Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-10-22 / 80. szám

VÁCI HÍRLAP 3 és Czemowitzig verte nap-nap után a megpuhult óriást. A másik ezredek, melyekben Vác jiaival találkoztam az 1. és 29. hon- védgyaloqezred, szintúgy az 1. honr védhuszárezred. Az i. honvédgyalog­ezredet láttam az 191 fi— 1 5. év telén a kárpáti nagy csatát megvívni, mely úgyszólván egész télen át szakadatla­nul dühöngött. Regébe illő hősiesség­gel küzdött ez a vitéz ezred és sorai­ban Vác derék fiai az óriás orosz túl­erő ellen a folyton ide-oda hullámzó elkeseredett tusákban, a kárpáti tél szörnyű viszontagságai között, a ret­tenetes hidegben emberfölötti szenve­déseket bátran és hősiesen elviselve, valóban olyanokat telj esitett, ami több, mint amit emberről el lehet képzelni. Az orosz gőzhenger elakadt, az oro­szok ebben a rettenetes csatában elvér­zettek és erejük megtörött, ami a magyar hősiességnek csodaszámba menő és halhatatlan érdeme. Mikor azután az olaszok megüzen­ték a háborút, derék hadtestemet, mint elsőt, levitték és olt küzdöttek Vác fiai az 1. és a 29. honvédgya­logezred soraiban azon a helyen, ahol az olaszok haderejük zömét összpon- tositva, minden erejük megfeszítéséi­vel ki akarták erőszakolni vonalaink áttörését a deberdői fensikon. Olt az i-es, majd a 29-es honvédekre bíz­tam az Isonzo kulcsának a Monte San Michelenek védelmét. Biztosan so­kan vannak itt volt katonáim között, akik emlékeznek e rettenetesen véres magaslatra, melyen az olaszok százez­rei véreztek; de melyen hős magyar fiaim is irtóztató veszteségeket szen­vedtek. A dicső honvédek a Monte San Michelet, habár az többször el­veszett, de mindannyiszor általuk visz- szafoglaltatotl, a lege'ikeseredehebb rettenetesen véres tusákban, a legbor­zasztóbb szenvedések, pokoli pergőtü­zek és folytonos rémes kézitusák kö­zepette, a világháborúban is egyedül­álló, más harcterek küzdelmeivel ösz- sze nem hasonlítható viaskodások el­lenére megtartották és kivédték. Ott neveztem cl e dicsőségkoronázta ezre­det a Monte San Michele hőseinek. Itt a poklok poklában 11 Isonzó csata megérlelte a helyzetet és a németekkel együtt azután már könnyen ki volt vivható Caporetto, a nagy győzelmes áttörés. De nem folytatom, mert órák és napok kellenének, mig elmondanék minden hősi küzdelmet, melyben Vác fiait saját szemeim« mei láttam hallatlan hős­tetteiket végrehajtani. És számtalan hős magyar fiút hazán- kért elesni és jeltelen sírban örökre megpihenni. Itt áll a szép emlékmű, a szobrá­szatnak remekműve, mely oly sok mély gondolatot rejt magában és mely azt a sok névtelen sirt jelképezi, hol Vác hős fiai Magyarország martirjai alusszák örök álmukat. 600 hőst, Vác dicső fiait gyászol­juk itt. a hazafiság 600 dicső már­tír jót. Szeretettel és hálával hódolunk fölrnagasztosult emléküknek, — nem csak azért, mert életüket, mindenüket föláldozták a hazáért és az itthon maradottakért, — de azért is, mert mindnyájan érezzük, tudjuk, hogy az ő elhullatott drága vérükből, örökké viruló, nagy hazafiságukgól újra föl fog támadni Szent István Magyaror­szága, melyet gonosz kezek gyáva árulók segítségével széjjelléptek. Ezen e mlék mű — hitem szerint — Vác szent fogadalma és egyszersmint jelképe annak, hogy társadalma, né­pe nem csak szereti, tiszteli hőseit, hanem minden munkája, minden gon­dolata egy nagy cél felé törekszik: hogy ők ne haltak legyen meg hiába, hanem az a Nagymagyaroszág, ame­lyért ők életüket adták, újra egybe­olvadjon és népe annyi szenvedés és csapások után végre igazán boldog is lehessen. Én nekem ezen emlékmű azon bol­dogító meggyőződést adja és vési ki- irthatatlanul szivembe, hogy Vác min­den lakosánali lelkében ezen hősök, minden áldozatra kész, hazafisága szent örökségként tovább éli És azt hiszem, hogy az összes jelenlevők egyetéitemk velem, ha azt mondom »Hungária ne búsulj, mert él még a magyar lángoló hazafiság, él még a Szent László korabeli hősiesség e nemzet minden gyermekében, akik a régi Nagymagyarországot föl fogják újra építeni és újra virágzó lesz Szent I s tván királysága!