Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-12-24 / 97. szám

VÁCI HÍRLAP 5 1 5 különböztetjük meg a valódi bankjegyet a hamisítványtól TABLETTÁKON is megvan a va­jele: a Gyógyszertárban kapható Az ifjúság zseniális prob­lémái a Líceumban Csütörtökön volt a második előadás az újra életre keltett lí­ceumban. Az elég szép számmal megjelent közönség előtt most Mihályiig Antal közg. egyetemi tanár beszélt az ifjúság szociá­lis problémáiról. Éles logikával vázolta az egyén és az osztályok küzdelmét, melyeket nem tud­tak lerombolni sem a francia forradalom, sem a liberális, sem pedig a marxista eszmék. Sze­rinte minden társadalmi rend helyes, ha nincs ellentétben Isten országával. A mai ifjúság feladata tanulmányozni a mun­kásosztály lelkivilágát, valláser­kölcsi felfogását és életmódját, hogy megteremthető legyen a helyes, kiegyensúlyozott viszony a munkás és munkaadó között, amely mindkettő érdekeit egy­formán védi. A következő előa­dás december 28-án. Előadó: Lippay Lajos theol. tanár, ki a szentföldről fog beszélni. Karácsonyi jótékonyság Szödligeten A sződligeti róni. kát. egy­házközség december 17-én, ka­rácsonyfa ünnepséget rendezett. A műsort dr. Jantsils Tibor mi­niszteri titkár, világi elnök be­széde nyitotta meg. Majd a »Ka­rácsom y« cimű szindarab elő­adása következett, amelynek szerepeit Wüld Erzsébet, Kecs­kés Etus, Deák Juliska, Birk- hofer Anikó, Molnár Margit, Miklós Margit, Kubán Juliska és Belli ázi Karolin, oltár egye­sületi tagok játszották. Az egyes felvonásközökben Kecskés Etus, Veigl Mária, Bardóczki Etel és Billing Irén szavaltak. Az ün­nepi beszédet Bartoss Géza es­peres, a »Sződligeti Oltáregye­sület« igazgatója tartotta, mely­nek keretében a világi elnöknek és feleségének köszönetét mon­dott azért a munkásságért, me­lyet az egyházközség és az »Ol­táregyesület« fejlesztése érde­kében végeztek. A műsor után az egyházközség elnöksége mint­egy 300 P értéket képviselő sze- retetadományt osztott szét 15 szegénysorsú iskolásgy érmék között. A színdarabot, vala- lamint az Ur Jézus születését megjelenítő élőképet özv. dr. Kremmer Dezsőné rendezte, nagy szeretettel és hozzáértéssel. Az országzászló helye Az országzászló felállitási he­lyének kijelölése olyan kérdés, amelyet nem lehet elég sok szempontból megvilágítani. A jó, a helyes csakis a különféle vé­lemények és javaslatok össze­egyeztetéséből és mérlegelésé­ből származhat. Mindenesetre fontos kérdés az, hogy a főcél mellett milyen mellékcélokat akarunk elérni. Ha arra gondo­lunk, hogy a zászlót minél több ember szeme elé vigyük, akkor nagyforgalmú tér igen alkalmas­nak fog látszani, főkép, ha hazafias ünnepélyeket is aka­runk alatta megrendezni. Más­részt azonban egy oly nagyfor­galmú és külföldiek által is igen gyakran átvonuló országút, ami­lyen a mi íőutunk, minden ré­szében alkalmas az országzászló felállítására. Nézhetjük tehát a kérdést az egész út szempont­jából. Régen elcsépelt dolog az, hogy főutunk igen szép. Nem­csak azért, mert maga az út is szép, hanem főkép azért, mert környezete oly változatos, ki- öblöződő terekkel, templomok kai, szobrokkal tarkított. Helyen- kint, pl. a Székesegyház-téren átvonuló részében fenséges lát­vánnyal gyönyörködteti a szem­lélőt, a Konstantin-térhez érve pedig annyi látnivalót nyújt, hogy az ember szinte nem tudja megosztani a figyelmét. A fehé­rek-tempi óra a, a szép barokk stilű városháza és egyéb épü­letek, az Eszterházy utcán át a Dunára nyiló kilátás és csak a sorrendben utolsó Hősök- szobra, a szépségek hatalmas sorozatát tárja elénk. Kérdem már most, helyes volna-e, ha itt zsúfolnák a látnivalókat? Itt már elég van a szépből, a fel- emelőből, a hazafias szempont­ból is felemelőből. Ebben a gaz­dag környezetben, amelyet sok­szor a vásári zaj is kirekeszt az áhitat hangulatából, nem keres­ném az országzászló helyét. Tovább mennék a főúton, egy pillanatra