Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-06-04 / 43. szám

VÄCl HÍRLAP

—■

3

\

M csoda szarvas

jegyében

Vác Közönség énele szereleiébe ajánlom vendégeinkéi ! — Vác és a jamboree

scvetúr-mozgó

hűs terméről, kényelmes helyeiről, olcsó helyárairél és kitűnő műsorairól hires

Mill1 ill' HI ii

Szombatos* 6, 8 és 10 órakor és pünkösdvasárnap 4, 6, 8 és 10 órakor. ,20—70 filléres. Az eddigi legjobb dzsungel-film, az izgalmas Eiwe ho^zitok őket vissza. Főszerepekben: Tigrisek, óriáskígyó, párduc, leopárd, alligátor és a dzsungel összes állatai. Nagyon ajánljuk e filmünket a t. tanár urak és tanitványaik figyelmébe, mert ebből a filmből nagyon sokat tanulhatnak. Kisérő-filmje a GRETA GARBO filmek közül a legjobb: Szenvedély reprizben és Magyar Híradó.

Pünkösd hétfőjén és kedden. Filléres mozin’ ¥é> •zö porond, artista-film. Ha bátor ön és van szive önnek, akkor el mer jönni és megnézi ezt a filmünket, melynek tárgya a torzszülöttek és nyomorékok érzéki szerelmi életét mutatja be. E különlegesen érdekes filmet a magasabb intelligencia figyelmébe ajánljuk. Kisérc-film: BUSTER KEATON: Szeres?«! felebarátnödet. Mindkét film 16 éven felülieknek és ami fő: Filléres mozin megy.

•Jú nius 7 és 8» én (szerdán és csütörtökön) 6, 8, 10 órakor 10—40 filléresmozin IVAN MOSJUKIN Kssdzsí ftlurat Tolstoj íiiagy regénye után. Ajánljuk a zeneéríő közönségünknek Fra : Biiä’ifo!» alasz filmünket Auber zenéjével. Mindkét sláger egy műsorban — A Kultúr-Mozgónak van szive a legjobb műsorokat is filléres mozikon előadni és ezért joggal várjuk a közönség pártfogását.

A magyar ősmondák szent állata, a csodaszarvas, mely hajdan Hunort és Magort vezette új hazába, ismét életre kelt s egy új világbirodalomba vezető utat mutat nekünk, amelyet bátran mondhatunk a szívek birodalmának ... s ez a gödöllői IV. világjamboree, hová a világ minden részéből jönnek össze a cserkészek, hogy két héten át éljék lelki közösségben, egymás iránti szereidben s megbecsülésben a szabad természet ölén való egészséges életet s igyekezzenek megteremteni, illetőleg tovább fejleszteni azt a lelki harmóniát, mely hitünk és meggyőződésünk szerint majdan a nemzetközi életet szebbé, nemesebbé, emberiebbé teszi.

Ennek a tábornak a jelvénye a csodaszarvas. Vájjon lehetne-e szebb s találóbb szimbóluma, mint ez, a mi hősmondáink szent állata, amely őseinknek a boldogság útját mutatta? Igen helyes és szép gondolat s hozzá igaz magyar gondolat volt a csodaszarvast, a helyes irányt, utat mutató ősmagyar szent állatot választani a negyedik cserkész világtábor szimbólumául.

Ez a csodaszarvas hiv bennünket, váciakat is erre a nagy cserkésztalálkozóra.

A váci cserkészcsapatok mindnyája jelentkezett a jamboreera, még pedig oly számban, hogy teljes tábori csoportot alkotnak. Ennek a csoportnak, a IV. világjamboree X. altábor 2. csoportjának egyik érdekessége lesz a siketnéma cserkészraj. Ez a váci, budapesti, soproni és kaposvári siketn. cserkészekből tevődik össze, mely csapatok egy- egy őrsöt küldenek. xAz összes csapatok közt természetesen láfelém, a tágranyilt, várakozó, kíváncsiskodó szemekből

Nesztelenül belibbenő apácák sorakoztak a zsúfolt padok mögött, mindenki engem figyelt, nézett, bámult, a férfit, a váratlan idegent, aki valami meglepetéssel akar szolgálni a szent falak kisebb-nagyobb növendékeinek.