« Sötét nehéz időket élünk! A ma­gyar történelem legsúlyosabb korsza­kát, melyből megerősödve új ezer esz­tendős létre képesen csak akkor kerül­hetünk ki, hogyha hazánkért meghalt mártír hőseink minden áldozatra kész önzetlen hazafisága, megalkuvást nem ismerő magyarsága vezérli minden magyar ember minden gondolatát, szavát és tettét, szivének minden dob­banását. Drága csonka hazánkban egyik vá­ros a másik után, egyik község a másik után emel hősi emléket, én eb­ben a magyar föltámadás nagy tava­szának biztos előjelét a tavaszi riigy- fakadását látom. Ezért meleg hálával és szeretettel üdvözlöm, e megható és lélekemelő szép ünnepen, Vác és kör­nyékének minden lakosát, az összes jelenlevőket és különösen azokat, akik a mű létrejöttét elősegitették. Üdvöz­löm szeretett fiaimat, volt katonáé­inál, kiknek hősiességét oly gyakran bámultam a nagy világégésben. Üd­vözlöm mindnyájukat midőn a város szivében a boldogabb magyar tavasz­nak egy bimbóját meghatott lélekkel látom fakadni. Itt a bennem oly bánatos és fájdal­mas, de éppen annyi magasztos és di­cső emléket ébresztő emlékmű előtt kérem a. váciakat: legyenek a nagy magyar akarásnak, összefogásnak és egységnek erős tagjai és legyünk mindnyájan elsősorban magyarok, a kik Szent István és Szent László füg­getlen Magyarországáért ébrek és halnak. Vác lakossága pedig jöjjön gyak­ran erre és tekintsen föl ezen emlék­műre és szenteljen egy gondolatot azoknak, akik érettük hősi halált szenvedtek és fogadja meg szent aka­rással, hogy úgy mint e dicső hősök, szive minden dobbanása, élete min­den törekvése a drága magyar hazát fogja szolgálni. Bensőséges imával fejezem be sza­vaimat: A mindenható Úristen áldja meg Vácot, annak minden lakosát és adja meg mindnyájunknak mielőbb azt a várva-várt nagy boldogságot, hogy Nagymagyar ország föltámadását láthassák és abban részesek lehessünk. Az Isten áldása kisérje minden lép­tüket. A polgármester átveszi a hősi emléket A főherceg beszédét nagy gyönyörűséggel hallgatta a ha­talmas közönség. Merjük mon­dani, hogy szívből jött, szívhez szállt. Az egész beszéd apoteo­zisa volt a Vácról és Vác vidékéről kikerült 32-es és 1-es katonának. KVETVU-MOZ.GÓ ÍIBHI Csütörtökön, pénteken 4, 6 és 8 órakor Rendkívüli előadás, szintén lü—40 filléres mozin: JOSEF SCHMIDT a világhíres énekes, ki csodálatos szép hangjával felülmúlja Ca- rusot, Kiepurát, és Richard Taubert. JOSEF SCHMIDT a Szerelem városában című filmben gnomszerű alakjával, cso­dálatos hangjával, szerelmesen fájó szivű játékával betölti a néző szivét és lelkét. Partnerei Victor Kowa, Charlotte Ander. Ha a váci közönségnek érzéke van a szép és jó filmek iránt, úgy mind a hat előadásban teltházakat csinálunk. Jegyekről előre szíveskedjenek gondoskodni. Szombaton 4, 6, 8 és 10 órakor. Vasárnap 2, 4, 6, 8 és 10 órakor 16 éven felülieknek, 20—70 filléres mozin. Vágyak éjszakája érdekes, modern erotikus WILLY FORST, HILDE WAGENER, ALFRED ABEL. Egy tiszta, fehér lelkű kis fiú szemei előtt folyik le édes anyjának bűnös szerelmei, mig végre észretér, megtámadja anyja kedvesét és megszökik a nagymamához, ki tiszta, ki erkölcsös, ki nem modern. Gyö­nyörű kiállítású film. Elloptad a szivem cigány E Híradók. Kedden, szerdán 4, 8 és 8 órakor 16 éven felülieknek. Nagyobb, mint az Égi titánok, érdekesebb, mint az Őfensége a gyermek, mégis 10 — 40 filléres mozin adjuk elő WALACE BERRY Embervásár aki egy asszony hazug csókjáért el­adta testét. Kiegészítőül: Tarzan dédunokája, Charley rémálmai a dzsungelból 5 ostoba felvonásban. Jönnek filléres mozin a TÉLEN: SViajd én megmutatom Jan Kiepura és Richard Tauber legújabb filmjei. Szives pártfogást kérünk És mennyi őszinte érzéssel el­mondva! Szinte átültetette hall­gatósága leikébe magasztos gon­dolatait. (Most már megértette mindenki, miért épen József fő­herceget kérték fel az ünnepi beszéd elmondására? Hát azért, mert a háború egész ideje alatt a legmagyarabb főherceg volt parancsnoka a váci hősöknek. A mint mondotta: Sábáiétól a Piavéig!) A mint a főherceg beszédét el­mondotta és a szószékről lesie­tett, ott ált vitéz Drehr száza­dos, szárnysegéd s átnyújtotta az örökzöldekből font koszorút. Jó­zsef főherceg az emlék elé állt, tisztelgett: »Felejthetetlen vitéz katonáim! Régi vezéretek áll ismét előttetek, hogy soha el nem múló hálával köszöntsön lilékét. És én ígérem, hogy ha kell, dicső emléketek védelmére két karom mindig készen áll!« — mondá és lehelyezte koszorú­ját. Majd egy félóráig tartott a fő­herceg beszéde, utána ismét a polgármester ment fel a szóno­ki emelvényre és megköszönve a főherceg szivekbe markoló be­szédét, fogadalmat telt a hősi emlékmű megőrzésére: Megilletődött lelkűnkben dübörögnek királyi vérből származó ünnepi szónokunk megrázó szavai. Elvonulnak lelki szemeink előtt a magyar dicsőség örök hirdetői, a magyar katonák. A minden veszedelmet nevető, minden áldozatot dalolva hozd Hőseink. Ahol veszély van, ahol virtus kell, ahol minden ellenállást elsöprő lendület szükséges, ott van a magyar hős katona. A történelem e megállapítását a legbölcsebb, egyben a legvitézebb vezér szava erősiti. Ö velük volt, Ö mellettük volt a pergőtüzek kataklizmájában, a gyilkos golyózáporban éppen úgy, mint hóban, fagyban és nélkü­lözésekben. És a sok véráldozat s dús hősi halál emlékének felidézésével lelkűnkben új, erős érzés fakad, ünnepi órában, ünnepi lélekkel, ünnepélyes szent fogadalmat te­szünk. A mindenható Isten szabad ege alatt fogadjuk, hogy dicső halált halt Hőseink emlékéhez hűtlenek soha nem leszünk! Fo­gadjuk, hogy porbatiport Hazánk jobb sor­sáért vállvetve dolgozunk, hogy az egyenet­lenséget és testvérharcot magunkból szám­űzzük s ha szóllittatunk; életünket, vérün­ket örömmel ajánljuk árva Hazánk oltárára. És én, mint az ősi város jobb sorsra hi­vatott polgárságának érdemtelen vezetője, még külön, szent fogadalmat teszek. A ma­gyar katona hősies önfeláldozásának, a be­csület mezején dicső halált halt hatszáz váci katonának emlékezetére emelt e művet megőrzőm és szeretetteljes gondozásba ve­szem. Megőrzőm s megvédem, hogy hirdesse nemzedékeken keresztül azoknak emlékeze­tét, akiknek magyar hazájukért életet oda­adni is kevés áldozat vala. Végül pedig keljen s szálljon lelkűnkből fakadó ima ajkainkról a Mindenható trónu­sához, hogy adja vissza nékünk az apostoli kettőskereszt fényességében ragyogó három hegy és négy folyó országát; a régi, a dicső az integer Magyarországot! jl £}ő&é eialé&mü megKosxorúszása A második koszorút Koloss- váry Mihály prelátus a felsőház nevében hely ez le el: »Az Or­szággyűlés Felsőházának nevé­ben teszem le ezen koszorút a fenséges ércalkotásra, mely a Hazáért éléséit Hősök tiszteletét fogja hirdetni. Mert az utókor nem felejtheti el azokat, akiket örök emlékezet illek De az igaz hálát akkor rójuk le, ha őket imáinkba foglaljuk és önl'eláldo­zásukat követjük, amidő arra szükség lesz. Utána viléz Kárpátiig Kamil- lo, gyalogsági tábornok, honvéd- íoparanesnok helyezte el a m. kir. honvéd főparancsnokság' ko­szorúját. 3. Most Almássy László, a képviselőház elnöke helyezte le a magyar országgyűlés koszorú­ját »A halhatatlan hősök dicső emlékére«. 4. Ezután Preszly Elemér dr. főispán a magyar kormány ne­vében c szavakkal: »A magyar kir. kormány nevében mély tisztelettel hajtom meg fejemet Vác hősi halottainak emléke előtt« tette le a hatalmas nem­zeti sziliekkel ellátott koszorút. 5. Északpestvármegye vitézi székének koszorúját vitéz Ká-

Next

/
Thumbnails
Contents