szomorúan megállva, az annyira gondozatlan Kőkapu, nemcsak Vácnak, hanem az egész országnak ékessége előtt és azon túl, valahol Kisvácon keresném a helyet. Juttassunk valamit a Kisváciaknak is. Ad­junk főutunknak, mely a törté­nelmi emlékekben oly gazdag Kőhidnál, annál az értékes és szép műemléknél kezdődik, méltó végződést. Állítsuk fel az országzászlót a főútnak annál a kanyarulatánál, amely a Splényi- utca és onnan a város vége felé fordítja az utat. A Vácot elhagyó utas, a városon végighaladva és a legszebb benyomásokat ma­gába gyűjtve, lássa meg a város végén az országzászlót. A figyel­meztetőt, hogy bár halad a ma­gyar, de azért még nem bol­dog! Itt, közel Váchoz van az Idegen határ! Ezek a gondolatok itt, a város végén, sokkal inkább fognak benne feltámadni, mint a Konstantin téren. Ennek a helynek a megválasz­tásával a kisváciakba még job­ban beplántáljuk a hazaszerete­tei, de gondoskodásunk és sze­retetünk külső jeiével is el­halmozzuk őket. Ne mondhassák, hogy nem kapnak semmit. Az országzászlóval megkapnák a Splényi utca és az egész kör­nyék rendezését is és a város kijárata épp oly szép, a törté­nelembe, ha mindjárt szomorúan is, bekapcsolt lenne, mint a be­járata. ______ P. P. Gy. A Jóbarátok karácsonyfa-ünnepélye szombaton A váci Jóbarát asztaltársaság december hó 23-án (szombaton) este 6 órakor a Stangli-féle vendéglőben 26 gyermeket fel­ruház s megvendégel. E felruházási ünnepélyre a Váci Hírlap útján hívja meg az egyesületeket, iskolákat, jószivű adakozóit és jóbarátait az El­nökség. Kristálytiszta hanggal veszi egész Európát Telefongyár R-t. Karácsony és Szilveszter a Reménységben A Váci Reménység és Kát. Legényegyesület régi szokásához híven december 26-án, kedden d. u. 5 órakor tartja karácsony­fa ünnepélyét, amelyre tagjait ezúton is szeretettel meghívja az elnökség. December 31-én, Szilveszterkor este 8 órai kez­dettel szilveszteri mulatságot rendez, számos kedves meglepe­téssel. Tekintettel a nagy érdek­lődésre a rendezőség kéri azo­kat, kik asztalra igényt tartanak szíveskedjenek a rendezőségnél idejében lefoglalni. ______ |A MÉG NEM ADTA FEL ÚJÉVI B. U. É. K. - HIRDETÉSÉT, siessen szerkesztőségünkbe! — A nagy és díszes társaságban az Ön helye is ott van és megrendelője, vevője várja, hogy jelentkezzék és köszöntse újév reggelén. Vásárunk a szigetség és a környékbeli közsé­gek nélkül A hétfőn lefolyt karácsonyi vásárunkra elmondhatjuk, hogy katasztrofális volt. Az olvasó tudja, hogy minden vásár után kis összehasonlító statisztikát közlünk az előző esztendei és a mostani vásár városi bevételei­ről, amelyekből világosan kiol­vasható a vásár forgalmának nagysága. Ezt a statisztikát meg­kaptuk most is és nehéz hitelt adni, mert oly nagy eltérések vannak benne. így múlt évben a decemberi vásáron vámon a vá­ros 1203 pengőt vett be, azidén csak 536 pengőt. Múlt évben a Dunán még volt propeller köz­lekedés és akkor 921 pengőt fi­zettek a szigetségbeliek, az idén egy fillér bevétel sem volt a pro­pellerrel, mert a Duna jege az­nap állott be. 1932 ugyanezen vásárján helypénzből 1173 pen­gő folyt be, mig az idén 553 volt a bevétel. Kereskedőink és ipa­rosaink nagyon is számot tar­tanak a hetivásárra, melyek vá­rosunk falai között zajlanak le. Bevételük nagyrésze ezekből a vásárokból van és ezekből fize­tik az adójukat is. Kétharma­dával csökkent a város bevétele ezen a vásáron, nyilvánvaló, hogy a városban lakó kereske­dőké és iparosoké is. Ennek a vásárnak statasztikája szomo­rúan beszélhet adófizetési tehet­ségünkről ! V . I I I ILAGH ABORU 1914-1918 ÍRTÁK: Vitéz AGGHÁZY KAMIL ny. ezredes, a Hadimúzeum igazgatója ÉS STEFÁN VALÉR ny. százados Egészvászonba A érf6 p4 80 Most jelent meg! 324 OLDALON 31 EDDIG MÉG SEHOL MEG NEM JELENT ILLUSZTRÁCIÓVAL 28 TÉRKÉPVÁZLATTAL Kapható a Váci Hírlap kiadóhivatalában I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents