Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-03-18 / 22. szám
VA Cl HflRLAP 1848 március 15-e a magyar szabadság kivívásának tiszta, j szűzi, mocsoktalan, vértelen, legideálisabban végrehajtott forradalmi napja, mely a nemzet kívánságainak királyi szentesi tésével alkotmányos megerősítést nyert. Ideális forradalom volt ez a nap, forradalom, mely nem rombolt, hanem épített, nem semmisített, hanem a meglévőn erősebbet, szebbet, jobbat alkotott. Gyönyörű fejlődési lehetőség, szé * jövő előtt állott a nemzet s hogy ez nem úgy sikerült, mint ahogyan megérdemelte volna, ennek külső, idegen tényező: a sárga irigységgel teli fekete kétfejű sas az oka. Es ezért feküsznek itt és szerte e hazában a hősök ezrei, kik ifjú életüket áldozták a honért és szabadságért, amikor erőszakos kezek leszakítani akarták a nemzet kebléről a szabadságnak gyönyörű, illatos csokrát, mit törvény és királyi szó csak nemrég helyezett oda. Magyar testverek! És vájjon mi volt a március 15.-e később? Mindenekelőtt is örök tiltakozás a kiegyezés után is Bécsbői jövő elnyomó törekvésekkel szemben. Továbbá ez a nap volt a magyar ifjúságnak igazi nemzeti ünnepe. Emlékezzünk csak vissza mi idősebbek, minő csodálatos iaz lepett meg bennünket ezen a napon! Ereinkben gyorsabban keringett a vér, sebesebben vert a szivünk... és ... es ünnepeltünk, . .. ünnepeltük a 48-as ifjúságra való emlékezéssel annak a nemzeti munkára való készségben, lelkesedésben, ideáljaiban való mindenkori reincarnatióját, önmagukat: a magyar ifjúságot, a nemzeti érzés, a szebb magyar jövő mindenkori zálogát. És érdekes, hogy amig a hivatalos hatalom április 11-ét, a 48-i törvények szentesítésének a napját tette meg nemzeti ünnepnek, addig az egész nemzet egyetemlegesen március 15 ét tekintette annak és ezt is ünnepelte meg, mert érezte, tudta, hogy ez a nap ragadta ki a múltból és mutatta meg az egészségesebb jövő életet, mert egy belső hang megsúgta néki, hogy március 15-e ellehetett volna április 11-e nélkül is, de április 11-e március 15-e nélkül aligha. Közel 80 esztendőnek kellett elmúlnia, hogy ez a nap hivatalosan is nemzeti ünnepnek dek- laráltassék, hogy ez a nap elfoglalhassa a nemzet ünnepnapjai közöt az első helyet. Szinte hallom az ellenvetést, melyet már több Ízben is volt alkalmam hallani: mit akarunk mi még ma is március 15 ével, mit és kiket ünnepelünk még ezen a napon, mikor azóta ezer- szerte súlyosabb események, viharok, megpróbáltatások zúgtak el felettünk, amikor március 15-e ma már elvesztette minden jelentőségét ! ? Magyar testvéreim! Azoknak, kik ily szavakat bocsátanak ki ajkukon, azt mondom, hogy nincs igazuk, hogy nagyon, de nagyon tévednek. Ez a nap az nekünk, ami a templomlátogató anyóka ima- könyvében lepréselt illatos Má- ria-levél, melyet reszkető kezek- ' kel valamely reá nézve kedves esemény emlékeképen helyezett oda s mely évek múltán is megőrizvén illatát az imakönyv minden egyes felnyitásakor kellemes reminiscentiákat keit. Kérdem, vájjon nem kedves-e ne künk az az emlék, mely lelkünk- i ben e napon visszaidéződik ?... j az ifjúság, az akkori ünnep, az : ünnepléssel kapcsolatos nagy j felbuzdulás emléke ? Kérdem, vájjon elvesztette volna már a J magyar szabadság édes illatát? j Március 15-e ma az, mi az erdő űzött vadjának a hüs, üdítő vizű forrás, meiyben tikkadt ajkát megnevesiívén felfrissültén, új erőre kapva képes életéért tovább küzdeni. És vájjon van-e széles e világon űzöttebb, eltik- kadtabb