Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-02-08 / 11. szám
2 VÁCI HÍRLAP »Ami Szegednek Klebelsberg, az akarok lenni Vácnak!« Kornis Gyula dr átvette mandátumát Nem választás: ünnep volt, semmi szenzációi nem Ígért, ezért a fővárosi sajtó, mely az utóbbi hetekben olyan sokat foglalkozott Váccal, el se küldte hozzá tudósítóit. Az ünnep annak a nagy magyar értéknek szólt, kire külön büszke szülővárosa, mert most az ő segítségével tehette neve mellé a törvényhozó címet és bevonulhat új munkaterére, a képviselőházba. Az új képviselőt vártuk és az arcokon nem a győzelem vidámsága, hanem a komoly tiszteletadás. Kornis Gyulának, az európai hírű tudósnak, a magyar közoktatásügy reformátorának szól, ki megtisztelte szülővárosát, hogy mandátumát elfogadta. Ezzel a gondolattal ment ki a város fogadni csütörtökön délelőtt a gyorsvonathoz és bár nem sokan tudtak arról, hogy most érkezik mandátuma átvételére az új képviselő, százakat csalt ki a spontán megnyilatkozó tiszteletadás. Igen előkelő társaság várta a gyorsot és mindenki boldogan köszöntötte a vonatból ragyogó arccal lelépő Kornis Gyula képviselőt. Itt ejtette ki azokat a szavakat Krakker Kálmán polgármester üdvözlő beszédére, melyek Vác városára óriási horderejűek s amelyeket hogy kimondott, tudja városa hű fia, hogy mily hatalmas elkötelezettséget, fáradhatatlan munkát követel tőle. — Az leszek Vácnak, amije Szegednek Klebesberg kultusz- miniszter! Ragyogó szavak, hatalmas Ígéretek, belekerülnek történetünkbe, adja Isten, hogy munkára kész képviselőnk mindazt, amit szülővárosának elgondol, be is válthassa! A kultúra alkotásai pénzt hoznak öreg falaink közé és gazdagok leszünk lelki műveltségben. Hirdetmény A váci alsóvárosi volt urb. közös erdőbirtokosság február 1-én tartott alakuló gyűlésén egyhangú határozattal kimondotta megalakulását és hogy a vezetőségét saját kebeléből választja meg. A határozat ellen esetleges felebbezést Pest-Pilis- Solt-Kískun vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottságához cimezve, alulírott kirendelt elnöknél február 15-ig nyújtandó be. Fonay Mihály kirendelt elnök A városháza fehérterme, karzata nem fogadhatott be több érdeklődőt, mint amennyi ekkor már fenn, lenn szorongott. Ott volt a város minden szereplő, hangot adó férfia és meleg éljenekkel fogadták a képviselőt. Tragor Ignác dr az összecsavart papírlapokat, a mandá- ! tumot fogta kezébe s üdvözölte Kornis Gyulát, a tudóst, az alkotó, nagy munkásságéi férfiút, a magyar középiskola zseniális átszervezőjét. Most képviselőnk szól nagy figyelem közt. Ezeket mondja a meggyőződés erejével: A legmélyebb megáll etődéssel veszem ál a választási elnök úrtól a váci választókerület megbízólevelét, melynek erejénél fogva nagyon szeretett szülőföldem azzal lisztéi meg, hogy az ország ügyei! intéző törvényhozásban éh képviseljem, bogadja a tisztelt választó polgárság érte leghálásabb köszönetéin et. Őszintén vallom, hogy ez a pillanat életemnek egyik legnagyobb, legmélyebbre szántó élménye. A Gondviselés megengedte, hogy életemben mmiKás- ságomat sok kitüntetés érje : szinte ifjúkoromban lehettem a legszebb élethivatásnak, a lelkeket széles körben formáló egyetemi tanárságnak részese ; sokáig voltam a M. Tud. Akadémia júniora ; az állami hatalomnak hierarchikus létráján, hamar értem el a legmagasabb polcok egyikét ; számos tudományos társaság elnöki székébe emelt. De egyik sem hatolt annyira lelkem centrumába, legbensőbb énembe, mint szülőföldemnek az a kitüntető szere- tele, mellyel ebben a mandátumban megajándékozott. Égy érzem, mintha most férfikoromban