Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-06-11 / 44. szám

Vác még rendezett tanácsú város, legjobb vize a hétkápolnai íorrás, múzeuma püspöki könyv­tárban van, park áll a nagytemplom előtt és egyéb valótlanságok a magyar rádióban VIICI HÍRLAP' Saint-Hypothese márkiról, a Lili klasszikussá vált operett- alakjáról tudja a színházba já­ró, hogy agya megfagyott és az újabb események neki már »nem léteznek«. A magyar rádió is hasonló betegségben szenved. Mióta délelőtti programját meg­változtatta, magyar városokról rendez propagandát. Múltkor Egerről olvastak fel, rögtön rá Eger tiltakozott, tegnap Vácról és elképedve kérdezzük: a rá­dió ebben az évszázadban él? Mert a miket Vácról elmondott, az a múlt században igaz volt, de most már rohamlépésekkel, mértföldes csizmákban halad­tunk, a miről mindről nem tud semmit a rádió! Hallgassuk csak, mit mond: (Filotás Lili olvasta fel, a kiről, úgy tudjuk, hogy Vácon szüle­tett.) — Vác rendezett tanácsú vá­ros — mondja első meglepeté­sül a speaker és nem tudja, hogy évek óta nincs rendezett tanácsú város. Vác is megyei város. 218 méter magas parton épült (a vasútnál hivatalos meg­állapítás 128 métert mond). A hegyek, viz »bájos« vidékké va­rázsolják a hegyszorost (talán vizszorost?) a hol Vác fekszik. Nagy bölcsen konstatálja, hogy a Duna itt méltóságos lassúság­gal folyik! Háta mögött a Na­szály 652 méteres hegyláncolat (?!) Vácnak természetes határai vannak (más városoknak talán mesterséges?) éghajlati viszo­nyai kedvezőek. Nagy meglepe­tés: 3— fokkal állandóan ala­csonyabb itt a hőmérséklet, mert sűrűbb a levegője! (Váj­jon mihez mérhették a hőfokot és a sűrűséget?) Újabb meglepetés: Vác közvi- lágitása villany, állapítja mega magyar rádió, melyet talán hallgatólag érdemül tud be ne­künk. De rögtön rá közli, hogy Vác igen régi hely, Ulászló ki­rály idején magánosok (így!) kézében volt. Kolos Jeromost elűzte Vácról és Csáky János fiának, Harcsa Jánosnak adta, ki Győr ostrománál és Ciliéi el- f.ogatásánál kitüntette magát. A város mindig jobbágy volt, a földesúri jog a püspököt il­lette, később a káptalan is ré­szesedett benne. A város püs­pökeiben pártfogóit tisztelte. Althán püspök alatt a város egy nyolcada káptalani, hétnyolca­da püspök — város volt, külön magisztrátussal. 1859 február­jában egyesült a két város. Kü­lönben soros községek közé tar­tozik Vác is. Minden egy utca körül történt, főcél: minél kö­zelebb a Dunához! A 17-ik szá­zadban kezdett Vác népe ke­resztbe is építkezni. Ez festőivé teszi zegzugos utcáit, ezért van­nak hegyén, hátán a babán, Burgundia házai. Építkezése vá­rosi. Középen emeletes házak állnak, csak a mellékutcákban akad zsindelyei, szalmával (?) fedett ház. Főtere a Konstantin-tér. Ide Lorkolik be a »fő utca«. (A rá­dió még nem tud a Csáky-út- ról) Itt áll a városháza, minden disz nélkül. (De azért leirja még a balkon vasrácsát is) 1735-ben Althan püspök kezdte építeni. A háború alatt (?) nagy költség­gel (! ?) építették ki a városháza uj szárnyát. Szól az irgalmasokról, kik 1780-ban jöttek be Vácra, majd a siketnémaintételről, melynek udvarán áll Jolészi Kazár (így!) szobra. Sokat mond a rádió ró­la, de azt nem tudja, hogy anyaintézet és az ország első intézete e nemben. A nagypré­posti palotában 1850-ben há­rom beteggel nyilt meg a hires Schwarzer. A »főút« innen mint »közép­városi főút halad tovább a fegyházig, melynek folyton füs­tölgő kéményei a gyárváros be­nyomását teszi a szemlélőre. Kisvác felé szép kert csaliako­zik a főépülethez (látszik, hogy az iró mikor járt Vácon, hogy a fegyintézet kórházáról — hall­gat.) Majdnem belenevettem a rádióba, mikor azt mondta most, hogy »az intézelben meg­lep az uralkodó rend és tiszta­ság«. Az épületet 1825-ben Ná- dasdy püspök vásárolta meg, té­bolydának ajánlotta fel, de ez Budán létesült. Ha még nem tudnád, szives olvasó, a rádió ez utón is közli veled, hogy a fegyházzal szomszédos az ál­lamfogház, melynek közvetlen bejárata a Horváth Mihály-ut­cából van. Itt áll a Canova udvari épí­tész állal tervezett hires kőka­pu. Érdekes — mondja, — hogy mikor József császár meghalt, a kőkapun levő köralakú relief­jét a ménykű (Így!) leütötte és a bécsi szent Islván-templomban miséző Migazzi érsek fejére rá­esett az oltár feszületé. Most a »tout« már Kisvácra vezet. (Nem