vad, mint aminő ez a megtépázott, kifosztott s hona kétharmadától megrabolt magyar nemzet? ... És hová menjen felüdülni ... ha nem a múltba, a sajat múltja dicsőségének, hoüszereimének frissítő forrásához? Vájjon van-e kivül e hazán s ennek történetén hely, mód és alkalom, mely új erőt legyen képes önteni az elían- kadt tagokba ? Nincs sehol! Március 15 e valóban éltető történelmi iiditő forrás! Lehetetlen, hogy e nap elvesztette volna lelkesitő hatását, lehetetlen, hogy veszített volna varázsából! Március 15-e olyan, mint a szegény asszony olajos korsója, melyből állandóan fogyasztották az olajat s mégis mindig tele volt az. A március 15-i eszmék, gondolatok, ideálok lelkesitet ték a 48 i magyarságot, ugyanezek hevitettek a későbbit, ugyanezek voltak mindig a nemzet egészségének eszményei... és ezek el uem fogytak, el nem koptak, fényük meg nem tompult, unalmassá nem váltak, mert ami nemzeti ideál, az az is marad ! Március 15 e legyen az a gazdag éléstár, melyből lelkünk kellő táplálékkal ellátottan erőt merítsen arra az ideális nemzeti munkára, mely nekünk kötelességünk s amely hivatva van ezeréves hazánk összeomlott épületét a réginél is szebb-ra- gyogóbb tündérpalotává emelni. Es ebben az ideális munkában egyenként kell résztvennünk mindnyájunknak m agyarok:mun- | kás, fölműves, iparos, kereskedő, tisztviselő, vagy államférfi egy- | aránt! Ideál lebegjen szemünk | előtt s ezt az ideált elérni cé- ' lozza munkánk ! Ne feledjük ! soha: munka ideái nélkül csak j az igavonó barom robotja, ideál j munka nélkül üres frázis. A j kettőnek szerves kapcsolatban kell lennie egymással. Vállvetett erővel munkálkodjunk tehát a nemzet szebb boldogabb jövőjéért, éljünk ahazáért,ő érette dol30gjon szivünk, minden gondolatunk az övé legyen ... és ne az legyen főtörekvésünk: élni belőle. És a jövő?... a magyar jövő szempontjából van március lőnek még egy nagy jelentősége. Nevezetesen ez a nap egy hatalmas összekötő kapocs e cson- kaország magyarjai s a trianoni határokon túl élő magyarok közt. Ez a nap, a hozzá fűződő eszmék, goudolatok egy hatalmas hidat alkotnak, mely a trianoni határ rettenetes szakadékán Ívelvén át megteremti a nemzeti együttérzés, a jobb magyar jövőbe vetett hit, a mindenkor való együttartozás számára a közlekedő útat. Ezen a napon odaát is megdobbannak a szivek, felcsillannak a szemek — talán még a mienknél erősebben is — s ez a dobbanás ide hallik, ez a villanás ide fénylik és elnyomás, börtönbün- j tetés, megaláztatás, kinzatás j sem tudja elfojtaui azt a szent j érzést, ami odaáti testvéreink szivét betölti. Ez buzdítson, ősz- j lönözzön bennünket, mert ezt várják mitőlünk a megszállások ; alatti rabmagyarok, ne hagyjuk őket cserben, ne hagyjuk őket csalódni! De várják ezt tőlünk j a szabadságharc vértanúi is . .. i és várják a világháború elesett hős magyarjai is és méltán átkozhatnának el, ha méltatlanok- j nak mutatkoznánk, ha csalódnának bennünk! . . . ha nem tennők: küzdeni, dolgozni a ! szabad nagy magyar hazáért. ! Megmondotta a költő: ». . . Ősapáink, kik szabadon éltek-haltak | Szoigaföldben nem nyughatnak!