Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-10-22 / 80. szám

VÁCI HÍRLAP 7 ha nem látott rendezési tech­nikával és művészettel dol­gozta ki az Universal filmgyár ebben a valóban reprezenta- tiv filmjében. Louis Trenker, mint szabadsághős, de mint szerelmes lovag is egyaránt hatalmasat produkál szerepé­ben s megérdemli a „halha­tatlan“ jelzőt, amivel a pub­likum ezt az egyszerű hegyi vezetőből lett hatalmas film­színészt kitüntette. Nem lett volna teljes a Városi ezévi ragyogó filmsorozata, ha a „Szeverin kapitány“ kimarad belőle. — Láttad már? . . . — A legújabb szenzációt — Nagy Misi új, gyönyörű portá- los kirakatait?.. . még nem ? . . hát akkor siess, mert ilyen szép még Vácon nem volt. — De külön felhívom figyel­med a csodás szép pulóverekre, mert azokat külön érdemes meg­nézni, megsúgom neked, hogy én már egyet ki is gusztáltam magamnak ott balra, a sarok­ban, csuda szép darab. — Örülök, hogy figyelmez­tettél, majd vasárnap, a mozi után megnézem. — De a férfikirakatot se hagyd el a nézegetésből, mert gyönyörű és olcsó dolgokat lát­tam ott is. No meg a szép per­zsa bőrök és az ernyők! Hiába, ízléses és divatos dolgok csak Nagy Misinél vannak nagy vá­lasztékban ! — Tehát a viszontnézésre va­sárnap, mozi után a Nagy Misi kirakata előtt. Vác — virágsáros ? (Levél a szerkesztőhöz.) Nagy agilitással indult meg a Vác— virágváros létesítése. Gyönyör­ködünk is a sok szép virágágyak ban. Biztosra vettük, hogy a ta­vaszi mosolygó napsugarak örömmel köszöntik a Konstan- tin-teret övező emeletes házak ablakai alól pompázó virágdús, ízléses virágtartókat. Hiszen olyan szervező kéz pendítette meg és irányította ezt a gyönyö­rű eszmét, hogy jogos kíváncsi­ságból szabad érdeklődnünk mi is lett ezekből a kovácsolt vas­ból készült virágtartó kosarak­ból? Mi az oka, hogy nem léte­sült? Talán mégis meg lehetne valósítani a jövő tavaszra, most figyelmeztetünk rá, hogy ne kés­senek, mert ha városunk egyik szép terét virágok öveznék, biz­tosan sok követője akadna s las­san mégis csak megvalósul a V ác—virágváros. Jó bort az asztalára! ÚGY, AHOGY MEGTERMETT: r 0-BOR (1928-as) 68 fill. DERCSÉNYI TERMÉSE Csányi-út 1. szám —Bl—BBBfliW WIHnW r 0 HS3 18 nyelvet beszélt, 30-ból fordított a most elhunyt Schmidt professzor, ki váci volt Szerdai számunkban beszá­moltunk arról a nagy veszte­ségről, mely a magyar tudomá­nyos világot érte Schmidt Jó- !zsef dr. egyetemi tanár halálá­val. Az elhunyt professzor szív­vel, lélekkel váci volt, életének minden nyarát szülővárosában töltötte. Innen ment most is a nyár végén Budapestre, de már betegen. Heteken át birkózott ve­le a sútyos kór s ő erős volt: el­hagyta az ágyat, dolgozó aszta­lához ült. Pedig már sorsa meg­volt pecsételve. Úgy szedte el on­nan orvosa és fektette az ágyba. Egész életén át szívós, kitartó munkás volt. Bárhová ment, minden percét kihasználta. Ut­cán, vagy a villamoson egyszer csak előhúzta kis noteszét: sza­vakat tanult egy uj nyelvből. Az indo-germán nyelvek európai liirű professzora volt az egye­temen s a mi sok