a Horthy Miklós­át 7) Nem mulatságos, hogy a rádió felfedezi, hogy Kisváron sok az — eperfa, a mit mind Migazzi ültetett?! Itt lakik a sa­játos dialektikájáról hires nép. egyébként a ref. templom előllí térről nagyszerű kiláLás nyílik. Visszatérve a főutcán a je­zsuita barokstiíusban epiletldo- mokosok templomához érünk, melyet művészi belseje a leg­szebb váci templommá avat. Kz is a főtéren van, a hói csak két földszintes ház áll, a többi emeletes. A nyugalmazott papok háza helyén Zvornikovicli püs­pök székesegyháza állott, melyet a 18-ik században bontottak le. Az utcán lemenve a Dunapar- ton elragadó kép lárul elénk és láthatjuk a Duna szőke vizét (mily csodás felfedezés!) Bűbá­jos környezetben átl három szi­get. (Mily különös, hogy nem szárazon.) A mint »felfelé« haladunk (merre folyik a Duna?; magas kupola tűnik elő: a nagytem­plom. Előlié a téren »csinos park« áll (?) A nagy templom tér egyik oldalát a püspöki szemi­nárium és a katolikus elemi fiúiskola épülete tölti ki. A nagy­templom (soha sem székesegy­ház) 68 m. magas, kupolája 42 méter magas, 19 méter széles. Ismerteti oltárképeit, de »az üvegfalas gyóntató székek nagy területet foglalnak el a mellék­ollárokból«. A püspöki palota leirásaután ismerteti a 60 ezer kötetes könyvtárt, melyet Peitler püs- -pök építtetett. Ennek földszint­jén van elhelyezve három szo­bában a muzeum, melyben Vác gazdag múltja tükröződik. Másik oldalon van a piarista főgimnázium, »főutcái« frontján vannak a hazafias rend tanárai­nak a lakásai, a tantermek, míg a rajz és tornatermek a — fél­reeső fronton. Egyébként a szent Háromság szobor e nemben az ország legszebb alkotása. Az iskola-utcán át jutunk a Géza-király-térre. (De tudja!) Ilt áll a barátok temploma, jó benyomást kelt és ilt a régi vár falai is láthatók. Ilt a fű-utca visz a Dunára. A hétkápolnához évszázados fák vezetik az utat (!) Elmond­ja Géza király tcmlomalapilását, majd nagy meglepetésre közli, hogy itt faköpennyel körülvéve forrásvíz csörgedezik, melyet szembetegségek ellen használ­nak. Egyébként ez a város leg­jobb ivóvize. Ki a Hétkápolna vizét issza, Vágyik annak szive vissza. Ezzel végződ öt 1 a különös nagyon felületes magyar rádió előadás. <$> A magyar rádió a hozzá 34 kilométerre eső városról nem tudja, hogy van vízvezetéke, ^ személyes BÉRAUTÓT állítottam forgalomba — Fuvarokat minden időben olcsón vállalok — A kocsi megrendelhető Tol<erláF&~ divaíáruházban, S2é* chényi-u. 2A. — Az igen tisz­telt közönség szives pártfogását kéri: lOLERIÁN FERENC autófuvarozó, Vác, Széchenyi-u. 21 nincs államfogháza, hogy leg­modernebb csatornázása van, hogy a vidéki városok leghosz- szabb keramitutját Vácon talál­ni, hogy nincs ilyen Dunapart Pozsonytól Brailáig stb. Nem köszönjük meg a rádió­nak a váci reklámot! Melyik város következik Eger, Vác után a panaszkodásban? Tragédia az éjszakéban Klein Károly szobi halászle­gény bejelentette a csendőrsé­gen, hogy május 30-án éjjel a szobi hajókikötő közelében ta­lálkozott Juhász János máv. vál­tókezelővel, ki csónakját kikö­tőt Le a partra. Pár perccel ké­sőbb arra lett figyelmes, hogy a csónak elszabadult s hogy Ju­hász utána úszik. Klein ekkor csónakjába szállt és Juhász után evezeti, nagy megdöbbenésére azonban Juhászt sehol sem ta­lálta. Valószínű, hogy a Duná­ba fulladt. A gazdátlan csónakot sikerült kifognia. Juhász János 34 éves, 170 cm. magas, zömök termetű, szőke, kék szemű, ki­fordult szájszélű, metszőfoga hiányzik. Vasutas sapka és ké­kesszürke vasutas felsőruha volt rajta. Vasúti arcképes igazolvá­nyát magánál hordotta. Juhászt, illetőleg hulláját a dunamenti községekben keresik, nem dob­ta-e partra a viz. Ha szép kocsin akar járni forduljon bizalommal Moys gyula kocsifén^ező mesterhez kinek 40 évi gyakorlata garancia arra, hogy bizalmát kiérdemelje VÁLLAL kocsi- és autófényezést és épülefmázolást a legjutányosabb árban Nagy ezüst és díszoklevéllel kitüntetve! Váe, Zichy-utca 10 I ül Sajáttermésű, 15 kitűnő minőségű Bor j UJ 1 liter . . 48 fill. I Ó 1 liter . . 56 fill. I ÖREG bor 1 1. 70 fill. i Öt liter vételénél már { olcsóbb ár! \ Özv. Korpás Lajosné j Vác, Kert-utca 8. szám I. rendű, fával ége­tett, sajáttermésű Darabos mész — kicsinyben és nagyban — állan­dóan kapható Klein Sándor fakereskedőnél

Next

/
Thumbnails
Contents