A Fcnöknő belépésére mindenki felállt és kérdőn várta, hogy: mi lesz ?

— Kedves gyermekeim, ez az a bácsi ... az az úr, a színművész úr, akit mindennap alkalmatok van hallani a gramofonlemezek utján. Bemutatom nektek. Most azzal háláljuk meg azt a sok szép percet, melyet nekünk ajándékozott, hogy Ti fogtok a bácsinak valamit énekelni. Első három osztály a színpadra.

Megindultak az első sorok s csakhamar benépesült a szépen felszerelt, háromféle színű villanykörtével ellátott színpad.

Az egyik kedvesnővér megadta a jelt és felhangzott Balázs Árpád legszebb nótája:

Rá-csos ka-pu, ré-csos ab-Iak, Ncrn-so-ká-ra it-ten hagy-lak . . .

Éretlen, mégis csengő, gyermek hangocskák szoros ütembe

zas készülődés mindenütt, hogy a jamboreen méltóképen részt vehessenek.

Magáról a táborról csak röviden szótok, ezt már megírta a múltkor dr. Vida Vilmos cserkésztestvérem. Én ez alkalommal csak a X. altáborról s az abban helyet foglaló váciakról beszélek.

Tudvalevő, hogy Magyarország tiz cserkészkerületre oszlik. A budapestvidéki kerület, a cs. kér. a mi kerületünk (kiterjed Esztergomtól Salgótarjánig és Balassagyarmattól Kúnszent- miklósig); ez a IV. világtáborban mint X. altábor szerepel. Ugyanis a tábor a 10 cserkészkerületnek megfelelően van felosztva. Ezek az aliáborok is a jelentkezett létszámnak megfelelően 8—10 csoportra oszlanak.

A X. altábor 10 csoportból áll.

A világtábor parancsnoka gr. Teleki Pál főcserkész, helyettese dr. Sík Sándor egyet, tanár. A X. altábor parancsnoka dr. Sem- se}^ Aladár, Újpest polgármestere, a X. cs. kér. elnöke, helyettese Aóky Zoltán vez. kari őrnagy. Minden egyes csoportnak is természetesen megvan a parancsnoka, valamint az egyes rajok is megfelelő számú tiszttel vonulnak a táborba. A váciak által alkotott 2. csoport vezetője e sorok írója, ki a siket raj parancsnoka is egyben, a 192-es c apaté Bent e Imre piarista ta nár, a 811-es cs. csapaté Eipel Mihály dr., a 936-osoké Király László, a 823-asokból Göllner Mihály parancsnok jön néhány cserkésszel. Göllner egyben az altábor gazdasági főnökhelyettese is lesz. Mert bizony annyi éhes gyomor kielégítése nagy

préselt szövegkiejtéssel csicseregték el a dalocskát. Én úgy álltam a sok érthetetlen fehér galambocska között mint egy szegény, üldözött vándor, aki megroskadt térdekkel a templomba téved és leborulva az oltár zsámolyánál legbensőbb, leg foróbb imáját zokogja el az Úristen színe előtt.

Az ének véget ért, levonultak a színpadról, elfoglaták helyei két s a Főnöknő felszólítására az én számom következett.

Kedves kis kisasszoyok, drága hallgatóim ! Most én fogom elénekelni a Rácsos kaput viszonzásul kedvességükért.

És én énekeltem úgy, mint soha életemben. Nemcsak a szöveg, a nóta sirt, de sirt mindenki velem, mert a refrénnél elakadtam a zokogástól... Meghajtottam magamat, bocsánatot kértem elérzékenyülésemért és zúgott, dübörgött a taps . . .

A terem kiürült. Az alkonyi homályban csak a Szűzanya képe, alól a pislogó örök mécses integetett felénk barátságosan, meg volt elégedve, mert a magyar dal sokszor, nagyon sokszor imádság is.

Este a zongorát a Főnöknő maga szállitatta a színházba.

jPintér Imre

gondot és igen hozzáértő és körültekintő munkát igényel.

