Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-12-13 / 94. szám

E Ara 12 fillér 47-ík évfolyam 9 I. szám Vác, 1933 december 13 w Polliikat és társadalmi hetilap, megjelenik kelenként kétszer: szerdán és Yasérnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: I FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ I SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Belyben egy negyedévre.................................3 P — f I ßS LAPTULAJDONOS: I Vác> Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon ij. Vidéken egy negyedévre.................................3 P 5o f «wmr'iílK'WVf Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, Etryes szám ára .................................................iá fillér j 1 Ä Sffi'jüStf | díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. ORSZáGZftSZLÓNKNRK a város szivében van a helye A siketnéma intézet öreg fái alatt nem régen lefolyt irre­denta ünnepélyen Huber József dr a Revíziós Liga elnöke, fel­vetette azt a gondolatot, hogy Vác polgárságának adományai­ból állítsuk fel az országzászlót. A város pénzügyi és gazdasági bizottságának gyűlésén vitéz Baintner Ernő bejelentette, hog3r az országzászló felállítására a képviselőtestület legközelebbi közgyűlésén indítványt tesz. A bizottságok lelkes örömmel fogadták a felszólalást és rögtön vita indult meg, hogy hol álljon Vác országzászlaja? Miután a város vezetősége rögtön előállott tervével, hogy az országzászlót a Géza király téren kell elhe­lyezni, „mert ott van hely“, tar­tani lehet attól, hogy az ország- zászlót valóban a barátok előtti téren fogják felállítani. Kár lesz! A barátok terén nem lesz ugyan eldugva, de sokkal keve­sebben fogják látni az ország­zászlót, mintha a város szivében helyezzük el. A Géza király-tér egyik legcsendesebb terünk, ide­genekből csak az autósok jár­nak arra. Azt is megcáfoljuk, hogy „ott van hely“. Ország- zászlónál ünnepélyeket szoktak rendezni, ilyen ünnepélyeken nálunk két, háromezer résztvevő jelenik meg. Kérdem, ei tud­nak-e helyezni ezen a téren ilyen tömeget anélkül, hogy a forgalmat akadályozzák és a keramitot szabadon hagyják? Szót emeltek, hogy az ország- zászlót az evangélikus templom mellett álló névtelen térre kel­lene felállítani. Erre már azt mondották, távol esik a köz­ponttól. Volt, aki azt indítvá­nyozta, hogy az országzászlót a hősi emlék mögötti parkocska Kisvác felé eső csúcsában kell felhúzni. Hogyan tűrnék el, hogy az országzászlónak hátat fordít­son a tőle tizenöt lépésre álló magyar katona szobra? Az uj Dunapartra, Kaszinó elé is tervezték néhányan az ország- zászlót. Kevesen látják, vetették ellene. Az Eszterházy-utca ten­gelyében, a Konstantin-téren a városház és az Emke között kell feláilitani! — mondották, hogy a Dunán vonuló hajókról is látható legyen. Ez már legközelebb érinti azt a gondolatot, mely minden városban megkövetelte, hogy az országzászlót a város közép­pontján helyezzék el. Ezért leg aikalmasab helye lenne, az or­szágzászlónak a piac-tér ketté­osztásánál keletkezett és kera- miton álló szigetecske, melyen ma egy ivlámpa áll. Ezen a helyen felállított zászlót a vasút­ról érkező idegen már messziről látná, a két vámon érkező autók és kocsik közvetlenül alatta volnáuak kénytelenek elhaladni és tekintetük nem kerülhetné ki azt. Ünnepélyeken pedig a szó­nok állhatna az országzászló lábánál a kis szigeten, akár tíz­ezerre menő közönség is arccal a keramit fel) jó! elférne s a ketté osztott Konstantin-téren senki sem akadályozná a for­galmat. Nem bizzar ötlet az, mely a Nógrádba vezető szerpentin-út legmagassabb pontján kivánná a hatalmas országzászlót állítani. Jól jegyezzük meg: itt kezdődik a Magyar nemzetre, oly jelleg­zetes nagy Magyar Alföld. Ke­letre a legközelebbi hegy a Király hágó, délre pedig a szer­bek szent hegyéig, Avaiáig nincs magaslat. Ez az országzászló elhelyezés azonban már a mille­náris emlékművek gondolatát közelíti meg és megvalósítása valóban nem helyi, hanem or­szágos elgondolás lehet. Bán tárton 30 éve — tornatanár1 A fővárosi lapok is szép cik­kekben számolnak be a Nemzeti Torna Egylet 70 éves fennállá­sának évfordulójáról és ezzel egybekapcsolt ünnepségekről. Vasárnap József kir. herceg védnöksége alatt disztorna-ün- nepélyt rendeztek. Ugyanezen ünnepély keretén az ott 30 évvel ezelőtt végzett tornatanárok tar­tották jubileumi összejövetelü­ket, köztük Bán Márton piarista is, aki szintén 30 évvel ezelőtt szerezte meg tornatanári ok­levelét Az ünnepélyt követő tár­sasvacsorán