Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-02-08 / 11. szám

Ara 12 fillér 47-ik évfolyam 11. szám Vác, S933 február 8 W VÁCI HÍRLAP Politikai és íársadaimi hetilap, megfeienik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egv negyedévre.................................3 P — f Vidéken egy negyedévre.................................3 P 5o f Egyes szám ára .................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: ÖERCSÉSTST MEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Gsányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. I MATZENAUER OSZKÁR) prefátus-kanGnok 1875—1933 1 Kevesen tudták, hogy beteg. Megszokott, törékeny kis alakja napról, napra pontos időben, évtizedek óta rótta a nagypré­posti laktól a püspöki auláig ve­zető utal és csak egy bele ma­radt el az utcáról, de már teste künn pihen a középvárosi te­metőben. Csak betegen nem tud­ta kötelességét telj esi leni ez a végtelenül szerény, de mindenki által tisztelt és szeretett főpap. Mélységes részvét követte halá­lának hírét. Először szinte el se akarták hinni. Most pedig lel­kűk mélyén gyászolják és áld­ják nemes emlékét. MaLzemmer Oszkár 1875-ben született Nagyszombatban s Vácra mint ötödikes gimnazista került, mikor először vett fel Schuster Konstantin püspök a negyedik osztályról növendék papokat. Ez időtől kezdve a mo­solygós arcú, végtelenül rokon­szenves kispap osztályának dí­sze lett. A legjobb tanuló volt mindvégig. Nagy nyelvtudására jellemző, hogy még gimnazista korában gyönyörű la.in verse­ket irt, melyet azonban szerény­sége csak benső barátainak mu­tatott meg. Teológiára Bécsbe ment. Mi­kor elvégezte, még nem volt meg a kora, hogy felszentelhessék. Nógrádverőcére, majd Galga- mácsára ment káplánkodni rö­vid időre, de alig egy év letel­tével a püspöki aulában talál­juk, a honnan többé már nem távozott s 35 éven át a nagy váci egyházmegyében nem történt nélküle, tudta nélkül semmi je­lentősebb intézkedés. Kezdte mint szerlartó, lett püspöki titkár, majd a püspöki iroda igazgatója, főnöke. Neki volt kötelessége javaslatokat ten­ni az egyházmegye főpásztorá­nak s ő dolgozta fel mindazo­kat az utasitásokat, melyeket irá­nyitóul a főpásztor az egyház­megyének elészabott. Teljes meg­elégedésre dolgozott s ezt ismer­te el Csáky püspök, midőn 32 éves korában kan on oki kineve­zésre a királynak prezentálta. Kevesen mondhatják el, hogy ily fiatalon érdemesitteltek ma­gas egyházi méltóságra. Matze- nauer Oszkárt a ritka kilüntelés ügyét intézte és közmegnyug­vásra, csendben végezte. A vég­letekig védett mindenkit, soha meg nem bántott senkit. Öt azonban megbántották és aleg- aíázatosabban viselni tudta a bántalmakat. Soha senkinek ter­hére nem volt, mindenkinek jót akart és jót telt. Benn szerették, a központi papság előtt tekin­tély volt, a nagy egyházmegye papsága rajongó tisztelettel be­szélt róla. Hogyne fájna elmúlása! Niég mull vasárnap benn volt irodá­jában és rendezte asztalát. Csak mikor a hidegrázás erőt vett rajta, ment szokatlan időben ha­za és — ágynak dőlt. Már nem kelt fel többé. Tüdőgyulladást kapott, a minek veszedelmét fo­kozta, hogy a prelálus cukorbe­teg volt. Múlt szombaton pedig nagyon biztak felépülésében: Egy hét elmúlt és megszűnt a láz. De végtelenül gyenge volt. Szombaton este 9 óra után vég­leg elhagyta ereje és csendesen jobblétre szenderült. Körülte vol­tak testvérei, beszélgettek vele és egyszerre lehajtotta fejét —meg­halt. Halálhíre roppant nagy rész­vétei kelteti itthon és az egy­házmegyében. Hétfőn a teme­tésre siettek mindenfelől, hogy még egyszer leróják fenköltsze­mélye iránt a tiszteletet. Igen sok pap jött búcsúzni. Koporsó­ját elvitték a székesegyházba, a hol a megyés püspök mondotta a gyászmisét kedves udvari pap­ja lelki üdvéért. A temetés szer­tartását Kokovay János prelá­lus, plébános végezte, ő kisérte ki, kanonok . társaival és igen nagy részvétét nyilvánító közön­séggel a koporsót a középvárosi temetőbe, a hova édes anyja mellé utolsó pihenőre vágyako­zott. Mii mond az auia erről a kiváló főpapról, ki 35 éven át példás hűséggel szolgál­ta egyházmegyéjét. Bizonyára mindenkit érdekelni fog a vé­lemény. íme:- Mi egymás között úgy hív­tuk őt: apánk. Minden szerete­tünk vele ment és alig tudjuk hinni, hogy nem tér vissza kö­zénk, asztalához, melynél nap­ról, napra kötelességtel jesités- nek volt a mintaképe. Ügy tu­dott dolgozni, mint senki és úgy tudott hallgatni, mint senki más. Végtelenül bízott mindenkiben, a kivel érintkezett és ha csaló­nem kapatta el, ő kötelességét mintaszerűen és példaadóan vé­gezte tovább. Nem sokára lett jánosi címzetes apát, majd pre- íátus, a pápa főpapja. Roppant hatalom futott össze már ekkor kezeiben és ő soha vissza nem élt vele. Száz és száz paptársa dott, soha nem említette. Hallga­tott. Ha jót kellett mondani, ott volt Matzenauer Oszkár, a ki so­ha nem tudott senkit megbán­tani szavakkal, vagy a tettével. Végletekig exponálta magát — másokért. Soha a maga ügyes, bajos dolga nem került sző­nyegre, de ő közre járt, harcolt mindenkiért.