Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-12-13 / 94. szám
E Ara 12 fillér 47-ík évfolyam 9 I. szám Vác, 1933 december 13 w Polliikat és társadalmi hetilap, megjelenik kelenként kétszer: szerdán és Yasérnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: I FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ I SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Belyben egy negyedévre.................................3 P — f I ßS LAPTULAJDONOS: I Vác> Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon ij. Vidéken egy negyedévre.................................3 P 5o f «wmr'iílK'WVf Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, Etryes szám ára .................................................iá fillér j 1 Ä Sffi'jüStf | díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. ORSZáGZftSZLÓNKNRK a város szivében van a helye A siketnéma intézet öreg fái alatt nem régen lefolyt irredenta ünnepélyen Huber József dr a Revíziós Liga elnöke, felvetette azt a gondolatot, hogy Vác polgárságának adományaiból állítsuk fel az országzászlót. A város pénzügyi és gazdasági bizottságának gyűlésén vitéz Baintner Ernő bejelentette, hog3r az országzászló felállítására a képviselőtestület legközelebbi közgyűlésén indítványt tesz. A bizottságok lelkes örömmel fogadták a felszólalást és rögtön vita indult meg, hogy hol álljon Vác országzászlaja? Miután a város vezetősége rögtön előállott tervével, hogy az országzászlót a Géza király téren kell elhelyezni, „mert ott van hely“, tartani lehet attól, hogy az ország- zászlót valóban a barátok előtti téren fogják felállítani. Kár lesz! A barátok terén nem lesz ugyan eldugva, de sokkal kevesebben fogják látni az országzászlót, mintha a város szivében helyezzük el. A Géza király-tér egyik legcsendesebb terünk, idegenekből csak az autósok járnak arra. Azt is megcáfoljuk, hogy „ott van hely“. Ország- zászlónál ünnepélyeket szoktak rendezni, ilyen ünnepélyeken nálunk két, háromezer résztvevő jelenik meg. Kérdem, ei tudnak-e helyezni ezen a téren ilyen tömeget anélkül, hogy a forgalmat akadályozzák és a keramitot szabadon hagyják? Szót emeltek, hogy az ország- zászlót az evangélikus templom mellett álló névtelen térre kellene felállítani. Erre már azt mondották, távol esik a központtól. Volt, aki azt indítványozta, hogy az országzászlót a hősi emlék mögötti parkocska Kisvác felé eső csúcsában kell felhúzni. Hogyan tűrnék el, hogy az országzászlónak hátat fordítson a tőle tizenöt lépésre álló magyar katona szobra? Az uj Dunapartra, Kaszinó elé is tervezték néhányan az ország- zászlót. Kevesen látják, vetették ellene. Az Eszterházy-utca tengelyében, a Konstantin-téren a városház és az Emke között kell feláilitani! — mondották, hogy a Dunán vonuló hajókról is látható legyen. Ez már legközelebb érinti azt a gondolatot, mely minden városban megkövetelte, hogy az országzászlót a város középpontján helyezzék el. Ezért leg aikalmasab helye lenne, az országzászlónak a piac-tér kettéosztásánál keletkezett és kera- miton álló szigetecske, melyen ma egy ivlámpa áll. Ezen a helyen felállított zászlót a vasútról érkező idegen már messziről látná, a két vámon érkező autók és kocsik közvetlenül alatta volnáuak kénytelenek elhaladni és tekintetük nem kerülhetné ki azt. Ünnepélyeken pedig a szónok állhatna az országzászló lábánál a kis szigeten, akár tízezerre menő közönség is arccal a keramit fel) jó! elférne s a ketté osztott Konstantin-téren senki sem akadályozná a forgalmat. Nem bizzar ötlet az, mely a Nógrádba vezető szerpentin-út legmagassabb pontján kivánná a hatalmas országzászlót állítani. Jól jegyezzük meg: itt kezdődik a Magyar nemzetre, oly jellegzetes nagy Magyar Alföld. Keletre a legközelebbi hegy a Király hágó, délre pedig a szerbek szent hegyéig, Avaiáig nincs magaslat. Ez az országzászló elhelyezés azonban már a millenáris emlékművek gondolatát közelíti meg és megvalósítása valóban nem helyi, hanem országos elgondolás lehet. Bán tárton 30 éve — tornatanár1 A fővárosi lapok is szép cikkekben számolnak be a Nemzeti Torna Egylet 70 éves fennállásának évfordulójáról és ezzel egybekapcsolt ünnepségekről. Vasárnap József kir. herceg védnöksége alatt disztorna-ün- nepélyt rendeztek. Ugyanezen ünnepély keretén az ott 30 évvel ezelőtt végzett tornatanárok tartották jubileumi összejövetelüket, köztük Bán Márton piarista is, aki szintén 30 évvel ezelőtt szerezte meg tornatanári oklevelét Az ünnepélyt követő