százezernek szanszkritül volt, abbanő vilá­gosan látott, sőt beszélte is a nyelvet. Mellette még vagy ti­zennyolcat — tökéletesen. Irtuk, hogy minden nyelvből fordított; legalább harminc nyelvből gra- malika segítségével ültette át az irodalmi műveket magyarra. Ő a nap 2-1 óráját kihasznál­ta s abból igen kevés perc je­lentett részére pihenőt. Most de­rült ki, halála után, hogy húsz kiadatlan, még senki állal nem ismert nagy munkája maradt hódra kéziratban a magyar zseni dicsőségére. Megírjuk, hogy ő ezt a soha nem pótolható nagy munkát — meg akarta semmisíteni! Ezt a magyar szaktudományra nézve végzetes csapást a halál hiúsí­totta meg. Mint ismeretes, Schmidt Jó­zsef tanárt az egyetemről el tá­volították a proletárforradalom alatt tanúsított magatartása miatt. Mi volt a bűne ? A nagy, a hatalmas nemzeti vagyont, me­lyet az ő egyeteme is képvisel, akarta megmenteni a művelet­len tömegtől, ezért beleült a fi­lozófiai fakultásba és rendelke­zett. Bizonyos, hogy mig helyét el nem hagyta és az alkotmá­nyos rendnek át nem adta az egyetem vagyonát, nem veszett el egy rozsdás szög sem. Ténykedését, munkáját félre­magyarázták az irigyek és — menni kellett. Később, mikor az üldözési láz enyhült, követek mentek hozzá, hogy nem kell vizsgálat alá vetni magát, nem kell semmi bocsánatkérés, csak rövid nyilatkozat.' Nem tette meg. És nem tudtak ellenie sem­mi kifogást tenni. Egyik vizs­gálóbiztos emlegette rövid ideig bűnét, hogy nem nevelte haza­fiasán a fiatalságot. A mire mi­kor Schmidt József meghallot­ta, igy válaszolt: — Hát nevel­jék a fiatalságot az indogermán nyelvekben liazafiasan! És nem kért bocsánatot. Az akadémia, mely munkásságát azzal jutalmazta, hogy tagjai közé választotta, már nem ta­lált kifogást működésében. Az Egyelem is kibékült vele a ha­lálban, az Akadémia is, midőn teljes díszben olt állottak kép­viselői koporsója mellett. Az Akadémia meg is menti a magyar, nem: a világkultúrá­nak a váci származású tudós húsz könyvét és nyomtatásban is közre adja, a mit az elkese­redésében meg akart semmisí­teni. Olthon dolgozott és nem ment az egyetem tája felé sem. Mond­ják, hogy nagyok és híresek az ő kutatásai. így az Indiák leg­régibb nyelvemlékében felfedez­te Magyar is zlánt, amely az ős­magyarok lakóhelye volt (Kur- disztán, Afganisztán stb.) és az ősmagyar nyelvre talált ott sok uj adatot. Nemzetének tett nagy szolgálatot a húsz kötet nyelv­emlék megírásával. A húsz kö­telet azonban meg akarta sem­misíteni. Az volt a terve, hogy az egyetem képviselőit magához hivatja és felfedi, hogy mit dol­gozott s aztán előttük egyeii- kint tűzbe dobálja azokat. A műveltség szerencséjére ezt a tervét a 39 fokos láz megsem­misítette. Ili "=— Pesfa Lászlóék itthon A váci társaságban nagyon so­kat, nem tagadható irigységgel, beszéltek arról a nagy útról, melyre Desto. László dr. városi orvos ifjú hitvesével vállalko­zott. Kovács Tibor, a szövő­gyár műszaki igazgatója felaján­lotta nekik, hogy leviszi őket autóján — Nápolyba. Ha már itt vagyunk, mondották a szép ut iránt lelkesedve, tegyünk