* Jobb védő a vá­ci aulában nem volt még a pre­lálus úrnál! Nagyon sokan fog­ják érezni, hogy. Matzenauer Oszkár nincs többé. Ezek között mi, fiai, az aulabeliek, kik meg- sirattuk. Végrendelete Végrendeletet hagyott hátra. Mintája a jó pap végrendeleté­nek. Ügy van elkészítve, a mint azt az uj egyházi kódex előírja. Bútorait testvéreinek hagyja, ke­vés készpénzét tiz részre feloszt­va adakozza szét. Matzenauer Oszkár tudósa volt a csigáknak. Gyönyörű gyűj teménye maradt kagylókból két vitrinben. Ezeket a polgári fiú­iskolának hagyta. Feljegyezzük, hogy végre negyedszázados fenn­állása után valaki gondolt azár­va polgárira. Utóbbi időkben a művészet- történelem érdekelte és igen so­kat áldozott könyvekre. Gyönyö­rű könyvtár maradt utána. Saj­nos, nem a nyilvánosságé lesz: végrendelete meghagyja, hogy a püspöki könyvtárba vigyék. üz utód Az aulában ezentúl Széli Kál­mán dr. alkancellár intézi ide­iglenesen helyettesként az egy­házmegye ügyeit. Ő volt az el­hunyt püspöki irodaigazgatóhe­lyettese eddig is, őt bízta meg a püspök az iroda zavartalan to­vább vezetésével. Most már két kanon oki stal- lum van üresedésben: Podhorá- nyi Józsefé és Matzenauer Osz­káré. Mint beavatott helyen tud­ják, a kanonoki kinevezések nem késnek soká, legfeljebb egy hóna]) leforgása alatt mind a két kano: ok kinevezése megjön Rómából. Az uj kanonokok kö­zül az egyik alsóvárosi plébá­nos lesz, mert Terlanday Ru­dolf prelátus-kanonok betegsé­ge miatt régen kéri felmentését a terhes munka alól, a másik pedig aulába kerül és Matze­nauer Oszkár örökébe lé]). Meg­érthető tehát az egész egyház­megye papságának érdeklődése, midőn e két igen fontos állás betöltése elkövetkezett. ■111T1. ■ ....... 1 Az Anyák Iskolájában hétfőn Dienes Zoltán dr. a most gyakori meghűlések miatt sajuá- lalosan alkalomszerű tüne.rőE a légzőszervek hurutos megbete­gedéseiről tartott tanulságos elő­adást. Az előadás előtt és utána papírgyártás filmje került be­mutatásra. A jövő hétfőn az or­vos-előadó a csecsemőknél gyak­rabban előforduló bőrbetegsége­ket fogja ismertetni. A tanulsá­gos előadásokat minden anyá­nak hallgatni kellene! A Polgári Dalkör jubileuma Az irredentizmusnak egyik leghatalmasabb fegyvere ma az ország határain belül és kívül a diadalmas magyar dal. Dalo­saink világszerte ismertté tettéK elnyomott hazánk dalkulturáját. Dalárdák ezrei működnek ma szerte az országban. Budapest gyönyörű dalkulturáját nem is említve, a vidéki városokban számos dalárda kel egymással nemes versenyre. Városunk szikes föld a dal- kultura virágos mezején, itt rit­kán nyílnak s hamar elhervad­nak a dal virágok, a dalárdák. A Váci Dalegylet, a váci középosz­tály úri dalárdája megszűnt s csak az iparosság és munkásság dalköre működik lelkesedéssel, birkózik a helyi nehézségekkel s szerez hírnevet a váci névnek a város határain túl is. Újabban a Kötő-szövőgyár vezetősége és munkássága s az ifjúság Re­ménység egyesülete karolták fel a dalos ügyet. A Váci Polgári Dalkör 1902- ben alakult, az Ipartársulat ke­belében s 1912-ben szervezte azt át városunk akkori országgyű­lési képviselője dr. Preszly Ele­mér, aki tiz évig volt a dalárda szeretett elnöke. A háború után Andor Károly elnöksége és kar­nagysága alatt indult újból igen szép fejlődésnek. Egymásután hozta a szebbnél szebb verseny­dijakat s emelte díszét és han­gulatát állandóan minden helyi ünnepségnek. Vasárnap ünnepli fennállásá­nak harmincéves jubileumát ün­nepi keretek között. Délelőtt i/2ll órakor hálaadó szentmisét hallgatnak a felsővá­rosi plébánia templomban, ame­lyet Kokovay János plébános­kanonok, a dalárda első elnö­kének utóda celebrál. A szent­mise alati a Kötő-szövőgyár, a Reménység egyesület és a Pol­gári fiúiskola énekkarai énekel­nek. 11 órakor díszközgyűlés lesz a Városházán, amelyre a Dal­kör második megalap inja dr. Preszly Elemér főispán is meg­ígérte megjelenését. A díszköz­gyűlésen dr. Krakker Kálmán, a Dalkör diszelnöke elnököl s An­dor Károly ismerteti a váci da­los életet. Átadják az arra érde­meket szerzett dalosoknak az Országos Dalosszövetség kitün­tetéseit, arany-, ezüst-, bronzér­meket és díszokleveleket. Arany­érmet kapnak 40 éves szolgála­tuk után Szényey Ferenc és vi­téz Rákosmezey Nándor. Ezüst érmet 30 év után: Csányi Dezső, Köbl Géza, Polacsek Gábor, bronzérmet 20 év után: Szigvárt

Next

/
Thumbnails
Contents