« Az ünnepi beszéd után a Hadi- árvák ének- és zenekara lendü- j letesen adta elő a Kossuth indulód. Ismét szavalat következett: Horváth Lajos szavalta tűzzel Krüger: Rab magyarok ! márciusa . . . cimü versét. A ; Polgári Dalkör: Száll a daru- \ madár... és Szózat-kval zárult az ünnepély. Ezután a Hadiárvák nagyszerű zenekarának ütemére a hadiárvák, leventék, cserkészek csapatai léptek el az ünneplő közönség előtt. A menetet zenekarukkal élükön a tűzoltók zárták be. * A városban több helyen lakomával is megülték március 15-ét. Legnépesebb gyülekezet volt a Koronán, ahol a Petőíi-asztal- társaság tartotta vacsoráját. Itt vitéz Keresztes Béla tartotta az i ünnepi beszédet. Megjelent Kor- nis Gyula dr országgyűlési képviselő is, aki a tizenkét pontról mondott beszédet. Váci kaszinóban száz terítékes vacsora volt, ünnepi szónok Juth Béla, aki magasztos szavakkal áldozott a magyar nemzet első szabadságnapjának. Kornis képviselő ugyancsak részt vett a kaszinó vacsoráján és gyönyörű definíciót mondott a szabadságról. Harminckétéves, keresztény, hatalmas anyagi és egyeni értékkel, sajái nagyüzemű pestmelletti nyomdával, előkelő állással és társadalmi körre! rendelkező úriember, aki több tekintélyes lapnak tulajdonosa és főszerkesztője, neves iró, mielőbb házasságot kötne kölcsönös megtetszés esetén korbán hozzáillő, feltétlenül szép, független, szintén jobb viszonyok között élő olyan ur- hölggyel, aki irói, zenei vagy énekművészi működéshez tehetséget érez és szeretne nívós házasélet mellett érvényesülést szerezni. Teljes cimü, fényképes levélre hasonlóval válaszolok. Cim: Fakete János Budapest, 4., főposta restante. 1 ^ási szerző szerepel a rádió fea rs A váci rádiósok figyelmét fel- hivjuk^egy előadásra, mely a budapesti stúdióból fog elhangzani pénteken, március 20-án délután 4 órakor. Korpás Ferenc, a budapesti I. kerületi főgimnázium kiváló igazgatója jelenik meg a mikrofon előtt és a magyar diákságnak „Hogyan lehet helyesen és jól tanulni“ cimen tart előadást. Áthelyezték a rétsági közjegyzőt Az igazságügyminiszter dr. Samassa János rétsági kir közjegyzőt a ketté osztott zalaegerszegi közjegyzőségre helyezte át. Dr Samassa volt az, aki Fárnek László dr koporsójánál oly feltűnő gyászbeszédet mondott, hogy azt a gyászoló közönség mai napig sem felejtette el. ICéiJtárom hét múlva megnysSik & m, úzeum Tragar Sgsiác örvendetes heúeíeniése a Váci Urániában Méltóbban nem ünnepelhette volna a Váci Uránia március idusát, minthogy Trag or Ignác dr-t, a Váci Múzeum Egyesületnek kiváló és népszerű elnökét léptette az előadói emelvényre. A tudós előadó az ő szokott közvetlen módján, népszerűén, kedvenc témájáról szólott. Beszélt Vácról, (vájjon másról beszél-e szívesen?) s beszélt a Múzeumban lévő, Vác történetére vonatkozó anyagról, úgyhogy talán éjfélig is elhallgatlak volna. Ami azonban a legnagyobb hatást és örömet váltotta ki a félezernyi közönség előtt, az az a kijelentés volt, hogy két-három hét múlva a helyszínén mutathatja be azt, amiről most beszélt, mert akkorra újjáalakítva és újra berendezve megnyílik a Váci Múzeum. Meg is hivta mindjárt a hálásan hallgató közönséget a Múzeum megtekintésére, hozzátéve, hogy ha a vasárnap délelöttök kevés időnek bizonyulnának a látogatók befogadására, úgy szívesen tartja nyitva délutánonkint is a Váci Múzeumot. Tragor Ignácnak nagyhatású előadása előtt és után Zsembay Ferenc siketnémaintézeti tanár tárogatón játszott kuruc nótákat, Sümegh Miklósnak megszokottan kiváló zongorakisérete mellett. Talán nem is kellene mondanunk, hogy ennek a szép magyar hangszernek és az előadójának is nagy sikere volt. Itt is felhangzott a lelkes és őszinte taps. Irredenta tárgyú film: „Régi határ“ egészítette ki méltóan az Uránia márciusi ünnepi előadását. Egy ebédlő- és háló- 2 szobabútor Belga» kertészet
