Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-04-23 / 31. szám
ára 12 fiSiér 47-ik évfolyam 31. szám Vác, 1933 április 23 VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megfelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: I FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ j SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Helyben egy negyedévre.................................3 P — f I gs LAPTULAJDONOS: Vác, Széchcnyi-utca és Gsányi-út sarkán. Telefon 17. Vidéken egy negyedévre.................................3 P 5o f Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, Egyes szám ára .................................................12 fillér j j díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Kokovay János: A váci Szegónyügyi hivatal tizenhárom hónapja A világ vajúdásából folyó gazdasági válság — a munkanélküliség szinte megoldhatatlannak látszó problémája s az ezzel járó nyomorúság nagy agodalom- mal töltötte el még azok életét is, akik a béke boldog éveiben, kezük munkája után biztosan számíthattak mindennapi kenyerük előteremtésére. A megélhetési és kereseti viszonyok elképzelhetetlenül rosszabbodtak év- ről-évre s ezzei együtt a megoldást követelő szociális, vagy inkább gazdasági problémák hihetetlenül megsokasodtak. A szegénysegélyezést különféle jótékony egyesületek hatásosan és dicséretesen meg tudták oldani, míg a tömegszegénység úrrá nem lelt a társadalmon. A nagy tömeg-nyomornak ijesztő számaránya mellett van még egy, — a mai korral járó, — kóros tünete: a munkakerülés, az Üzletszerű kéregetés! A nagy tömeg megrohamozza a jószívű közönséget siránkozó, rongyos alakiában és kellő ismeret és kivizsgálás hiányában, kifogy az adakozó közönség pénzéből és türelméből egyaránt. Elérkezett a szegény.segélyezés rendszeresített megszervezésének 12-ik órája, annyira tűrhetetlen és elviselhetetlenné vált a helyzet, mivel mindig ugyanazt a kevés »jószivű közönséget« vették igénybe, akik jószívűségükről közismertek és rendszerint ugyanazon kéregé tő szegények, akiknek volt bátorságuk odatolakodni, vagy akik érteitek hozzá protekciót szerezni a különféle jótékony egyesülethez; a szemérmes szegények pedig, — akiknek száma az utóbbi időben nagyon is emelkedett, — a legszo- morúbb nyomorban és Ínségben nyomorogtak. A rendszeresített szegénygondozásnak gyakori szempontból, — a sokféle kísérletezés közül — a legtökéletesebbnek volt mondható az úgynevezett: »egri norma«, amelyet P. Oslay Oswald honosított meg először Egerben, majd később néhány vidéki város is átvett és a gyakorlat után annyira kielégítő eredményt tudóit felmutatni, hogy maga a Népjóléti, majd pedig a Belügyminiszter is foglalkozott annak rendeleti utón való megszervezésével az egész országban. Ez a szegénygondozás három részből áll: 1. a hatóság bevonásával egy intéző bizottság, 2. a gyűjtés, mely házról-házra való járással és gyűjtéssel biztosítja az ügy állandó fentartását, 3. aszegény- kataszter felfektetése, a leigazolt szegények nyilvántartása és azoknak állandó otthoni segélyezése. Ezt az »egri normá«-t vettük mi is alkalmazásba 1931. november 16-án, mikor megalakult Vácon is a szegényügyi bizottság. Hatósági és társadalmi tényezők fogtak össze, hogy az elesettek, elaggottak sivár életét, — a koldulás kiküszöbölése mellett, — egy uj rendszer életre- kellésével emberivé tegyék. Vác város lakóinak jószivű áldozatosságára, mint fundamentumra létesítettünk egy eddig ismeretlen uj intézményt. És ha kezdetben a siker bizonyosságában való kétkedés néha- néha még a kezdeményezőkben is bizonyos szorongást váltott ki, hat hónapi lankadatlan munka után már értékes eredményeket feltüntető kis füzetben megjelent »Beszámoló«-ban győzhettünk meg mindenkit, hogy az elvetett mag termékeny talajra talált s az önzetlenül végzett munka nem volt hiábavaló. Ezzel a beszámolóval azonban az a sajnálatos eset történt, hogy majdnem többet ártott, mint használt. Az egyes adakozók adományainak feltüntetésével ugyanis azt a célt véltük elérhetni, hogy akik állapotuk és vagyoni viszonyukhoz mérten, feltűnően kevéssel járultak hozzá a szegények ellátásához, majd ösztönzést és buzdítást nyernek a náluk jóval szegényebb sorsban levők adományából a nemes versenyre és fölemelik adományaik összegét. Ellenkezője történt; mert igen sokan —látván a tehetősebbek kis adomáidét — leszállították saját hozzájárulásuk összegét. Azután meg a hivatalvezető elnézéséből a gyűjtőhölgyek késedelmesen beadott elszámolási nyugták hiánya folytán nem egyezeti sokaknál a kimutatott összeg a tényleges adományok összegével. Ebből apprehenzió, gyanúsítás, gúnyolódás származott s igy a nagy jóakarattal sürgősen kinyomatott beszámoló füzet szétosztását be kellett szüntetni. Egyre azonban mindenesetre jó volt a féléves »beszámoló«: tanultunk belőle. Az ott mutatkozó hibákat kikorrigáltuk suj könyvelést fekleíve fel, ma mindenkinek ki tudjuk mutatni pontosan adománya összegét. Azóta lepergett a megpróbáltatásokkal teljes 1932. év s 13 hónapról szól jelen beszámoló, amely híven tünteti fél a »Szegényügyi Hivatal« egv évi, illetve 13 hónapi munkájának eredményét. Az összes bevétel volt .... 20.212 P 79 í Az összes kiadás volt .... 19,049 P 89 f Az 1933. évre áthozott maradvány 1,192 P 90 f A bevétet előállott: 1. Gyűjtésből , . 18,064 P 82f 2. Városi hozzáj. 1.200 P —f 3. Felsővár. Szt. Antal persely . . 700 P — f 4. Halottaskönyv . 190 P — f 5. Adományból . . 55 P — f 6. Kamatból . . ____32 P 97 f Összesen: 20,242 P 79f Ki ad I unk: 1. Élelemre . . 2. Ruházatra . . 3. Lakbérre . . 4. Pénzsegélyre 5. Tüzelőre . . 6. Különfélére . 7. Izraelitáknak 8. Temetésre . . 8,258 P 36 f . 1,799 P 74 f . 3,826 P 60 f . 2,055 P 90 f . 1,292 P 65 f . 830 P 57 f 750 P — í 236 P 07f Összesen: 19,049 P 89f Befejező cikk szerdai számunkban. — — — —— — Fáispokimk Rómába ufcüsroii Megyés főpásztorunk 20-án, csütörtökön elhagyia székhelyét és Rómába utazott, hogy a szentév alkalmából a pápa előtt egyházmegyéje hódolatát bemutassa. Kíséretében van Koyvald Ottó pápai prelátus. Püspökünk május elsejéig lesz Rómában és május 3-án érkezik haza, de utána rögtön megkezdi az alföldön tavaszi bérmautjár, mely junius elejéig tar!. A bérmakörút miatt a püspöki palotában audienciák ez ideig szünetelni fognak. Operaénekesnő, aki felolvas Petőfiről és érsekei Petőfi-nótákat A hétfői, április 24-i Váci Uránia közművelődési előadás műsora: 1. Walter Margit operaénekesnő: Petőfi költészete a zenében. (Az előadó-művésznő a Petőfi nótákat Sümegh Miklós zongorakiséretével énekli.) 2. Oktatófilm. Belépődíj 10 és 20 fillér. Az I. és II. helyre a bemenet szabad. Az Anyák Iskolájában ugyan- ólt d. u. 5 órakor kezdődik az előadás. Az előadó: Dienes Zoltán dr. Belépődíj nincs. A dollár esése nem teszi olcsóbbá a Speyer-kölcsönt! Mikor az angol iont esett, Magyarországon sok iparvállalat és nagybirtokos tiszlázia magát és közel egyharmadával kevesebbet kellett visszafizetni, mint volt az adósága. Most a dollár esik és sokan a dollár-kölcsönök ol- csóbbságára spekulálnak az előző példák alapján. Sok magyar város gondolta, hogy most megmenekül a terhes Speyer-köl- csöntől, vagy legalább is olcsóbban jön ki vele. Egy példa igazolja: Vác városának a Spe- yer-kölcsönből még 21/2 millió pengő tartozása áll fenn (3 milliónál több volt.) Tegnap a dollár közel tiz százalékot vesztett értékéből a tőzsdéken. A Spe- yer-kölcsön pengőben fizetendő. Ha tehát ezt a veszteséget átszámítjuk, Vác városa egy napon negyedmilliót keresett volna a doliár esésén lia ... Igaz, ha Speyerék nem fülelőre látók és ki nem kötik, hogy a dollár alatt mindenkor arany dollárt kell érteni és igy is kell visszafizetni! Hiába tehát, a dollár visz- szaeshet akár egy pengőre, akkor is, ha Speyer-kölcsönről lesz szó, Vácnak és minden ma- gyar városnak arany értékben kell azt visszafizetni. A dollár esése tehát magyar városokat hidegen hagyja, ha lázban is ég az egész világ. A Speyer-kölcsön kegyetlensége tehát most más oldalon is mutatkozik. Esi.' alvó Täuber Mária és dr. ZUahy István ügyvéd Budapesten hus- vétvasárnapján házasságot kötöttek. Huszár Károly és N9£halo¥Ícs Zsipmond a Kai. akcióról Hácorc iariiitak előadást A váci Katolikus Akció kulturális bizotisága ma, vasárnap d. u. 5 órakor a szeminárium dísztermében rendezi első, u. n. időszerű előadásál. Az első előadók országos tekintélyű férfiak, akik az országos szervezet élén állanak és pedig Huszár Károly v. miniszterelnök, az O. T. I. elnöke, a Kát. Akció orsz. Központjának alelnöke és Mihalovics Zsigmond íb. kanonok, hermi- namezei plébános, a Kát. Akció központi igazgatója, a budapes- li szegénygondozásnak vezérfér- fia. Az előadást férfiak számára hirdetik s egész bizonyos, hogy a szeminárium díszterme kicsiny lesz a kitűnő szónokokat meghallgatni akaró hallgatóság részére.
