Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-08-30 / 66. szám
ára 12 fillér 47-ik évfolyam 66. szám Vác, 1933 augusztus 3G------irmaim n ihiiiiiii-~-”~——— Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik heienkéní kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ............................3 P — f Vidéken egy negyedévre ............................3 P 5o f Egyes szám ára...........................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: BERCSÉNYI ISEZSÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. A íízdíj liiili'álék már közel 400 ezer pengő! A vízmű és a villamosmű költségvetése — Mennyi a város vagyona és az — adóssága? — Idegenforgalom Miután Vác közigazgatásának költségvetését ismertettük múlt számunkban, nézzük most a város két nagy üzemét, milyen terveik vannak 1934-re? A vízműnél 37 ezer pengő kell a személyzeti fizetésekre, 52 ezer motoráramra, szennyvízcsatorna üzemi költségeire 10 ezer, 232 ezer pengő kell aSpe- yer-kölcsön törlesztésére. Ezzel szemben viz- és csattornadi jakból 407 ezer pengő bevételt várnak: kiadás, bevétel födi egymást. A részletezéshez magyarázatot is kapunk, melyből legfontosabb. de legszomorübb, hogy 1928—1932 években mar 3%6 ezer pengő vizdijhálrálék áll fenn, mely miatt nagy kamatokat kénytelen a vizmü fizetni az adózó polgárság zsebéből. A villamosmű ilyen számadást ád: 170 ezer pengőért vesz áramot Újpesttől, személyzeti költségekre 35 ezer, kezelésre 27, í'entartásra 15, beruházásra 10 ezer pengő kell jövő évben. Ezzel szemben magárnál ági tásból 174 ezer pengő bevételt vár (30 ezer pengővel kevesebb, mint 1932-ben volt) erőátvitelből 31 ezer pengőt (kevesebb 4 ezerrel). A város/ kórház számadása 18 ezer pengő kiadást tüntet fel (orvosi tisztelet díj, gondnok fizetése, 8 ezer pengő élelmezés, 2-2 ezer gyógyszer, fűtés slb) ami teljes összegében megtérül, mert a betegápolási pótadóból a minisztérium utalványozza. Végezetül tanulságos kimutatás a város vagyonáról és adósságairól. Vác Város határa 11,989 kát. hold, 21,090 lélek lakik rajta. Ingatlanainak értéke (zárójelben levő számok: 1913-ban) 1,263,114 pengő (630 ezer), épületek 1,729,758 pengő (529 ezer) kamatozó követeléj- sek 490 ezer (85 ezer) üzemek 3,154,455 P (644 ezer) jogok, javadalmak 3,400.000 pengő (2.223,000 P) alapok 44 ezer (203 ezer pengő). A város vagyona tehát í9 í3-ban megért 41/2 millió pengőt, ma 10 milliót! Ezzel szemben van a városnak adóssága: Villamosúi űré 380 ezer, Káptalannál 110 ezer, városházbővitésre 107 ezer, ösz- szcsen 597 ezer pengő, Speycr- kölcsÖn 2,445,260 pengő. A váci takarékpénztárnak 303 ezer pen gővel tartozik, a hazai takaréknak 520 ezerrel, összesen 928 ezer pengővel. Az adósságok levonása után a v ros vagyonát- ma 6,903,356 pengőre becsülik (1913-ban 3,565,422 pengőre). A terjedelmes költségelőirány zatot a polgármester programja vezeti be. Előtárja, hogy elkészült a vizmü, csatorna, főutca- kövezés, mi van még hátra? Ezt az ezeréves múlttal és terriié- szetadta szépségekkel rendelkező várost az idegenforgalom számára előkészíteni. A város külső képét szebbé tenni, patináját megőrizni, a modern időK járművei számára kifogástalan útvonalakat teremteni. Kezdődik tehát az idegenforgalom megteremtése, mely, sokak szerint, mert mások megelőztek, most jóval nehezebb lesz. .V város közönsége azonban bizalommal nyújtja hozzá hathatós segítségét, mert végre ez a generáció is látni akarja, hogy nemcsak kiadásai vannak, de uj bevételi források is nyúljanak a modern városgazdáik oldásban. A püspök meglátogat!a kedveit volt udvari papját és kinevezte főesperessé Hanauer Á. István dr. megyés püspök múlt napokban Kecskemétre ment és felkereste Kovács Sándor apát-plébánost. Mindenki tudja, bogy a kecskemétiek népszerű plébánosa nemrég még a váci aulában a püspök kedves udvari papja volt. A főpásztor vacsorán voll a plébánián és ez alatt közölte az apáttal, begy a nagykőrösi plébános halálával megüresedett főesperesi tisztségre őt szándékozik kinevezni. Ez a kinevezés azóta meg is történt. Esküvő Éder Kálmán kir. kúriai bíró és felesége, alabári Mészáros Irén, valamint néhai gyulafehérvári Somoghy Lajos min. tanácsos özvegye, Schmidt Anna tudatják, hogy gyermekeik Éder Lívia és gyulafehérvári Somoghy Jenő m. kir. honvéd- százados augusztus 30-án 12 óra 30 perckor tartják esküvőjüket a váci székesegyházban. Kémek harca a nagyháboruban Front a tenger alatt Újra itthon! Szép emlékeink Gödöllőről Vége a nagy találkozónak, szerteszéledt a gödöllői cser- készvilágtábor népe s újra csend honol a park, az erdő fái között. Igaz, hogy egy-egy idegen csoport még ottmaradt, annyira megtetszett neki a hely, hogy még megtoldotta a táborozást, de ez legföljebb cgv hétig tart még. A műszaki csapatok is itt lesznek még egy ideig, de ezek is csak azért, hogy eltüntessék azt a sok bódét, házat, hidat stb., ami a cserkésztáborban szükséges volt, ami két héten át szolgálta rendeltetését és ami most — hogy a tömegek elmentek s a forgalom megszűnt — feleslegessé váll. Eltűnik a mesebeli város és Gödöllő visszavált ozik azzá, ami volt. De ha a földről el is tűnik minden, a lelkekben megmarad minden;... a gödöllőiek lelkében a nagy élmény s annak kellemes emléke, az idegen cserkészfiúk lelkében a magyar nép megismerése és iránta való sze- retele, ami nemzetünk nemes tulajdonsága állal váltódott kí és teszi az idegen nemzetek fiait az Igazság és Béke igazi apostolaivá, a magyar föld szemlélete, tájainak szépsége pedig az idegen fiúkat valóságos idegenforgalmi ügynökökké;.. . s végül a magyar cserkész fiú lelkében él, megmarad nemcsak annak tudata, hogy ő most egy nagy élménynek volt részese, hanem az a felemelő tudat is, hogy az egész világ ide figyelt erre a piciny, megcsonkított országra, akarva, nem akarva kénytelen volt tudomást venni róla, hogy a-magyar cserkész fegyelmezettségével, a IV. cserkész törvény gyakorlati alkalmazásával, mosolygó arcával, táborainak szépségével, rendjével a külföldiek őszinte elismerését váltotta ki és hogy a Cserkész-szövetség által oly nagyszerűen megrendezett világtábor — mint nemzetek találkozó helye — valóságos béke konferenc'a színhelye volt. A gödöllői dsembori többet használt hazánk ügyének, mint talán az eddigi összes diplomáciai tárgyalások. Magyar cserkész! ... büszke lehelsz,... ügyes diplomata voltál!.. . A váci fiúk csoportja is kivette részét ebből a csendes, rejtett diplomáciai munkából s merem állítani: derekasan. Általában a X. altábor, melyben mi is helyet találtunk, talán ép a mostoha körülmények folytán — a tábor főrészétől való távolsága, napsütés, por stb. — igyekezett magyar daccal mutatni meg azt, hogy csak azért is!., vagyok olyan legény, mint te,.. talán különb is! Es ép ez volt az, ami az idegenek csodálatát, őszinte elismerését váltotta ki, mert amig ők — még a délszakiak is — olvadoztak a melegtől s az erdő fái alá menekültek, mi, a X. altábor magyar népe ottmaradtunk helyünkön s végeztük jó kedvvel rendes napi munkánkat. Tábori díszítésiek, kapuk stb. ezek is a X. altábor- ban voltak a legszebbek és e tekintetben sem voltak a váciak háttérben. Tapasztalat és ismercígyűj lésre ezer, meg ezer alkalmuk volt a fiúknak és ki is vették részüket belőle. Azonban szerénytelenség nélkül mondhatom azt, hogy összehasonlítást téve a külföldi és magyar cserkészet közölt, nem vagyunk hátrább, mint ők, sőt sok tekintetben előbbre. Nem sok az, amit mi az idegen cserkészektől tanulhatunk, sőt ellenkezőleg: ők sokat tanulhatnak tőlünk. Igazi lelket, mély tartalmat a magyar cserkészetben találunk leginkább... és ez az, ami a magyar jövő értékes építő munkásaivá teszi a magyar cserkészíiúkat. Dacára a távolságnak, a X. altábornak is nagy volt a látogató közönsége, nemcsak váciak, — amit természetesnek találok — de idegenek is igen sokan állottak meg a »váci Kőkapudnál, vagy a búzakalász liliomnál, felkeresték »Csendország fiait« és a gimnázium csapalát s mindenütt csak szépet, jót láttak. E látogatások alkalmával történt egy derűs eset. Egy anyóka megy el a s;kelnémák tábora előtt s olvassa a kapufeliratot: Csendország fiai. Megáll, tűnődik, majd igy szól; — Most voltam a görögöknél, a sziámiaknál, tudom azt, hol vannak ezek az országok, de hol van Csendország? Hétfőn este volt utolsó altá- bori tábortüzünk, melyen mi, váciak is szerepeltünk. Kedden már megkezdődött a csomagolás, hogy mire megjön a parancs az indulásra, minden készen legyen. Kedden délelőtt megyésfőpásztorunk mondott tábori misét, áldoztalott /előzőleg egész éjjel szentségimádás, gyó- jiás és hajnaltól áldozlatás volt, melyben az összes katolikus cserkészek részesültek), majd a mise végén pápai áldást osztott. »Te Deum« fejezte be a püspöki misét, mely ünnepélyes hálaadás volt a jóságos Istenhez azért, hogy itt lehetett nálunk a dsembori, aminek következményei óriási kihalásnak lehetnek, hogy nemzetünk annyi lelkes barátot szerzett és hogy az egész idő alatt megőrzött bennünket b a j t ó 1 -b e te gs ég t ő 1.