három évtizedes távoliét után, másodszor születtem volna vácinak, de nem az illetőségi jogokban, hanem a kötelesség és felelősségérzésben. Érzem, hogy ennek a tízezer választó polgárnak örömében és fájdalmában, gondjában és törekvésében minden megkülönböztetés nélkül osztoznom keik az ő jogos érdekeiket a magam érdekeinek kell felfognom s mint ilyeneket isiápolnom. A politika számomra nem érvényesülési tér, nem az asz- cendizmusnak emeltyűje, nem egy iroda, vagy üzem felvirágoztatásának eszköze, nem üzlet, mert hisz sem magasabb állásra, sem vagyonra nincs szükségein. A politika számomra mélyen érzelt hazafias kötelesség, valóban nobile officium, erkölcsi társadalmi feladat, az ország sorsának intézésében a legnagyobb történeti felelősség. A politika számomra ennek az ezeréves történeti sarkaiból erőszakkal kifordított országnak újjáépítése, azon való folytonos gondolkodás és cselekvés, hogyan lehel Mohács szerencsén en nemzetét vagyonosabbá, műveltebbé, erkölcsileg jobbá | tenni, a benne szunnyadó crő- ! kel kifejteni és felfokozni. Ha igy fogjuk fel a politikát, mint erkölcsi és gazdasági munkaelvet, csakis ekkor lehet reményünk a ránkzsugoritott határoknak újra való kitágítására s az orosz Kelet felől ide- morajló és idevöröslő világveszedelem elhárítására. Csakis az erkölcsi újjászületés a magán és közéletben tud megerősíteni bennünket annyira, hogy képesek legyünk megakadályozni, hogy egy ezeréves nemzet "fölött fel ne hangozzék a Történetein komor circumdederiint-ja, hanem vagy már mi, vagy legalább utódaink boldogan énekelhessék a nemzet föl támadásának Allélujáját. Ennek reményében lépek be ma a politikai életbe, amikor e választókerület tisztelt közönségének bizalmát elfogadom és hálásan újból köszönöm. Kevés ilyen gyönyörű beszéd hangzott el ebben a teremben. Magasztos gondolatai, nemes tónusa, méltó ajkakon felcsendült igazságok magukkal ragadták a hallgatóságot és teljesen szokatlanul, állandó helyesléssel, éljenekkel kísérték képviselőnk szavait. * Kornis Gyula dr. közoktatás- ügyi államtitkár, egyetemi tanár, az u j képviselő Vácon, 1885 december 22-én született. Édesapja Vadas József dr. elődje, városi orvos volt. Itt végezte iskoláik Egyetemi tanulmányait, már mint a kegyes tanitórend tagja, a budapesti egyetemen végezte, először a rend főgimnáziumának volt tanára. De csak igen rövid ideig, mert a király egyetemi tanárrá nevezte ki és 1914-ben a pozsonyi, 1920-ban pedig a budapesti egyetemen lett a filozófia tanára, tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, elnöke az Országos Közoktatásügyi Tanácsnak, elnöke a Magyar Pedagógiai egyesületnek. Nagy tudományos és irodalmi munkásságot fejt ki, igen sok jeles filozófiai munkája jeleni meg, Írásai nagy számmal jelennek meg ma is filozófiai és pedagógiai folyóiratokban, szerkeszti az Athenaeum és Magyar Pedagógia című folyóiratokat és a Filozófiai Könyvtárt. Több jeles műve idegen nyelveken is megjelent. Óriási munkaerő. Az egyetemen tanít, a minisztériumban a középiskolák legfőbb adminisztrátora, könyvei pedig egymásután jelennek meg. A váci képviselőséggel csak ő veszteit : lemondott államtitkári állásáról. Február 14: Emerikána táncvizsgája Farsang utolsó szombatján, a régi Emerikána bálok helyén tartja az Emerikána ez idei tánckurzusát befejező láncvizsgát. A kitűnő zene várja a táncolni vágyó leányokat. • HA LÁTNI AKARJA Nápolyi és Pompéjil @ HA HALLANI AKARJA Dean inát a világhírű tenoristát @ HA ÉLVEZNI AKARJA Bril Hol csodás művészetét 0 Váltsa meg elővételben jegyét Filmszínházba fl FBRRÖUÉBÍÍ UflKOS című világattrakcióhoz a