Hogy aztán a táborban m'nl lesz, erre vonatkozólag majd még később irok, de már most felhívom a váciak figyelmét, hogy augusztus 2-tól 15-ig minél számosabban jöjjenek ei a táborba, mert ilyen nem egyhamar lesz még Magyarországon.

Bennünket váciakat azonban nemcsak az érdekel s érint közvetlenül, hogy fiaink ott lesznek ezen a nagy találkozón, mint a

30.000 főnyi vi! ágtábor egy része, hanem az is, hogy Vác városának magának nem jut-e közvetlenül valamely szerep a j a mb or e eva 1 kapes ol alb an.

Polgármesterünk, mint aki a X. cs. kér. társelnöke is, felkereste gr. Teleki Pál főcserkészi, nem volna-e lehetséges a vizit á- bort s a vizi bemutatókat Vácon rendezni meg? A válasz —- sajnos — negativ volt. A vizitá- bor Csepelen lesz, ahol zári medence áil rendelkezésre a bemutatók céljaira, mig a kiépített parton a közönség helyezhető el kényelmesen. így ettől Vác elesett.

Mégis mozgalmas élet lesz'nálunk a jamboree ideje alatt! A cserkész-szövetség elgondolása szerint a vízi cserkészek a táborba Esztergomtól Vácig a különféle vizi alkalmatosságokon jönnének le s itt hajóznának be és mennének tovább Gödöllőre, vagy Budapestre. Körülbelül 500—600 főnyi idegent jelentene Vácnak, akiket egy monitor vezetne le. Ez azonban még csak terv, amely esetleg változást szenvedhet. A következők már fixirozva vannak: augusztus 5, 7, 9, 11-én 500-as csoportokban a külföldi cserkészek Visegrád- ra, augusztus 8, 10, 12-én pedig Esztergomba rándulnak ki. Ezek Vácon át mennek. A visegrádi csoportok reggel 8—óra tájban érkeznének vonattal s Vácot is megtekintenék, az esztergomi kirándulók a várost nem néznék meg, hanem azonnal a hajóállomásra mennek reggel 7—1/28 óra tájban. Már ez alkalommal is felkérem a város közönségét, hogy ezeken a napokon minél többen legyenek ott a fogadásnál, valamint aMFTR hajóállomáson. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy ezek a fiúk megismervén és megszeretvén minket, a magyar igazság külföldi bajnokai lesznek. Magától értetőnek tartom, hogy azalatt az idő alatt, amíg nálunk idegen cserkészek naponta megfordulnak, a házakat fellobogózzuk. A Duna partján az Evezős Egylet árbocán ott fog lengeni a magyar lobogó mellett mindazoknak a nemzeteknek a lobogója is, akik ide eljönnek.

Városunk szép leányait arra kérem tisztelettel, hogy az idegen fiúk fogadásához jöjjenek minél többen magyar ruhában.

Igen-igen fontosnak tartom azt s megvalósítása nem ütközik nehézségekbe, hogy legalább azokon az útvonalokon, ahol cserkészvendégeink átvonulnak, a házak ablakai virágdiszesek legyenek. Egy-cgy külső virágtartó az ablakpárkányon s benne a szép magyar piros muskátli azt hiszem, még nem tesz senkit tönkre s mennyivel szebb külsőt nyerne vele az utca képe. Ne feledjük el azt, hogy külsőkből is ítélnek bennünket, nemcsak belső értékünk szerint. A város vezetősége s egyes, a szép iránt lelkesedő, háztulajdonosok dicséretremeltóan díszítik az utcát, a házak járdaszegélyét, ne vegye senki tehernek az ablak- párkányoknak is szint, díszt adni.

Végül váci iparosainkat keresem fel néhány szóban. Külföldön, ahol a mi cserkészeink megfordultak, mindenütt volt alkalmuk arra a helyre vonatkozó kis emléktárgyakat vásárolni olcsó pénzen. Arra kérem tehát őket, hogy ilyeneket hozzanak forgalomba s azokat a hajóállomáson lehetne sátrakban a legcélszerűbben árusítani. Kicsiny dolgokra gondolok: mézeskalács pl., de az magyar legyen ám! Huszar, magyar baka, piros szív

slb., de kifejezetten szép, magyaros és olcsó legyen. Ilyen a külföldön nincs, ezt vennék szi-