Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-04-16 / 30. szám

VÁCI HÍRLAP a ne a Dunáral A Váci Hírlap nyári szamai­ban sorra jelenne> meg az olyan cikkek, amelyekben vá­rosunkról, mint virágos, nyara­ló- vagy fürdővárosról Írnak. A cikkek mind mind tele vannak a szebbnél szebb város- fejlesztő, városszépiíő ideákkal, tervekkel, elgondolásokkal. A kik a szomszédos dunamentí — úgynevezett nyaraló — falucs­kákban jártak, tapasztalhatták, hogy bizonyos dolgok ott előbb valósultak meg, mint minálunk. Különösen a Duna nyújtotta előnyöket gyorsabban használ­ták ki. Ha megakarjuk valósila- ni remek Dunapartunkon a ren­dezett- útvonalon, virágos, elő- kertes házak közt megközelithe- tő strandfürdőt, akkor nem sza­bad megfeledkezni a váci csó­nakázás, a váci evezés ügyéről sem. Az idén néhány fiatalember lelkesen vállalkozott arra, hogy a csak nemrég is jónevű váci regattázók szervezkedését meg­indítja. A kezdet máris sikeres­nek mondható, mert a verse­nyeken megjelent csapat nagy­szerűen megfelelt a reményke­dőknek. De nem lehet megállni, hanem megint életre kell hívni a regattázás fejlesztése érdekében mindama erőket, a melyek a múltban a nemes ügyért olyan eredményesen mozogtak. A lel­kes fiatalság várja az elindítást s biztosak vagyunk, hogy a Hor­váth, Hübschl-fiuk, Hazai, Mi- halovics stb. ifjakból idejekorán toborzott versenycsapatok nem­csak visszaszerzik a váci szinek­névben már mint helynév szerepel: Vá- cai Bertalan alakban (Wenzel i. m. VIII. 53.) s 127 5-ről ismeretes egy Vacha villa azaz Váca helység (Fejér God. dipl. V. 2.257.) Van Vacha-Som- toya 1275. possessio, pars Rolandi Pal— Roland Pal birtokrésze (Fejér Cod. dipl. VII. 3.38); iio5—m/j-ből származó oklevélen szerepel a pannonhalmi apát­ság birtokán egy Wacha aqua metalis, azaz Váca határfolyócska (Wenzel i. m. VI. 77); 1276. Wachy azaz Váci, egy baranyamegyei templommal biró hely­ség (Wenzel i. m. IX. 16A) 8 1209-ből III. Innocent pápa bullája — amelyben a Garam melletti Szent Benedek monos­torának birtokát megerősíti — megem­líti a Waz (kiejtése ugyancsak: Vác) helység aranyműveseit. Mindezek alapján most egyszerre ért­hetővé válik az is, hogy az országunk­ban, — a teljest értjük s nem a cson­kát, — több Vác származású helynév ^ is van. Ilyenek az Érsekújvárhoz tartozó Váczi major, a gömörmegyei Kőhegy­hez tartozó Váczi tanya b a hunyadme- gyei Alvácza és Felvácza kisközségek, s a temesmegyei központi járásban fekvő Utvin-hoz tartozó Wátz puszta. Bizonyára ide tartozik a pestmegyei Pusztavacs, amelynek neve Vác nevével teljesen megegyezően i4i5-ben Wach, i44o-ben pedig Vach (Csánki: Magyar- ország földrajza a Ilunyadyak korában.) A — ,ch’ — hangértékének változása hibás olvasat lehet, mert a ,cs’ hangot is — ,ch’ — jeggyel Írták; a lakosság ajkán a régi név pedig bizonyára azért nem öröklődött, mert a török uralom idején a helység valószínűleg elnéptele­nedett. S ily módon ide számitandó a Kecskeméthez tartozó Vacsihegy is. Hátra marad most annak a megálla­pítása, honnan ered a Vác, Váca sze­mélynév és milyen nyeívőől. Erről még korábbi okmányok szolgálnak felvilágo­A regatlázók mel'eit nem sza­bad megfeledkezni az egyéb vi­zen járókról sem, akik a nap­fényi, vizet, levegőt szeretve tö­megesen járnak a váci Dunán is. Ezek között igen sok a nem helybeli kiránduló csapat, akik a környékről, vagy messzebb vi­dékekről vetődnek városunkba. Gondoskodni kell, hogy ezek a passzionatus vizen kirándulók íLt megfelelő s biztos kikötőt ta­láljanak. Építeni kell valakinek a vízparton egy olyan csónak­tartó raktárt, amiben a jobb­fajta hajók nyernének elhelye­zést. Aliiig ilyen csónak-garázs nincs, addig nem lehet a fino­mabb csónakok nagyobb