társai felkérésére, Bán Márton mondta az ünnepi beszédet, melyben kegyeletes szavakkal emlékezett meg volt tanáraikról és üdvözölte József kir. herceget. i-iiizSgraih Lajos ünneplése evaogéíikus egyházban? Hitzigrath Lajos, a Horgany- hengermű vezérigazgatóját úgy ismerik a városban, mint akit a kevésszámú szerények valóban vezérükké választhatnának meg. Ez a szerény férfiú negyedszá zadja itt dolgozik közöttünk és nemcsak a munkából veszi ki részéi, hanem a jótékonyság terén is elöl jár anélkül, hogy egy dicséretre számot tartana. Ilyen vezetőpozicióban lévő férfi nem tudja elkerülni az ünnep" lést, bármennyire nincs is ínyére. Most, hogy váci működésének negyedszázados fordulójához ért, az elmúlt huszonöt év alatt nem emlegették talán annyiszor, mint ezen a jubileumon. Legutoljára az evangélikus egyház gyüleke­zete részesítette nyilvános meg­becsülésben a kiváló vezért. Az ünneplésre nemcsak az egyház tagjai jöttek ei nagyszámban, hanem ott voltak a tisztelők és jóbarátok más felekezet köré­ből is. A tanácsteremben akar­ták megtartani az ünnepélyt, de oly sokan érkeztek, hogy ki kel­lett nyitni azt a helyiséget is, amelyben legutóbb a kiállítás zajlott le s mindkét tágas helyi­ségnek székeit elfoglalták az érdeklődők. Schneiker Endre gondnok nyitotta meg a disz- gyűlést, majd átadta a szót Som­mer Gyula lelkésznek, ki emel­kedett szavakban emlékezett meg Hitzigrath Lajosról, ki Vác- ra való érkezése után azonnal bekapcsolódott az egyház éle­tébe és a jótékonysági munka élére állt. Az egyházi felügyelő érdemét csak úgy tudják meg­örökíteni, hogy a jövő kornak megfesttették arcképét és ime, nagyközönség szemeláttára le­leplezik azt. Ezután sorra üdvö zölték őt a testvéregyház, Nő­egylet, ifjúsági egylet, cserké­szek, iskolások szónokai, vége­zetül pedig Váczy Hüschl Kálmán a város, majd a váci Sportegye­sület nevében mondotta ki a nagy szót: Hitzigrath Lajosnál nincs áldozatkészebb sportbarát a városban! Ezután a Himnuszt énekelték el, majd a jelenvoltak szeretettel fogtak kezet Hitzig­rath Lajossal és kívánták, hogy a most kezdődő új huszonöt évet jó egészségben munkálja keresztül. Hitzigrath meghatottan köszönte meg a jókívánságokat. A felsögödi ref. egyházközség január 6 án az épülő templom javára nagyszabású mulatságot rendez, melynek keretében a Műkedvelő Csoport tagjai szinre- hozzák a „Noszty-fiú esete Tóth Marival“ című színművet. II csehek ei tudják csehesifeni a magvarokat, — a magyarok ne tudnák megmagyarositani a magyarokat? A névmagyarositási mozgalom hónapokkal ezelőtt megindult. A minisztérium örvendetes gyor­sasággal intézi el a befutott ké­relmeket, a hivatalos lap min­dennap elég szép eredményét tárja elénk, csak ... a váci új nevekkel találkozunk igen rit­kán ! Az idegen neveket viselő ma­gyar családok jobb belátásra bírása érdekében már évek óta harcol a sajtó, mig végre a kor­mány is segédkezet Ígért — és nyújtott is — a könnyebb meg­valósításhoz. Hiszen szomorú még ma is újságot olvasni, mely a politikában, a sportban hem­zseg az idegen nevektől. Pedig ezek a faktorok reprezentálnak legtöbbnyire a külföld előtt. Egy nagy angol lap irt egyszer a ,,magyar“ nevekről, amikor az egyik sportág reprezentánsai külföldön szerepeltek, kétségbe vonva, hogy a sportszempontból elismertként csengő nevek tu­lajdonosai magyarok lennének, hiszen a legtöbbnek a neve ... német! Nagyobb impulzust adott a névmagyarosításnak a csehek magyarellenes mozgalma, mely­nek eredménye a közismert meghamisított statisztika lett. Vajon nehéz volt elhitetni a kül­földdel, hogy az a sok német nevű nem magyart És ez sem elég mementó ah­hoz a legtisztább magyar törek­véshez, hogy — úgy, mint szi­vünkben — nevüukben is le­gyünk magyarok? Szomorú letargia uralkodik a váciakon? Hányszor halljuk: nagyapám is ezt a nevet viselte, pedig ő is magyar volt! Ha neki jó volt, miért változtassam meg én? — De gyorsan feleljünk rá: A csehek tűzzel, vassal elcse- hesitik a magyarokat, legalább is nevűkben! Mi ne tudjuk hát megmagyarositani a magyar­jainkat ? A közhivatalok felhívása csak kérelem, de úgy érezzük, pa­rancsnak kellene lenni! Igaz, a kormányzaton lévők között is sokan viselnek idegen hangzású nevet; talán ha itt kezdenék, szebb volna a követendő példa. Dehát egy hazafias mozgalom elindulhat alulról is és igy még szebb lesz az eredmény. A közhivatalnok még a bélyeg árát is visszakapja! Tehát már terhet sem jelent, csupán egy magyaros elhatározást: Évek óta harcolunk,Írunk, be-

Next

/
Thumbnails
Contents