ten­geren is néhány száz mértföldet! Szó, szót követve kialakult a gyönyörű utazás terve: Auszt­rián, Jugoszlávián, Olaszorszá­gon át Nápolyig, itt az Adria egy modern gőzősére szállnak és Ge­novát, Marseille-t, Barcellonát meglátogatva, Valenciáig men­nek, honnan egyenes vonalban visszatérnek Nápolyba. A villág- liirű olasz városból aztán megint haza. A terv valóra vált. Negye­dik utitársul maguk mellé vették Weliacha Károly drt és egy szép őszi napon megindultak, ele nem jutottak tovább Komáromnál, tengelytörés miatt 9 órát vá­rakoztak s később is több aka­dályt kellett leküzdeni, úgy hogy Nápolyba igazán vágtatva érkez­tek, hogy a hajóindulást le ne késsék. A tengeri út ezer mért­földnél is több lett s mikor Spa­nyolországból visszatért a kis váci társaság, a Kovács-autó lelt ismét otthonuk. Végre 25 napos utazás után nagy fáradtan, a hét elején hazaérkeztek. Az érdeklő­dés a váci globe trotterek iránt megint felujult s Pestáék most nem győznek válaszolni a sok kérdésre. ígéretünk van, hogy a Váci Hírlap-ban pompás utazá­sukat leírj ák. Kélszei* hodak gyümölcsöt az almafák Hondl Imre nagymarosi gyógyszerész kertjében harmad­szor történt meg, hogy az alma­fák kétszer hajtottak virágot, sőt kétszer hoztak gyümölcsöt. Legutóbb is sűrű virágba bo­rultak kertjében az almafák s az egyik idősebb fán mintegy 30 darab, diónagyságú, egészsé­ges gyümölcs termett. Tizenhat százalék lesz a megyei útadó Pestvármegye szeptemberi év- negyedes bizottsági gyűlésén tár­gyalták a törvényhatósági köz­úti alap 1934 évi költségvetését. Eszerint az előirányzott szük­séglet 4,898.250 pengő 38 fillér, ami az 1933 évre kirótt állami adónak 10 százalékát teszi ki. A költségvetés tárgyalásának jegyzőkönyvéből az is kitűnik, hogy a »fedanyag« beszerzési költségét 1,018.000 pengőben ál­lapították meg s már előre fel­hatalmazták a vármegye polgár- mestereit, hogy a »fedanyagot« a Pest és Nógrád vármegyei Egyesi tett kőbánya rt. kőbányái­ban megrendelhesse. Sokan azt hiszik, hogy nem lenne ilyen sok a megyei útadó, ha nem kellene a konkurrencia nélkül álló kőbányából a »fed- anyagot« megvásárolni. Remél­hetőleg a kormány vizsgálata csakhamar eljut ide is. Szeverin kapitány Louis Trenker, Várfeonyi, Louise Ullrich Az ország leghíresebb gyümöicstermö vidékének faiskolája: A Kecs­keméti Faiskola és Magtermelő Rt. Kaphatók: gyümölcsfák, díszfák, rózsák, díszcserjék, fe­nyők és csemegeszőlő-vesszők. Kecskemét III., Széchenyi-tér 6. Telefon: 289. Árjegyzéket in­gyen küld. Tisztelettel ÉRTESÍTEM a gyárak, intézetek mélyen tisztelt vezetőit és az ér­dekelt háztulajdonosokat, hogy a szennyvizcsatornázási munkálatokat, valamint ezzel kapcsola­tos fürdőszoba és vizöbli- téses klozetberendezése- ket a legjobb kivitelben és legkedvezőbb fizetési feltételek mellett vállalom. Tisztelettel kérem, hogy a fenti munkálatokra cége­met ajánlattételre felszó­lítani szíveskedjék. Kiváló tisztelettel : VOGEL MIHÁLY vízvezeték és csatorna­berendezési vállalkozó Petróczy-u. Telefonszám: 140

Next

/
Thumbnails
Contents