szám­ban való építését sem remél­ni. Tudomásunk szerint a meg­induló strand munkálatainál már erre is gondoltak. Szerin­tünk mindenekelőtt ezt a han­gárt kell felállítani, hogy már az ezévi télre elhelyezhessék hajói­kat a tulajdonosok s kedvelkap­janak új csónakok beszerzésére azok is, akiket eddig tisztán a megfelelő beraktározó helyhiá­nya tartott vissza. Vizmenli vá­ros vezetőségének nagyon is kell gondolnia mindezekre s ha egy lelkes, az ügyet szívesen fel­karoló kezére bízza a polgár- mester a dunai front irányítá­sát, akkor nemsokára megvaló­sulnak mindama tervek, ideák, amiket a cikkek felsorakoztat­nak. A vizi élet rendezése, istápo- lása nélkül lehet városunkból szép, virágos nyaralóváros, de fürdőváros soha. sitással. Németországban a IX. században nagyon gyakori személynév a Vazo, a melyei Vazo, Wazo, Wazzo, Watzo és Watso alakban írtak — hasonló sok- alakúsággal, mint a magyarban (Förs- temann: Altdeutsches Namenbuch), de olvasatuk egyképen Váco, később a vég­hangzó módosulásával Vace s vé­gül lekopásával Vác. Ennek magyaror­szági alakja a Vác-on kivül a Váca. A német nyelvben a Waz-nak Waitz, Weiz (olvasd: Vaic, Veic) kettős magánhang- zós (diphthongus-os) alakja is előfor­dul egyidejűleg, mint a német nyelv­ben természetes alakváltozatok. A né­metben családnevek is keletkeztek belőle, csak egyet emlitünk: Georgius Waitz Flensburgensi Ph. D. (Pertz: Monu- menta Germaniae Historica. 1839.) Természetesen helynevek is. Ilyenek a régiségben 11 /| 3. évről Wazzonismons (Yácó hegye), Wazenburg (Vác vára), Wázzenbruckha (Vác hídja), XII. szá­zad Wazendorf (Vác falva), 1126. Wacendorf (u. a.) s ma Németország­ban Waitzdorf, Watzendorf és Waizen­dorf s Felső-Ausztriában Waizcnkir- chen. Vác város német neve a — Waitzen — egy ilyen szóösszetétel csonkja, amelynek másik részét — burg- vagy- sladt, elhallgatták vagy alattom- ban értették. Végül IUCIIOFFER etymologiájára térünk vissza a Vat szóból. Minthogy nálunk a XII.—XIII. században Wach, Wacha helyett használták a Wath, Walha, Vath, Vatha nevet is, tulajdon­képen közel járt a megfejtéshez. Azon­ban a magyar Vác csak a német IV az (olvasd ugyancsak: Vác) átvételével ma­gyarázható meg. Vác város neve tehát nem szláv ere­detű, hanem német személynévből ke- letlcezetí s igy alapilói sem lehettek szlávok. Gatter er (Galgócxy) Ferenc Láttam egy lovat lejönni, Szerkesztő úri Moziban voltunk és a heti hír­adó bemutatta az Örkényi tábor lovasiskoláját (Vácra kellett vol­na ennek jönni, de nem találtak hozzá — területet). Izgalmas lát­vány volt, mikor a képzett lova­sok a meredek rézsűn jöttek le­felé ! Szinte látszott, hogy a lovas és ló gondolkodik a nagy feladat előtt és megnyugodtunk, mikor leértek, hogy nem történt semmi baj. Ez a lovasmutatvány foglal­koztatott még mindig, amikor hazafelé tartottam és a fehérek eié értem. Szokatlan jelenet áliitott meg. A patika melletti kanonoki házból egy szürkelovas kocsi akart kijönni. Nem olyan könnyű az, kérem! Legalább is 45 fokos rézsű áll ott is, még hozzzá kikövezve. Ataligás, aki szemetet hozott ki a házból, meg a lova ugyancsak megnézte. Lát­szott rajtuk, hogy boldogok len­nének, ha a lejövetelen már túl lennének! A ló hátuljára ült, a taligás teljes erővel belekapasz­kodott a kantárba és — megin­dultak a rézsűn lefelé. Minden fékezés dacára a kocsi mes»ze kifutott. Saját súlyától mesz- szebb a fehéreknél. Mikor mi, nézők is fellélegzettünk, hogy sikerült, rögtön az Árpádutcaiak jutottak eszembe* Sifli az ő utcá­juk. Még mernek beszélni?! Jöj­jenek a Konstantin-térre s hajt­sanak le pl a görög egyház há­zából. Ha össze nem törik ma­gukat és lovukat, akkor lármáz­hatnak, de most hallgassanak, van különb, mint