Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-03-01 / 17. szám
ára 12 fillér, 45-ik évfolyam. 17. szám, Vác, 1S31 március 1 VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉS! ÁRA: HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. . 3 P - FILL VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . . 3 P 50 FILL EGYES SZÁM ÁRA ......................... 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DEltCSÉm DEZ§Ő SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKÁN TELEFON: 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT A váró« elvette vállalkozójától a esatoriiázási na lankákat Kármán és Fazekas épitőeég Fizetési zavarai Aem Fejezi ke a csatornázást — A város saját Kezelésbe vette a munkákat — Aem kaphatja snejf az esovizcsatorna építését sein A polgármester nyilatkozata Vác gazdasági életének szomorú uj szenzációja, hogy a nagyhírű és országosan ismert Kármán és Fazekas építő rt. fizetési zavarokkal küzd. Innen indulnak ki a fizetési zavarok hullámai, félő, hogy országos hullámokba fognak átcsapni. Ismeretes, hogy a Kármán és Fazekas cég tiz pályázó között nyerte el ajánlatával Vác város vizműépitését. Nagy harc előzte meg és ellenzői azt állították, hogy Kármánék még nem építettek vízvezetéket, igv tehát nem szabad ilyen nagy fontosságú munkát rájuk bízni. Kármánék viszont kijelentették, hogy azért vállalkoznak olcsón, szinte önköltségi árakon, hogy megmutassák, miszerint nem csak a magas építésben produkálnak kiválót, hanem az uj téren : a vízvezeték építésében is. Nagy harcok után megkapták a város vizműépitkezését és Vác városa minden tekintetben jól járt, nemcsak félmilliónál többet takarított meg, mert a »gyakorlatlan« épitőcégre bízta vízmüvének létesítését, hanem kapott egy olyan közművet, amely európai vonatkozásban is elsőrendű, melyről a szaklapok nem egyszer kiállították már, hogy a legkiválóbbak közé tartozik és valóban, ha valamely város ma vizműépitésre gondol, első kötelességének tartja, hogy szakközegeit a váci vízvezeték tanulmányozására kiküldje. Ilyen sok elismerés után, mikor arról is beszéltek, hogy a Kármán és Fazekas cég, hogy csak jót alkothasson legalább kétszázezer pengőt ráfizetett a váci vízvezeték építésére, bizalommal fogadták újabb pályázatát, mellyel a város csatornázási munkálataira vállalkozott. Kármán és Fazekas cégnek ily előzmények után nem volt kon- kurrense a többi pályázó, de amellett még a legolcsóbb is volt tehát a csatorna építését múlt év őszén megkezdhette. A cég megbízhatósága tetle-e, hogy nemcsak a hatóság, de még a közönség is nagy bizalommal és türelemmel viseltetett a vállalat és munkálatai iránt, gondoljunk csak a Káptalan utca teljes fel- dulására, ott a munka mozdulatlanságára és a közönség némán tűrte, hogy nem kocsiközlekedésre, de még utcában való járásra is alig voll helye. Mond- I ják, hogy szerződés szerint'a földet Kármán cégnek azonnal el kellett volna hordatnia, miként ezt a Széchenyi-utcában tették. A közönség azonban türelemmel tűrt, mert tudta, hogy minden kisebb-nagyobb kellemetlenség csak ideig, óráig tart és végül is a város közegészségügyét szolgálják vele, mert a vízvezeték mellett Vác utcái csatornázva lesznek. A munkálatok kínos lassúsággal haladtak előre, most már kiderült, hogy miért, Kármán és Fazekas cég mind nehe- j zebben tudott pénzhez jutni. Mi- j kor más helyeken nagyobb vál- j lalkozásait befejezték, megdob- i benve kellett tudomásul ven- j niök, hogy nemcsak a leszámo- | lást húzták és halasztották a jó j helyeken, hanem fizetéseket vál- j lókkal és homlokkal teljesítették nagynehezen és amelyeknek ! készpénzre való beváltása legalább lOo/o veszteséget jelent részükre. Már pedig a mai nehéz viszonyok között elég kár keletkezik abból, ha a teljesített munkáért késedelmesen fizetnek, a mai konkurrenciás építővállalkozás nem bir el lOo/o-os levonásokat. A cég próbált magán segíteni, de bizony rajtaveszett, igy a magyar csövek helyett külföldi csöveket vásárolt, amit a budapesti egyedárusitó Ulrich cég megtudott és feljelentést tett ellene. Ä külföldi csővásárlásból nem haszon, hanem kár származott részükre, mert a pénzügyminiszter 27 ezer pengő pénzbírsággal sulytotta az épitőA szerencsés város Vác műemlékei és művészei — dr Trag or Ignác legújabb nagy munkáj a Hazánk egyetemes történetének sok hézaga van még. Ennek oka korántsem az, mintha történetkutatóink nem fáradoztak volna és nem fáradoznának ma is teljes erővel és legjobb tudásuk szerint azon, hogy történelmünk anyagát a lehető legteljesebben összehordják és fel- ! dolgozzák. Sőt hazánk történetének olyan régibb, újabb és legújabb feldolgozásai vannak, melyekre méltán büszkék lehetünk. Ha mégis hézagokról beszélünk, ezek főként úgy tűnnek szembe, hogy hiányoznak alapos és tudományos színvonalú monográfiák vármegyékről, városokról, intézményekről, melyeknek részletes adatai számtalan felvilágosítást nyújthatnának a szintetikusan feldolgozó tudósok szamára. És az ilyen monográfiák nemcsak az egyetemes történet szempontjából fontosak, hanem méltó büszkeségei, erőnek, reménynek, céloknak, jövőkészitésnek forrásai, ösztönzői is az egyes megyékre, városokra, intézményekre nézve. Méltán nevezhetjük szerencsésnek azt a megyét, várost, intézményt, mely alapos tudo- mányos monográfiával dicsekedhetik. Az ilyen nem nagy számú városok sorába tartozik Vác városa is, mely még szerencsésebbnek nevezhető minden más felett azért is, hogy olyan történetírója van, ki rajongó szeretettel és elsőrendű tudományos felkészültséggel, írói készséggel és a legaprólékosabb kutatásokra elszántan egész életének munkáját szentelte városának. Dr. Tragor Ignác évek hosz- szú során át tudatos célkitűzéssel dolgozott és dolgozik még ma is városának történetén. Anyag-gyűjtő és feldolgozó aszó legjobb értelmében. Egész sereg munkában tette közizé és dolgozta fel Vác városa történetének minden mozzanatát a legrégibb időtől kezdve napjainkig. E munkák sorozatában mint legérettebb alkotások Vác várának képei, Vác összefoglaló nagy története, Vác története a szabadságharc alatt és a legújabban kiadott Vác műemlékei és művészei című könyvei a legérdekesebbek. Föltárul ezekben Vác politikai és kulturális története a maga egészében. Dr. Tragor Ignác e legujanb, pompás kiállítású képekkel és mellékletekkel gazdagon diszi- tetl albumszerű müve érdekesen varázsolja elénk azt, hogy Vác mint kapcsolódott bele a magyar művészet történelmébe és milyen értékes emlékeket őriz ódon házaiban és templomaiban és mily sok művészt adóit, vagy ihletett meg. A mű nagy utánjárással szedi össze a mull emlékeit és érdekesen mutatja ki, hogy az ötvös milyen magas színvonalon volt művészet már az Árpádok alalt e kis dunaparit városban. Kiemeli Báthory Miklós nagyszerű renaissance építkezéseit, de ott emelkedik legmagasabbra, amivállal atol. Képzelhető, hogy a városházán Kármán és Fazekas épitö- eég fizetési zavarai nagy feltűnést és megdöbbenést keltettek. A polgármester azonnal intézkedett, hogy a csatornázási munkálatok megálljának és megállapítsák Kármánék mennyit teljesítettek. Kiderült, hogy a Kármánék még 300, az alvállalkozó váci iparosok pedig körülbelül 800 méter csatornaépitkezéssel vannak hátrálékban. A szent István-téri anyagraktárt azonnal lefoglalták, az Eszterházi-utcai épilőiroda cégtábláját levélették és a város saját rezsijében folytatja a hátrálékban levő csatornázási munkákat, amely időre megtartotta a cég kiváló vezető főmérnökét is. Ilyen körülmények között a Kármán és Fazekas cég, melynek az Oberländer és Borbély váci építő céggel kellett volna az esővizcsalornát megépítenie, ettől a vállalkozástól elesett és ha egyáltalán kivitelre kerül az esovizcsatorna építése (hisz még ma is fellebbezés alatt áll) arra Kármánék számot nem tarthatnak és vagy uj pályázatot hirdetnek, vagy az olcsóbb ajánlattevők kaphatják meg. Ettől eltekintve Kármánék fizetési zavarainak van egy nagy kellemetlenséggel járó következménye is, melyet most fedeztek fel a városházán. A közszállitási szabályrendelet elrendeli, hogy minden nagyobb vállalkozás elnyeréséhez bánatpénz, a munka teljesítéséhez pedig óvadék kor a két Althann püspök és Migazzi építkezéseiről beszél. Itt szép leírását adja a Nagytemplomnak. Nagy szorgalommal és szeretettel ir azután a váci művészekről, akik közé jogosan számíthatja Lotz Károlyt, Canzi Ágostont, Temple Jánost és még sokakat, közöttük Török Edéi, akinek művészi értékét egy önálló fejezetben rajzolja meg. Felsorolja azokat a művészeket is, akiket Vác ihletett meg és jól esik látnunk, bogy a város szép környéke, vagy érdekesebb tájai, jellegzetes alakjai mily sok művészt vonzottak ide. A mindenképen értékes müvet dr. Preszly Elemér főispánunknak ajánl la a szerző tiz éves fő- ispáni működése emlékéül. De igazi szép emléke e mű szerzője tudásának és szeretettnek s méltó büszkesége Vác egész közönségének. A váci muzcum-egyesülethígjai 18.— pengőért, mások 25.— pengőért szerezhetik meg e mindenképpen érdemes munkát. r. B.