társasvacsorán társai felkérésére, Bán Márton mondta az ünnepi beszédet, melyben kegyeletes szavakkal emlékezett meg volt tanáraikról és üdvözölte József kir. herceget. i-iiizSgraih Lajos ünneplése evaogéíikus egyházban? Hitzigrath Lajos, a Horgany- hengermű vezérigazgatóját úgy ismerik a városban, mint akit a kevésszámú szerények valóban vezérükké választhatnának meg. Ez a szerény férfiú negyedszá zadja itt dolgozik közöttünk és nemcsak a munkából veszi ki részéi, hanem a jótékonyság terén is elöl jár anélkül, hogy egy dicséretre számot tartana. Ilyen vezetőpozicióban lévő férfi nem tudja elkerülni az ünnep" lést, bármennyire nincs is ínyére. Most, hogy váci működésének negyedszázados fordulójához ért, az elmúlt huszonöt év alatt nem emlegették talán annyiszor, mint ezen a jubileumon. Legutoljára az evangélikus egyház gyülekezete részesítette nyilvános megbecsülésben a kiváló vezért. Az ünneplésre nemcsak az egyház tagjai jöttek ei nagyszámban, hanem ott voltak a tisztelők és jóbarátok más felekezet köréből is. A tanácsteremben akarták megtartani az ünnepélyt, de oly sokan érkeztek, hogy ki kellett nyitni azt a helyiséget is, amelyben legutóbb a kiállítás zajlott le s mindkét tágas helyiségnek székeit elfoglalták az érdeklődők. Schneiker Endre gondnok nyitotta meg a disz- gyűlést, majd átadta a szót Sommer Gyula lelkésznek, ki emelkedett szavakban emlékezett meg Hitzigrath Lajosról, ki Vác- ra való érkezése után azonnal bekapcsolódott az egyház életébe és a jótékonysági munka élére állt. Az egyházi felügyelő érdemét csak úgy tudják megörökíteni, hogy a jövő kornak megfesttették arcképét és ime, nagyközönség szemeláttára leleplezik azt. Ezután sorra üdvö zölték őt a testvéregyház, Nőegylet, ifjúsági egylet, cserkészek, iskolások szónokai, végezetül pedig Váczy Hüschl Kálmán a város, majd a váci Sportegyesület nevében mondotta ki a nagy szót: Hitzigrath Lajosnál nincs áldozatkészebb sportbarát a városban! Ezután a Himnuszt énekelték el, majd a jelenvoltak szeretettel fogtak kezet Hitzigrath Lajossal és kívánták, hogy a most kezdődő új huszonöt évet jó egészségben munkálja keresztül. Hitzigrath meghatottan köszönte meg a jókívánságokat. A felsögödi ref. egyházközség január 6 án az épülő templom javára nagyszabású mulatságot rendez, melynek keretében a Műkedvelő Csoport tagjai szinre- hozzák a „Noszty-fiú esete Tóth Marival“ című színművet. II csehek ei tudják csehesifeni a magvarokat, — a magyarok ne tudnák megmagyarositani a magyarokat? A névmagyarositási mozgalom hónapokkal ezelőtt megindult. A minisztérium örvendetes gyorsasággal intézi el a befutott kérelmeket, a hivatalos lap mindennap elég szép eredményét tárja elénk, csak ... a váci új nevekkel találkozunk igen ritkán ! Az idegen neveket viselő magyar családok jobb belátásra bírása érdekében már évek óta harcol a sajtó, mig végre a kormány is segédkezet Ígért — és nyújtott is — a könnyebb megvalósításhoz. Hiszen szomorú még ma is újságot olvasni, mely a politikában, a sportban hemzseg az idegen nevektől. Pedig ezek a faktorok reprezentálnak legtöbbnyire a külföld előtt. Egy nagy angol lap irt egyszer a ,,magyar“ nevekről, amikor az egyik sportág reprezentánsai külföldön szerepeltek, kétségbe vonva, hogy a sportszempontból elismertként csengő nevek tulajdonosai magyarok lennének, hiszen a legtöbbnek a neve ... német! Nagyobb impulzust adott a névmagyarosításnak a csehek magyarellenes mozgalma, melynek eredménye a közismert meghamisított statisztika lett. Vajon nehéz volt elhitetni a külfölddel, hogy az a sok német nevű nem magyart És ez sem elég mementó ahhoz a legtisztább magyar törekvéshez, hogy — úgy, mint szivünkben — nevüukben is legyünk magyarok? Szomorú letargia uralkodik a váciakon? Hányszor halljuk: nagyapám is ezt a nevet viselte, pedig ő is magyar volt! Ha neki jó volt, miért változtassam meg én? — De gyorsan feleljünk rá: A csehek tűzzel, vassal elcse- hesitik a magyarokat, legalább is nevűkben! Mi ne tudjuk hát megmagyarositani a magyarjainkat ? A közhivatalok felhívása csak kérelem, de úgy érezzük, parancsnak kellene lenni! Igaz, a kormányzaton lévők között is sokan viselnek idegen hangzású nevet; talán ha itt kezdenék, szebb volna a követendő példa. Dehát egy hazafias mozgalom elindulhat alulról is és igy még szebb lesz az eredmény. A közhivatalnok még a bélyeg árát is visszakapja! Tehát már terhet sem jelent, csupán egy magyaros elhatározást: Évek óta harcolunk,Írunk, be-
