatt. Ezután felvonultak a város­házára és a szép fehér terem­ben egy talpal a ti nyi hely nem maradi üresen sem lenn, sem a karzaton, oly nagy érdeklődés mutatkozol. Az utóbbi időkben ilyen népesnek nem láttuk a közgyűlés termét. Itt mondotta el Krakker Kálmán dr. diszel- nök gyönyörű himnuszát a ma­gyar dalról, melyei áhitatos fi­gyelemmel hallgattak az ün­neplők. Utána Andor Károly, a jubiláló egyesület fáradhatatlan és lelkes ügyvezető elnöke tar­lót! előadást Dalos éld Vácon címmel, a mit külön is szóvá kell tenni.* Bárha a cira össze­fogó beszámolót jelez, a kiváló szerző nagyon mostohán bánt a váci dalos múlttal. Egészben csak arra emlékezik, hogy Ul­rich Géza vezetése alatt műkö­dött egy úri dalárda, mely fel­oszlott. Nem tud arról, hogy Ulrich Károlyunk karmesteri pálcája alatt virágjában éli a dalárda, messze hires volt a mi karnagyunk, kinek zenei tudása imponáló volt (Akkor még ve­gyes kar nem igen volt az or­szágban, a vácit oly híressé lét­té Ulrich, hogy vendégszerepel­ni hívták.) Emlegessük-e a Ma- tzenauer-dalárdát, vagy Berta­lan Istvánét, a kiknek mindig külön közönségük is akadt a próbákon, oly nagy volt a nép­szerűségük. Nem tud Vár földi Elekről, ki zeneszerző-karnagya volt dalárdánknak és ma is büszkesége a magyar dalkölté­szetnek, a kit az ország nem fe­lejt, csak ép szülővárosa, a hol egy emberöltőn át dolgozott a magyar dalért! Kellett volna szólni arról, hogy víg dalos élet folyt itt ré­gen, a váciak versenyekre jár­tak, e helyett nagy meglepetésre azt konstatálta, hogy Vácon a karban énekeli dali nem szer relik. Csodálkozni kell ezen az elfogultságon s ha a lelkes dal- karvezető nem vette észre a kö­zönség felszisszenését, mi figyel­meztetjük itt, hogy akaratlanul is elevenbe vágott. Ez az igaz­talan megállapítás nem a vilá­gosan látó Andor Károlyé, ha­nem dalegyesületen belül elhe­lyezkedett vezéré, a ki nem a néző és hallgató közönség mér­tékével, hanem a dal rajongó szűk látókörével mér. Nem igaz, hogy\ a váci kör zönség nem szereli a karéneket. Ismét a múltra figyelmeztetünk, a mikor a váci dalárda bálokra bejárt az egész vidék, mert olyan hire volt! Mi hozta össze a Kú­ria öreg szálóját zsúfolásig meg­tol tő közönséget, ha nem a dal? Igen, ma engedni kell a jazznek, a groteszk ritmusú ze­nének, de ez mindenütt be­tegség, nemcsak Vácon, hanem Szegeden, Győrben, Nagykálló- ban, Kecskeméten és túl az ide­iglenes határokon is. Van még közönség, mely szereti a dalt, (ez be fog igazolódni rövidesen) de nem szereti a kísérletezése­ket és nem akar kulissza lenni ahhoz, hogy előadás közben le­kopogja a karnagy a kart és kisvártatva uj hang tömegek kel ostromolja meg a harmonikus szépei kereső naiv közönség fü­lét. A dalárda adjon jót, vagy semmit és ne lelkes közönségét okolja olyanért, a mit benn, ön­maguk között kell keresni. A gyenge fegyelem, a kevés tanu­lás, igenis, az oka, ha a váci kö­zönség elfordul a dal lói. De nem fordult el. Viszonzá­sul a Polgári Dalkör jubileumán beigazolta, hogy fegyelmezett kar és élvezetesen énekel, me­lyet nem kell külön a közönség kegyeibe ajánlani, mert benne él." Végül a Polgári Dalkör küz­delmes éveit tárgyalta Andor Károly, ki tudását, idejét, pihe­nőjél áldozza hosszú évek óta, hogy a Dalkör méltó legyen dal szerető városához. Most üdvözlések következnek, melyben csupán a városban mű­ködő dalárdák vetlek részi, ho­lott egészen szívből jövőnek lát­szott volna, ha a többi váci egyesületek nem mennek el né­mán a harminc év mellett. Az országos dalosszövetség Weigerle Sándort, a második daloskerülel alelnökét küldte ki, hogy tisztes múltú egyesületét köszöntse. Ő is felkapta a me­részen bedobott gondolatot: Vá­con nem szeretik a karéneket és arra kérte igen helyesen, a da- 1 ostestvéreket, hogy akkor sze­rettessék meg, mert ez legíőkép rajtuk áll. Most azután a diszgyülés egyik legszebb jelenete követke­zett. A 40, 30, 20 és 10 éves da­losok kitüntetését és feldíszíté­sét jelentette Krakker Kálmán az elnöki székből. Meg akarom előzni ebben a szép ténykedésben a dalosszö­vetség kiküldöttét, mondotta Krakker elnök és bejelentem a dalosoknak azt a szép viselke­dését, mely az én szobámban játszódott le. Azt mondották, hogyan viseljük mi méltón Ki­tüntetésünkéi, ha, a kit legjob­ban illet, kitüntetés nélkül ma­rad? És a dalosszövetség mél­tányolta önzetlen, lelkes fiának, Andor Károlyinak munkásságát, elküldte neki díszoklevelét és aranyérmét, a miket én sok jó­kívánsággal neki átadok. Most az egyszer a szókész Andor Károly hallgatott. Áten­Nyilt-tér Köszönetnyilvánítás Mindazoknak a jóbarátoknak, isme­rősöknek és rokonoknak, kik szeretett jó férjem illetve édesapánk elhunyta alkalmával részvétükkel felkerestek és emlékét azzal is megtisztelték, hogy haló porait utolsó uljára elkísértek, ezen az úton mondunk hálás köszö­netét. Vácon, 1933 február 10-én. özv. Forberger Ferencné ___ és gyermekei SAJ AT SZÉKHÁZÁBA* I VÁCI TMBRÉKPÉHZTÁR A Magyar Xcmzeti Bank mellékhclye Vác, üonstautiu-tér 15 Telefonszám 63 Elfogad betéteket és azokat aranyértékben fizeti ki 0 Mindennemű bankári üzletek lebonyolítását vállalja 0 Exportálók figyelmébe jMezőg'azdaság'S áruk kiviteléhez szük­séges tanúsítványok kiadása Vác és környékére gedle magát teljesen érzelmei­nek a váratlan kitüntetés halla­tára és megilletődve hallgatta a dalos testvérek ragaszkodó sze- reteiét. Arcán pedig a megha­tottság könnyei gördültek ki. Vannak néma pillanatok az élet­ben, a melyek minden szónál szebben beszélnek. Ezután a szép epizód után állottak Weigerle elnök elé Szé- nyey Ferenc és vitéz Rákosme- zey Nándor, kik 40 éves arany, Csányi Dezső, Köbl Géza, Po- lacsek Gábor, kik 30 éves ezüst, Szigvár! János, Hlatky Lajos, Szigeti Rezső, kik 20 éves bronz­érmet kaptak dalos működésü­kért, Szikora Károly, Dezsőfi József, Diniek Gyula pedig fiz éve dalosok, ők oklevelet nver­tek. Majd a legifjabb dalosok tet­ték le fogadalmukat a szép zász­lóra, azután a hatalmas kar el­énekelte Pikéthynek a Polgári Dalkör részére irt jeligét és a Himnusz akordjai után véget ért a díszközgyűlés. Este a jó váci közönség me­gint rácáfolt Andor Károlyra. Dalosaival hangversenyt hirde­tett az ipartársulatba és oly so­kan voltak együtt az érdeklő­dök, hogy mozogni is alig lehe­tett. Az ünneplés végehosszat folyt ismét élvezhette a Polgári Dalkör a váci közönség szeretet­teljes megbecsülését. Legyen raj­ta ' szorgalmával, hogy soha se veszítse el ezt az értékel! VÁROSI FEBRUÁR 15 és 16-án, szerda, csütörtök 5, 7 és 9-kor Filléres 10 fillértől 40 fillérig ŐSZ! MANŐVER (A REZERVISTA) Nagy katonavigjáték — Irta: Nóti Károly — Főszereplők: Hörbiger Fái, Lude Englisch, Fritz Kampers és Claire Rommer Vác közönsége szereti a dalt! Vitairás egy ítélettel szemben

Next

/
Thumbnails
Contents