hires utcájuk. Volt huszár. Hazay szolgabiró pőre Parlaghy Aladár birtokos fel­hatalmazásra, hivatalból üldö zendő rágalmazás vétségével vádoltan állott vádlottként a büntetőtörvónyszék Kovács ta­nácsa előtt. Parlaghy Aladár ugyanis egy, a Pest vármegye alispánjához intézett beadványá­ban Hazay Gyula dr váci szol- gabiróról azt állította, hogy egy hat év óta húzódó kihágási ügy­ben állandóan zaklatja őt, visz- szaél hivatalig tekintélyével. A tárgyaláson Parlaghy Aladár ideges hangon adta elő védeke­zését. Azt hangoztatta, hogy a szolgabiró számtalanszor meg­idézte őt kihágási ügyben, cim- birtorlás miatt eljárást indítta­tott ellene, mert szerkesztőnek és földbirtokosnak mondta ma­gát, sőt azt is megtette, hogy Lipótmezőre, az elmegyógyinté­zetbe szállíttatta, ahonnan meg­figyelés után elbocsátották. Az idegesen viselkedő vádlott gesz­tikulálva kiáltotta: „Üldözött en­gem a szolgabiró !“ A tárgyalás során több tanút hallgattak ki, majd a bíróság bizonyítás-ki­egészítést rendelt el és a tár­gyalást elnapolta. Eredménytelen kasszafurás Április 4-ére virradóra éjjel ismeretlen egyének álkulccsal Alsónémedi községben behatol­tak a Gazdasági Hitelszövetkezet irodájába. Két helyen is megkí­sérelték a Wertlieim-szekrényt megfúrni, azonban eredményte­lenül. A helyszínen egy furdancs fanyelét hagyták vissza. A betö­rők nem loptak el semmit. A csendőrség keresi a tetteseket. 16 fillér jár ezentúl egy kéménytisztításért Kormányrendelet rendezte a városi és falusi kéményseprési dijakat. Vác városának már ré­gen elkészüli a kéményseprési szabályrendelete, de mindezideig nem léphetett érvénybe, mert a minisztériumban várja a jóvá­hagyást. Ha ezt el is ígérné, csak az uj kéményseprői dija­kat kell beleiktatni, melyek áp­rilis elsején az egész országban élelbeléptek. Az összes háztulajdonosokat, de a lakókat is érdeklik az uj dijak, ezért ezeket itt ismertet­jük: Minden földszintes kémény egyszeri tisztogatási dija 16 fil­lér. (Emeletenkint 06 fillér jön hozzá.) Tehát 12 seprésért,egész éven át rendszeresen havonta egyszer seperve egy kéményért 192 fillér fizetendő. Csak télen, vagy csak nyáron használt ké­ményért hatszoros dijat követel­het a kéményseprő. Egy kémény átvizsgálása (első tisztítás, go­lyózás) 50 fillér, ha van kémény toldalék, úgy ezért 06 fillér jár. Ezeket csak kéményseprő vé­gezheti. A következő munkákat a háztulajdonos bárkivel végez­tetheti, de ha kéményseprő vég­zi ezeket kell érte fizetni: Ta­karéktűzhely tisztításáért egy sütővel, 2 méter csővel 20 fillér, ugyanaz egy üsttel, vagy két sü­tővel 30 fill, ugyanaz két sütő­vel, egy üsttel vagy három sütő­vel 40 fül. Kályha tisztítása két méter csővel 20, ha nagjmbb, 30 fillér. Fürdőszobakályháért s mosókatlanért 30 fillér jár. Cse­répkályhákra nincs dij, itt egyez kedni kell. A rendelet hangoztatja, hogy ezentúl szőlőben, vagy pusztá­kon álló épületek kéményeit nem kell kéményseprővel tisztittatni. Fölborult a kocsi" Kocsis Sándor földműves és felesége fóti lakosok április 2- án kocsin Budapestre indultak. Útközben a lovak megbokrosod­tak és a kocsit az árokba fordí­tották. Mindketten megsérültek. Kocsisnak a bal alsólábszársip- csontja, mig feleségének jobb alsó-lábszára eltörött. Az asz- szonyt súlyos, de nem életveszé­lyes sérülésével budapestre szál­lították. A balesetért senkit sem terhel felelősség. * Felhívás Felhívjuk olvasóink szives fi­gyelmét a budapesti Baár-Ma- das ref. LcányneVelőintézet la­punk mai számában megjelent hirdetésére. _________ Húsvétim ló bort ÚGY, AHOGY MEGTERMETT: r 0-BOR (1928-as) 50 fill. Vörös bor (igen ó) ismét kapható DERCSÉNYI TERMÉSE Csányi-út 1. szám

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents